Magyar hírességek - Tudósok, feltalálók

   

Geleji Sándor
(Nagykikinda, 1898. május 17. – Budapest, 1967. november 3.) kohómérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, a képlékenyalakítás elméletének nemzetközi szinten is kiemelkedő művelője.Technikai jellegű tehetsége már gyermekkorában kiderült, egy ifjúkori találmánya kapcsán levelet váltott Edisonnal.
Haar Alfréd
(1885. október 11. – 1933. március 16.) magyar matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.Önéletrajza szerint 1885 október 11-én született Budapesten, apja Haar Ignác földbirtokos, anyja Fuchs Emma.
Hidvégi Máté
(Budapest, 1955. november 9.) magyar biokémikus, rákkutató, címzetes egyetemi tanár, a világszerte elismert Avemar feltalálója.Középiskolai tanulmányait az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban végzte, ahol 1974-ben érettségizett. Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, ahol 1978-ban Vegyész üzemmérnök, majd 1980-ban Okl. biológus-mérnök diplomát szerzett.
Irinyi János
(Nagyléta, 1817. május 17. – Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa és a számológép feltalálója.
Jánosi Marcell
(Budapest, 1931. december 5.) gépészmérnök, konstruktőr. A floppy feltalálója. Az MCD típusú hajlékonylemezt a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) fejlesztette ki.
Jedlik Ányos
Jedlik Ányos István (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.): magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Nevéhez fűződik többek között a öngerjesztés elve és a feszültségsokszorozás felismerése.
Jendrassik György
(Budapest, 1898. május 13. – London, 1954. február 8.) magyar gépészmérnök. A dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket.Középiskoláit Budapesten a VIII. kerületi Horánszky utcai reálgimnáziumban – a mai Vörösmarty Mihály Gimnáziumban – végezte.
Kandó Kálmán
Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője.Kandó Kálmán régi nemesi családból származik. A gimnáziumi tanulmányait a Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte.
Kempelen Farkas
(Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.) magyar tudós, sokoldalú tehetség, a sakkozógép megalkotója.Az ír származású, bevándorló szülők gyermeke tanulmányait szülővárosában Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte.
Lipszky János
(Szedlicsna (Trencsén vármegye), 1766. április 10. – Szedlicsna, 1826. május 2.). magyar katonatiszt, térképész.Középfokú iskoláit 1776-1782 között a losonci református iskolában, a trencséni piaristáknál, majd a pozsonyi evangélikus gimnáziumban – ahol egykor Bél Mátyás oktatott – végezte. 1784.

62 cikk | 2 / 7 oldal