Mechwart András


Mechwart András

(Schweinfurt, 1834. december 6. – Budapest, 1907. június 14.) gépészmérnök, a magyarországi villamosipar elindítója. Vállalatigazgatóként és feltalálóként is kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a 19. század utolsó harmadában a magyar gép- és villamosgépipar jelentette a világszínvonalat.

Szülei Mechwart György és Hofmann Erzsébet. Pályáját lakatosként kezdte. Ezután végezte mérnöki tanulmányait Augsburgban. Nemsokára a Károly-Lajos-vasúti igazgatóságnál kilátásba helyezett mérnöki állás elfoglalása érdekében Pestre jött. Itt megismerkedett Ganz Ábrahámmal és 1859-ben belépett Ganz Ábrahám kis vasöntőműhelyébe, amely az ő munkássága révén – főként Ganz halála után- jelentős vállalattá fejlődött. Mechwart és igazgatótársa, Eichleiter Antal, Keller Ulrikkal átvette a vállalat irányítását az örökösöktől. Mechwart lett az 1869-ben a részvénytársasággá alakult cég műszaki igazgatója, majd vezérigazgatója. 1874-ben Eichleiter távozott a cégtől. Ebben az évben találta fel a kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszéket és ezzel a magyar malomipar aranykorát alapozta meg. A gazdasági válság idején megpróbált „több lábon állni”, ezért 1878-ban megalapította a Ganz-gyár elektromos osztályát, és az elektrotechnika területén kiváló feltalálókkal világszívonalút alkotott. Kiváló szakemberekkel vette körül magát, mint Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa, Kandó Kálmán, Neustadt Lipót és Fischer Béla. Számos kiváló mérnök került ki a Ganz gyárból. Így Hoór Tempis Mór, Selmeci Pöschl Imre, és Cserháti Jenő a Műegyetem tanárai lettek, a gépészek közül Bánki Donát, Csonka János. A gyár hírneve vonzotta a külföldi mérnököket. Ott dolgozott a gyárban Nikola Tesla, Milan Vidmar, és Friedrich Uppenhorn is.

Ebben az időben vette át a válságba került pesti vagongyárat is. Találmányai közé tartozik a gőzüzemű illetve petróleumüzemű szántógép is (1896).

Elismerései

Ferenc József-rend,

vaskorona-rend,

kereskedelmi érdemeinek méltánylásául az Osztrák-magyar bank igazgatósági tagjává választották

az MTA az első Wahrmann – aranyéremmel jutalmazta (1897),

nemességet kapott (1899)


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2010. február 14. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,395 Kategória: Tudósok, feltalálók
Előző cikk: Luppis János Következő cikk: Móricz János, Móricz Opos János, (1923 Horvátnádalja - 1991 Guayaquil, Ecuador)


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: