Bay Zoltán


Bay Zoltán

Bay Zoltán (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington D.C., 1992. október 4.): magyar fizikus, az MTA tagja. Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, az elektronsokszorozó és a fényre alapozott méterdefiníció.

"...Gyermeki fantáziámat különösen a Hold izgatta. Késő estig játszottam az udvaron és megigézve néztem, miként húz el a Hold a templomtorony mögött....."

Bay Zoltán Gyulavárin 1900július 24-én született. Édesapja, Bay József lelkész (született: Alsó-Kálosa, 1858. november 29.), édesanyja, Böszörményi Julianna (született: Árpád, 1864.) ugyancsak lelkész lánya. 1890-ben kötött házasságukból hét gyermekük született. Zoltán hatodikként látta meg a napvilágot, három leánytestvére kiskorában /Jolán (1893-1896); Róza Julianna (1894-1896); Julianna Jolán (1897-1902)/ hal meg tífuszban, agyhártyalobban illetve kanyaróban. Legidősebb bátyja, József (1891-1984) református lelkész lett Zsadányban. Másik fiútestvére, Géza (1898-1942) pedig jogász. Húga, Erzsébet (1904-1990) zongoratanárnő..

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte 1906-1910 között, majd középiskolai tanulmányait a híres debreceni református kollégiumban folytatta. Az érettségi vizsgákon 1918. június 27-én jelesen megfelelt. Itt ismerkedett meg Szabó Lőrinccel, Gulyás Pállal, s a 20. század nagy irodalmi egyéniségeivel, Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Zilahy Lajossal. Bayra nagy hatással volt a művészet és sokáig nem tudott dönteni, hogy a természet- vagy a társadalomtudományokat válassza-e élethivatásul. Példaképe, Eötvös Loránd volt a „döntőbíró”, mikor megismerkedett e remek fizikus munkásságával.

Fiatalon elveszti édesapját 1910. november 11.en. Az anya gyermekeivel magára maradván, eladott szőlője árából lakást vásárol Debrecenben, és ott neveli őket szerény nyugdíjából, valamint abból, hogy a lakás öt szobájából hármat kosztos diákoknak ad ki.

A gimnázium után Budapestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát.

Egyetemi tanulmányainak befejezése végeztével az egyetem Elméleti Fizika Tanszékén lett tanársegéd. 1926-ban a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg a doktori fokozatát fizikából. Disszertációja az átlátszó közegek magneto optikájának molekuláris elméletéről szólt, mellyel Bay csatlakozott a fizika új fejlődési irányához, az atomfizikához. Tanárai - Jakucs István és Nyári Béla - ajánlásával került be a Pázmány Péter Tudományegyetemre (a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem) és az Eötvös Kollégiumba. Érdeklődése már az egyetemi évei alatt az akkor "új fizikának" számító atomfizika felé fordult. Doktori disszertációját is ebben a témában készítette, a mágneses terek optikai jelenségeket befolyásoló hatását vizsgálta.

Bay tanulmányai befejezése után 1927 – 1930 között, Berlinben a Collegium Hungaricum és a Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaften ösztöndíjával lett kitüntetve. A német főváros ebben az időben élte fénykorát, ugyanis nem kisebb fizikusok dolgoztak itt, mint Max Planck, Albert Einstein, Schrödinger, Laue. A berlini egyetem Fizika - Kémia Intézetében dolgozott Bodenstein mellett. Itt végzett kísérletével bizonyította be először spektroszkópiai úton, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Tudományos eredményei hamar kinőtték az atomfizikában akkor szűkös hazai kereteket így munkáját Berlinben való tartózkodásának ideje alatt, kutatómunkát folytatott, a Physikalisch-Technische Reichsanhaltsban, ahol a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrást fejlesztett ki.

Ez időben került a Tungsram fejlesztő laboratóriumának élére. Aschner támogatta abban is, hogy a gyár műszaki problémáinak megoldásán túlmenően olyan kísérleteket is végezhessen, melyek nem köthetőek a gyár érdekéhez. Így kísérleteket végezhetett a részecskeszámlálás, és a Hold-radar kísérlet érdekében is. Az előbbi az elektronsokszorozóhoz kapcsolódik.

Bay nemcsak oktatott, kísérletezett, hanem Laue berlini vitaüléseinek mintájára rendszeres fórumokat szervezett az elméleti és kísérleti fizika aktuális problémáiról. A gázkisülések vizsgálata után az elemi részecskék számlálása felé fordult figyelme.

Berlinből hazatérve, az eredményei elismeréseként 1930-ban, - Bodenstein javaslatára - a Szegedi Egyetem Elméleti Fizika Tanszékének elméleti fizika professzora lett. Aschner Lipót választottjaként. Ugyanitt találkozott Szent-Györgyi Alberttel is, akivel később figyelemre méltó tudományos együttműködésben több cikket írt. Míg Szegeden tevékenykedett, barátságot kötött Riesz Frigyessel, Haar Alfréddal, s nem utolsósorban Szent-Györgyi Alberttel.

1932-ben Házasságot köt a nagypolgari családból származó Lázár Ilonával. Két evvel később megszületik Marta nevű leánya.

1936-ban Aschner Lipót az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. vezérigazgatója hívta meg a társaság kutatólaboratóriumának vezetésére. Bay Zoltán elfogadta a meghívást, és itt dolgozott egészen 1948-ig. A kutatómunkát Budapesten a Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. E labornak a többivel ellentétben rendkívüli előnyei voltak. Az anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Bay számos találmányára kapott szabadalmat, mint:

• nagyfeszültségű gázcsövek

• fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése

• elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom

• rádió-vevőkészülékek áramköreinek kifejlesztése

• deciméteres rádióhullámú technika

1938-ban megszervezte a BME-n az Atomfizika tanszéket a Tungsram támogatásával. Emellett folytatta kísérletsorozatát, amelynek eredménye az elektronsokszorozás, más néven fotoelektronsokszorozó elvén alapuló részecskeszámláló. Az 1938. évi felfedezés után többen kérnek tőle fotoelektronsokszorozót, így Werner Heisenberg és Neumann János

1938-tól az Egyesült Izzó támogatásával a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) alapított Atomfizika Tanszéken is dolgozott, ahol kollégája volt Simonyi Károly és Papp György. A II. világháború után a kedvezőtlenül alakuló társadalmi viszonyok hatására kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Amerikában először a George Washington Egyetem kutatóprofesszoraként, majd a National Bureau of Standards atomfizikai osztályának vezetőjeként dolgozott. Nyugdíjba vonulása után az American University kutatóprofesszora volt.

1945-ben házassága felbomlik, családi élete nem volt a legsikeresebb, viszont tudományos tevékenysége nagy sikereket ér el.

Bay, az általa vezetett csoporttal, sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletek

1945 nyarán kezdődtek, 1946. február 6.-án bejelentették a világnak, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni. Ezt Bay jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tette lehetővé, mely elv a mai napig használatos. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismeretünket a Naprendszerbeli távolságokról (Lásd csillagászati egység). Vagyis Bay Zoltán nemcsak elindította a radarcsillagászatot, hanem új tudományág született. A radarkísérletek a háború vége felé eredménnyel jártak. A János-hegyről Székesfehérvárig lehetett repülőket érzékelni. Készültek berendezések a Hold mérésére is, melyet először Nógrádverőcén, majd a fővárosban állítottak fel.

Az 1946-os magyar "Hold-radar" fontosabb paraméterei:

Adófrekvencia 120 MHz

Impulzus-csúcsteljesítmény 10 kW

Impulzusismétlődési idő 3 s

Impulzusszélesség 60 ms

Vevő bemenő sávszélessége 1 Mhz

Detektálás 1000-szeres jelismétlés és integrálás

Kijelzés (megfigyelés) hidrogén-coulombméteren

1945 márciusában a szovjet hadsereg elkobozta a készülékeket. Újra kezdték a kísérleteket, de felismerték, hogy a kb. négyszázezer kilométerről visszavert jel elvész a zajban. Miután a jel/zaj viszony lényeges változtatására nem volt lehetőség, a siker kulcsát Bay ötletének, az ún. coulométerrel történt jelösszegzés megvalósítása jelentette. S végül 1946. február 6-án kijelenthették, hogy „megradarozták” a Holdat. A szenzációs eredmény értékét nem kisebbíti, hogy már egy hónappal előtte az Amerikai Egyesült Államokban - az akkori viszonyok között a kor legfejlettebb technikáját használva - hasonló eredményre jutottak. Ez nem csökkenti Bay és társai érdemeit, elvégre ők a háborús időkben, az amerikaiakénál nehezebb körülmények között végezték kísérleteiket, s szűkösebb anyagi keret állt rendelkezésükre. Az utókornak arról sem szabad megfeledkeznie, hogy a magyar kutatók igen szerény eszközökkel, de annál nagyobb tudományos felkészültséggel dolgoztak. A radarcsillagászat történetírói Bay Zoltánt e tudományág „szülőatyjának ” tartják és nevezik. A Bay vezette kísérletben részt vettek: Papp György, Simonyi Károly, Pócza Jenő, Bodó Zalán, Csiki Jenő, Tary László, Takács Lajos, Horváth Tibor és ifj. Bay Zoltán, az idősebb unokatestvére.

1947-ben házasságot köt Herczegh Juliával, egy erdélyi testnevelő tanarnovel, (akivel 45 évig, haláláig boldog házasságban él). Egy évvel később 1948. július 3.-an Salzburgban, megszületik első fia, ifjabb Bay Zoltán, majd 1949-ben napvilágot lát második leánya is, Julia Lilla.

1946 és 1948 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének, ahol sok évvel később, 1981május 5-en. az MTA tiszteletbeli tagjává választják.

Bay Zoltán a személyét ért támadások miatt 1948-ban emigrációba kényszerült. Itthon megfosztották állampolgárságától, kitüntetéseitől, és az Elektrotechnikai Egyesület kizárta tagjai sorából. Az Egyesült Államokban elfogadta a George Washington Egyetem meghívását, és az ottani egyetemen a kísérleti fizika professzora lett. Hamarosan a gyorskoincidencia-kísérletekkel kezdett foglalkozni, továbbá Szent-Györgyi Albert mellett biofizikai problémákat is kutatott. Egyetem professzora lett. Együtt dolgozott Neumann Jánossal, és biofizikai témákban Szent-Györgyi Alberttel. Az egyesült államokbeli kutatói tevékenységének legfontosabb mérföldköve kétségkívül a Nemzeti Szabványügyi Hivatal volt, ahol a fizikatudományok más területein folytatta tanulmányait.

1955-től 1972-ig dolgozott itt a George Washington Egyetemen. Mikor a lézer bevonult a kísérleti fizikába, ő is érdeklődéssel fordult feléje. A fénysebesség mérésének új lehetőségét látta ezen eszközben, s ez lett a méréstan új mérföldköve is. Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért. Ő javasolta 1965-ben, hogy a távolságegységet, a métert alapozzuk a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre. Szakirodalmi kutatásokat végzett a fénysebesség állandóságával kapcsolatban.

1983-ban A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17.-ik ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapították, hogy a méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/299792456-od része alatt megtett út hossza.

1972-ben nyugdíjba vonul, kutatómunkáját emeritus professzorként folytatja az egyetemen. A hivataltól kapott oklevelében hosszú és eredményes pályafutásának csúcspontját az optikaifrekvencia-mérés elméletének megalkotásában és technológiájának kidolgozásában jelölték meg, amely „a fénysebesség új meghatározásához vezetett, és fölvetette a távolság és az idő egyesített meghatározásának lehetőségét”.

1976-ban részt vesz a holdradar kísérletének harmincéves évfordulójára rendezett magyarországi megemlékezésen, majd 1977-ben részt vesz az Eötvös Loránd Fizikai társulat egri vándorgyűlésén.

1978 július 15.en kitüntetik az Edinburghi Egyetem a tudományok tiszteletbeli doktora címmel, 1980 június 11-én John A. White-tal közösen elnyeri a Franklin Institute Boyden-díját. Bebizonyították, hogy a fénysebesség az űrben független a fény rezgésszámától.

1980 októberében. A Méter Definíció Tanácsadó Bizottság (CCDM) Párizsban a CGPM 17. ülésszakán előterjeszti Bay javaslatát, amit el is fogadnak. Magyarországon az új méter definícióját az 1991. évi 45. Törvényben rögzítették, október 9-én.

Bay Zoltánt a 70-es években sorra érik a kitüntetések a világ nagy egyetemein. A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is tiszteletbeli taggá nyilvánította.

1981 májusában tartotta székfoglalóit, melyek a radarcsillagászatról, a speciális relativitáselméletről és a fénysebesség állandóságáról szóltak.

1982-bes sikeres szakmai előadásokat tart Torontóban,

1989 A MTA helyreállítja teljes jogú tagságát.

1990-ben, 90. születésnapján Gyula város tiszteletbeli polgárává választották, s átvehette a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét. Elektrotechnikai Egyesületi tagságát helyreállítják, és örökös tiszteletbeli elnökké választják, majd ugyanebben az évben átveszi Göncz Árpádtól a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét.

1991-ben a szegedi egyetem tanácsa díszdoktorrá avatja.

1950-1951-ben írt visszaemlékezéseit “Az élet erősebb” címmel a Csokonai és a Püski Kiadó jelenteti meg.

Bay Zoltán, 1992. október 4-én Washingtonban hunyt el. Végakarata szerint hamvait hazaszállították, és szülőföldjén, Gyulaváriban temették el 1993. április 10-én.

Bay Zoltán szabadalmai:

1.HU107123. Eljárás és berendezés gázkisülési világítócsövek üzemben tartására (1928. okt. 26.)

2.FR683675. Procédé de fonctionnement des tubes lumineux électriques (1930. márc. 4.)

3.GB344439. Method for Operating Electric Illuminating Tubes (1931. márc. 2.)

4.CH149830. Verfahren zum Betrieb elektrischer Leuchtröhren (1931. dec. 16.)

5.HU108864. Berendezés gázkisülési világítócsövek színváltozására (1932. júl. 14.)

6.US1936005. Method of and Device for Operating Luminous Tubes (1933. nov. 21.)

7.HU119048. Mechanikai nagyítószerkezet (1935. dec. 28.)

8.GB458697. Methods and Arrangements for Operating Colour-changing Gaseous Discharge Tubes (1936. dec. 24.)

9.US2156369. High Pressure Arc Lamp (1939. máj. 2.)

10.HU122669. Elektroncsöves erősítőkapcsolás (1940. jan. 2.)

11.US2254957. Electric Source of Light ( 1941. szept. 2., magyar bejelentés: 1939. okt. 23., Szigeti-Bay)

12.US2268998. Reducing Disturbances in Radio Reception (1942. jan. 6., magyar bejelentés: 1938. okt. 18.)

13. HU130765. Szekundéremissziós katóda és eljárás annak előállítására (1943. jan. 2.)

14.US2344122. Electric Lighting Equipment (1944. márc. 14., magyar bejelentés: 1940. ápr. 17., Szigeti-Bay)

15.US2768303. Mass Spectrometer (1956. okt. 23.)


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. január 21. Szerkesztette: Klapka Emese- Csilla
Nézettség: 2,479 Kategória: Tudósok, feltalálók
Előző cikk: Bánki Donát Következő cikk: Bíró László József


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: