Teller Ede


Teller Ede

(Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) magyar származású amerikai atomfizikus. Legismertebb a hidrogénbomba kutatásokban való aktív részvétele, ezért az USA-ban mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.

"Bugyognak belőle az ötletek és a tréfák. Sok érdekes dologgal foglalkozott a fizikában, de egyik témával sem sokáig. Úgy látszik, a fizikát az élvezetért csinálja, nem a dicsőségért." Freeman Dyson

Teller Ede Budapesten született, 1908. jan. 15-en, az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt. Apja, Teller Miksa jónevű ügyvéd volt a fővárosban, édesanyja, Deutsch Ilona művelt asszony, jól zongorázott, jobban beszélt németül, mint magyarul, és tudott franciául, spanyolul, olaszul is. Teller Ede önmagáról vallotta, hogy ötéves kora körül egyetlen dologban volt otthonos: a számokban.

Teller elemi iskolai osztályait, a Mellinger-fele magániskolában végezte 1918 tavaszán, majd szülei választási lehetőségeket kerestek a továbbtanulása érdekében. Egyik, számára kinézett iskola, a Piarista Gimnázium, de ott a tanulónak kereszténynek kellett lennie. A másik az Evangélikus Gimnázium volt. A szülők végül a Trefort utcai Mintagimnázium mellett döntöttek ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály is diák volt egykor. A német és magyar nyelv mellé nevelőnőjétől hamar megtanulta az angolt. Ellentétben szerencsésebb középiskolai környezetbe került kortársaival matematikai tanulmányaihoz itt nem kapott segítséget, osztálytársai és matematikatanára nem szerették, mert tehetségesebb volt környezeténél.

1925-ben beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. Bár a matematika érdekelte, apja kívánságának megfelelően a vegyész szakon tanult, hasonlóan a néhány évvel idősebb Wigner Jenőhöz és Neumann Jánoshoz.

1926 elejétől Németországban, Karlsruhéban folytatta kémiai es matematikai tanulmányait, ahol a kémiai oktatást a német vegyipar támogatta. 1928-ban apja is belenyugodott abba, hogy érdeklődése nem a kémiához köti, ezért átment a müncheni egyetemre, a fizika szakra. 1927-ben itt beszélt Hermann Mark professzor a kvantummechanikáról, mint a kémia alapjáról. Ennek hatására nyergelt át azután a fizikára.

1928-ban Münchenben Arnold Sommerfeld mellett tanult, amikor július 14-én balesetet szenvedett, leugrott egy mozgó villamosról és az levágta jobb lábfejét. Felgyógyulása után mivel a Sommerfeldnek, a klasszikus fizika egyik utolsó nagy alakjának előadásai nem nyerték meg a tetszését a következő tanévet Lipcsében folytatta, ahol egyik professzora, Heisenberg Werner adott elő. Őróla mondja, hogy nagyon mély hatást gyakorolt rá. Nála írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól, amit 1930-ban védett meg.

"Ami ifjúságom idején, a 20. század első három évtizedében a fizikában történt, olyan gyönyörű, mint a reneszánsz művészet vagy a barokk zene. A kvantummechanika sokkal szebb, mint az atomfegyverek fejlesztése. A szupravezetést megmagyarázni sokkal nehezebb, sokkal izgalmasabb és sokkal kihívóbb, mint a fizika katonai alkalmazásain gondolkodni. Az a kötelességünk, hogy a tudást gyarapítsuk. Bízom benne, hogy a társadalom, amelyben élek, értelmesen fogja használni a megszerzett tudást."

1930-ban doktorált fizikából a molekuláris hidrogénionról írta értekezését, és ezután Göttingenben kapott kutatói állást. Ahhoz a kutatói körhöz csatlakozott, amelynek Heisenberg, Bohr és Einstein voltak a vezéralakjai, de baráti kapcsolat fűzte diáktársához, Karl von Weizsäckerhez is.

1931-ben a Göttingai egyetemen kapott kutatói állást.

1933-ban Hitler uralomra jutása után, a zsidóüldözés miatt elvesztette munkahelyét. 1934-ben először Dániába ment, Niels Bohr kutatócsoportjába. Külföldi tartózkodása idején nyaranta végig hazalátogatott és ebben az évben feleségül vette ifjúkori szerelmét Harkányi Auguszta Máriát, Micit. Ez kiváltotta a Rockefeller-alapítvány ellenszenvét: nem fogunk nászutat szponzorálni.

Bohr intézetében 1934-ben Koppenhágában találkozott és ismerte meg a szintén politikai menekült orosz fizikussal, George Gamowval, aki hamarosan professzori állást kapott a George Washington Egyetemen és egy év múlva amikor Teller már Londonban dolgozott meghívta maga mellé társprofesszornak. Ezen az egyetemen 1941-ig tanított előadóként. Ekkoriban sok európait hívtak az Egyesült Államokba, hogy megtanítsa a kvantummechanikát az amerikai diákoknak és professzoraiknak.

Teller 1935 augusztusában érkezett az Egyesült Államokba és 1941-ben az állampolgárságot is megkapta. Washingtonban Gamow és Teller szorosan együtt dolgoztak. Először a radioaktív atommagok béta-bomlásának egy kiválasztási szabályát ismerték fel, majd pár évvel később közös dolgozatot publikáltak a termonukleáris reakciók elméletéről, amely a Nap energiatermelését magyarázza. Érdeklődése a termonukleáris reakciók iránt élete további részében is megmaradt és fontos szerepet játszott. Megfogalmazták az ún. Gamow-Teller tételt, amely a szubatomi részecskék tulajdonságait írja le a radioaktív bomlás során. Vizsgálták az asztrofizika atomi folyamatait is. 1937-ben közös dolgozatban írtak arról, hogy a Nap energiatermelése atommagfúzión alapszik. Ez a munka mutatja, hogy Teller már ekkor elkezdett foglalkozni a magfúzió elméleti kérdéseivel. Teller maga is reneszánsz ember volt, nemcsak a tudomány, a művészetek is érdekelték. Kiválóan zongorázott, s verseket is írt. Szinte minden érdekelte, amin gondolkodni lehetett. Később a fizika sok területén őrzik a nevét fizikai fogalmak, elvek.

Közben "kirándult" - vagy inkább visszatért - a molekulák kvantumelméletéhez, és 1937-ben H.A. Jahnnal közösen felfedezték a róluk elnevezett Jahn-Teller-effektust. Fölismerték, hogy egy lineáris molekula alapállapota szükségszerűen elfajult, mert az óramutató járásával és az azzal ellenkező forgások egyenrangúak. A Jahn-Teller-effektus felfedezése napjainkra is kihat: segít megérteni a mágneses adattárolás speciális anyagainak a viselkedését. 1938-ban - ugyanabban az évben, amikor a Nap működését magyarázták meg Gamowval - S. Brunauerrel és P.H. Emmettel közösen a nem pórusos anyagok felületén lejátszódó több rétegű adszorpció jelenségét értelmezték. Azóta az ilyen felületeket Brunauer-Emmett-Teller (BET) felületnek hívják.

1939 augusztus 2-án részese volt az Albert Einstein és Szilárd Leó által F.D. Rooseveltnek írott levél létrejöttében, amelyben felhívták figyelmét a meghasadásból kinyerhető enegria avatatlan kezekbe kerülő alkalmazásának szörnyűségeire. Felismerték annak veszélyét, hogy német tudósok 1939-ben felfedezték az atommaghasadást.

1942-ben csatlakozik a Manhattan Project-en dolgozó tudóstársaihoz, miután Oppenheimer leállíttatja Teller az atomok egyesítésére irányuló kutatásait, és bevonja az atommag hasadásával ténykedő társai közé. Céljuk az volt, hogy a Hitleri Németország előtt fejlesszék ki az atombombát.

Teller már 1940-ben vizsgálta azt a lehetőséget, hogy a maghasadáson alapuló atombomba keltette hő begyújthatja-e a még nagyobb teljesítményű termonukleáris reakciót, a hidrogénbombát. Reménykedett abban, hogy Los Alamosban mindkét fegyveren dolgozni lehet, de az atombomba-fejlesztés nehézségei miatt a fúziósenergia-kutatásokat időlegesen törölték. Ez súrlódásokhoz vezetett közte és Oppenheimer, a laboratórium igazgatója között.

Amikor a Szovjetunió felrobbantotta első atombombáját, Truman elnök elrendelte a fúziós fegyver kidolgozását Los Alamosban, és 1952-ben sikeresen ki is próbálták az első amerikai hidrogénbombát. A robbantás kapcsán jelentős ellentét keletkezett az amerikai atomtudósok között. Teller látva, hogy a Los Alamos-i tudósok nincsenek egyértelműen a következő fegyvergeneráció kifejlesztése mellett, nagy energiával küzdött egy új termonukleáris kutatólaboratórium létrehozásáért. Ennek eredményeképpen az amerikai Atomenergia Bizottság Észak-Kaliforniában megalapította a Lawrence Livermore Laboratóriumot, amelynek Teller tanácsadója, igazgatóhelyettese, végül igazgatója lett. Az Oppenheimerrel való ellentét tovább mélyült, és amikor Oppenheimert biztonsági okokból megvádolták, néhányan Tellert is okolták emiatt, bár ő semmiféle vádat nem emelt.

Az 1945-ben a Hirosimára ledobott atombomba megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, akik félbeszakították a hidrogénbomba kifejlesztésére irányuló kutatásaikat, azonban 1949-ben a Szovjetunió végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását, s mivel tartani akarja velük a lépést, Truman elnök ezek után elrendeli a termonukleáris kutatások folytatását és a hidrogénbomba kifejlesztését.Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg újra a kutatómunka. Kezdetben a feltételek azonban összehasonlíthatatlanul rosszabbak voltak a korábbiaknál, ugyanis a második világháború idején együttműködő nagyszerű fizikusokból álló csapat szétszéledt és új emberekből kellett összeverbuválni a kutatócsoportot. Gamow és Teller munkásságának eredményeként elméletileg már tudott dolog volt, hogy ha két könnyű atommag egyesül egy nagyobb atommaggá, igen nagy mennyiségű energia szabadul fel.

Az atomenergia békés alkalmazásáról tartott genfi konferencia után Teller Ede részt vett az inherensen biztonságos TRIGA reaktorok kifejlesztésében, amelyet emberi akarat sem tud megszaladásra ösztökélni. Több száz ilyen TRIGA kutatóreaktor épült világszerte, hozzánk legközelebb például Bécsben és Szlovéniában. Utolsó éveiben Teller Ede olyan atomerőművek építése mellett érvelt, amelyekhez nem kell emberi kezelőszemélyzet, amelyek biztonságát nem is a járulékos elektronika garantálja, hanem a természet törvényei. Teller alkotta magyar kifejezés szerint ezek "átláthatóan biztonságos" atomerőművek lesznek.

Teller 1949-1952-ben a Los Alamos-i Tudományos Laboratórium igazgatóhelyettese és fizikaprofesszora. Stanislav Ulam módosításával (deutérium helyett deutérium és trícium keveréke). A Los Alamosban létrehozott első robbanótöltettel a Greenhouse fedőnevű akcióban 1951 májusában hajtották végre az első kísérleti atomrobbantást a Csendes-óceán Enwitok szigetén. A kísérlet sikerült. Az emberek ellopták a tüzet az égből. Ettől a dátumtól a tengerészeti térképeken egy szigetet már sohasem rajzolnak be többé, mert eltűnt, viszont ettől a dátumtól számíthatjuk az emberiség atomkorszakba lépését.

Szülei és Emmi húga Magyarországon maradtak. Húgának férje és édesanyjának bátyja 1944-ben a Holocaust áldozata lett, a többiek a pesti gettóban érték meg a felszabadulást. Édesapja 1950-ben meghalt, édesanyját, húgát és unokaöccsét 1951-ben kitelepítették Tályára, ahonnan másfél év múlva térhettek vissza Pestre, de lakásukat elvették. Unokaöccse 1956-ban elhagyta az országot.

1957-ben Joseph Priestley emlékdíjat kap, majd egy évvel később elnyeri az Albert Einstein-díjat. Szilárd Leó 1958-ban rá akarta beszélni, hogy menjen el Moszkvába vele a Pugwash Konferenciára, hogy beszélhessenek a szovjet atomfizikusokkal a nukleáris leszerelésről. Ő azonban elutasította, rokonai magyarországi fenyegetettségére hivatkozva. Ezt Szilárd elmondta Moszkvában a szovjeteknek és a magyar küldöttnek, Jánossy Lajosnak is, mint abszurd dolgot. Három hét múlva édesanyja és húga megkapta az útlevelet és találkozhatott Tellerrel San Francisco-ban. Szilárd levélben köszönte meg a segítséget Jánossynak.

1960-ban a Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgató, majd1963-1966 között tanszékvezető volt.

1962 december 2-án vette át a Fermi-díjat Kennedy elnöktől "a kémiai fizika és magfizika területén elért eredmények, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerep és a nemzetbiztonságot erősítő erőfeszítéseinek elismeréseként. "

1970-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. Teller ezekben az években szorgalmazta a fúziósenergia-kutatásokat, majd a nyolcvanas években ő kezdeményezte a csillagháború néven ismertté vált rakétaelhárító-rendszer kifejlesztését. Mindig is az erős katonai védelem szószólója volt. Wigner Jenő a tudomány egyik leginkább gondolattelibb államférfiá-nak nevezte őt.1975-ben Harvey-díjat vett át. 1975 óta a Stanford Egyetem Hoover Intézetének kutatója, és főmunkatársa lett és ettől kezdve Palo Altóban, Kaliforniában élt. A molekulaspektroszkópiai problémák megoldásánál alkalmazott kvantummechanika és a magfizika területén számos elméleti eredménye született, mégis, legismertebb munkái nagyon is gyakorlati jellegűek.

A rendszerváltozás után először 1990-ben jött újra szülőhazájába, később évente tett látogatást Magyarországon, rendszeresek rádió- és tv-interjúi, amelyekben sok témakörben fejtette ki karakterisztikus véleményét. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta tiszteleti tagjává.

1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől Magyar Köztársasági Érdemrendet vehetett át.

1994 júliusában Mátraderecskére látogatott, hogy találkozzon az ottani iskolásokkal is. Fát ültetett Mátraderecskén, amint Balatonfüreden is. A mátraderecskei fa előtt a márványtábla Teller alábbi versének egy részletét idézi:

Keresni, várni, semmit sem akarni,

Szeretni, vágyni, egyedül maradni.

Nézni a világot becsukott szemekkel,

Látni azt, amit még nem látott meg ember

Gyönyörködni titkos, mély harmóniákban,

Emlékezni arra, mit sohasem láttam.

Szeretni, imádni a szent tisztaságot,

A szelet, a felhőt, a havat, az álmot.

Tenni a helyeset, nem kis öröm pénzért,

Nem a túlvilági örök üdvösségért.

Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten,

félni, hogy talán még igazság sincsen,

tudni: az ész rövid, az akarat gyenge,

hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre.

És makacs reménnyel mégis, mégis hinni,

hogy amit csinálok, az nem lehet semmi.

És örülni tudni a nagy megnyugvásnak,

A fájdalmat, örömet gyógyító halálnak.

1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. Az Orbán-kormány idején az első Corvin-lánc birtokosok egyike lett.

2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét.

2003 július 23-án George W. Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta neki.

Teller Edét, akit az egész világ a hidrogénbomba atyjának tekint, 2003 szeptember 10-én életének 95. évében elhunyt Stanfordban, Kaliforniában.

A hidrogénbomba működése

Gamow és Teller munkásságának eredményeként elméletileg már tudott dolog volt, hogy ha két könnyű atommag egyesül egy nagyobb atommaggá, igen nagy mennyiségű energia szabadul fel.

Az ún. magfúzió természetesen nem emberi találmány: hosszú milliárd évek óta a világegyetem legfőbb energiaforrása. A csillagok, így a Nap központjában adottak azok a feltételek (nagy nyomás, magas hőmérséklet), amelyek között az ilyen típusú magreakciók végbemennek és energiát termelnek.

A magas hőmérsékletre és a nagy nyomásra pedig azért van szükség, mert az ütköző atommagok csak így tudják legyőzni a közöttük fellépő elektromos taszítóerőt. A Földön egyetlen ilyen hely van, ahol ilyen viszonyok előfordulnak, éspedig az atomrobbanás közvetlen közelében. Stanislaw Ulam azt javasolta, hogy az atombomba mechanikus lökéshullámát használják fel a fúziós töltet sűrítésére és a robbanás létrehozására. Teller inkább az atombomba robbanásából származó sugárzást ajánlotta a sűrítéshez és a fúziós folyamat beindításához.

E két elgondolásból ötvöződött megoldás, a kétfokozatú berobbantás Teller-Ulam konfigurációként ismeretes, s ennek alapján valósult meg a hidrogénbomba.

A "recept":

• az atombombát valami alacsony rendszámú anyag rétegével körül veszik

• amikor az felrobban, teljesülnek azok a feltételek, amelyek a könnyű atommagok egyesüléséhez, és ezáltal a még nagyobb nukleáris fúziós energia felszabadításához szükségesek.

Teller Ede magyar kitüntetései

A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, 1990.

A Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje, 1990.

A Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 1991.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletbeli professzora, 1991.

Az Eötvös Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja, 1993.

A Fizikai Szemle Nívódíja, 1994.

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal, 1994.

A Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó Érme, 1994.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora, 1995.

A Magyarság Hírnevéért Díj, 1998.

Magyar Corvin-lánc, 2001.

Teller Ede könyvei

Francis Owen Rice, Edward Teller: Structure of Matter - NY, 1949.

Edward Teller, Albert I., Latter: Our Nuclear Future - NY. 1958.

Edward Teller, Allen Brown: The Legacy of Hiroshima - NY, 1962.

Edward Teller: The Reluctant Revolutionary - Columbia, MO, 1964.

Edward Teller,Wilson K.Talley,Gary H. Hyggins:TheConstructiveUses of NuclearExplosives-NY, 1968

Emilio G. Segré, Joseph Kaplan, Leonard I. Schiff, Edward Teller: Great Men of Physics – CA, 1969.

Edward Teller: The Miracle of Freedom - CO, 1972.

Edward Teller: Energy: A Plan for Action - NY, 1975.

Edward Teller,HansMark, John S.Foster:CriticalChoices for Americans:Power and Security- MA, 1976. Edward Teller: Nuclear Energy in the Developing World - McLean, VA, 1977.

Edward Teller Energy from Heaven and Earth - San Francisco, CA, 1979.

Edward Teller The Pursuit of Simplicity - Los Angeles, CA, 1980.

Edward Teller: Better a Shield Than a Sword - New York, NY, 1987.

Edward Teller, Wendy Teller, Wilson Talley: Conversations on the Dark Secrets of Physics-NY, 1991.

Edward Teller,Judith Shoolery:Memoirs:A Twentieth-CenturyJourney in Science and Politics,MA 2001

Teller Ede, Zeley László: Légiposta - Budapest, 1990.

Teller Ede, Zeley László: A biztonság bizonytalansága - Budapest, 1991.

Teller Ede: Huszadik századi utazás tudományban és politikában - Budapest, 2002. (a Memoirs, Perseus, 2001. magyar nyelvű kiadása)

Tagságok:

• Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1990),

• Budapesti Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora (1991).

Kitüntetések:

• Joseph Priestley Emlékdíj (1957),

• Albert Einstein-díj (1958),

• Enrico Fermi-díj (1962),

• Robins-díj (1963),

• Harvey-díj (1975),

• Sylvanus Thayer-díj (1986),

• Magyarokért Emlékérem (1993).

Teller Edéről nevezték el az 5006 Teller kisbolygót. Emléktáblája egykori lakhelyén, a Honvéd utca 18. szám alatt


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. január 21. Szerkesztette: Klapka Emese- Csilla
Nézettség: 4,853 Kategória: Tudósok, feltalálók
Előző cikk: Szilárd Leó Következő cikk: Verancsics Faustus


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: