HATVANI ISTVÁN
(1718-1786)
Hatvani István Rimaszombaton született 1718-ban, elszegényedett köznemesi családból. A szülői ház beleoltotta a könyv, és a tudomány szeretetét. A Gömör vármegyei Rimaszombaton élt és tanult 15 éves koráig, ahol megismerte a kor elmaradt oktatási módszereit, ez egyúttal kifejlesztette benne a jó pedagógusok iránti megbecsülését is. Szülővárosában, majd Debrecenben tanult, végül a svájci Bázel egyetemén szerzett rövid idő alatt teológiai és orvosi doktorátust (1747-1748).
Mestereinek hatására Hatvani kiválóan képzett tudós lett, akit a heidelbergi és a leydeni egyetemek is szívesen látták volna előadóik között. A felkérést azonban elhárította, és a Debreceni Kollégium által felajánlott katedrát foglalta el. Úgy érezte itthon van a helye, így tehet legtöbbet az elmaradott ország tudományos felemelkedése érdekében. Egyik levelében erről így vallott:
„... jobban szeretem gyászos helyzetben levő egyházunkat és a csekély jövedelmű tanári hivatalt hazánkban, mint Hollandia virágzó szabadságát és tanári fizetését.”
A mielőtt a debreceni kollégium meghívta professzorául, a kor szokása szerint nagyobb tanulmányutat tett, különösen Leiden egyetemén tanult sokat a modern természettudományból. 1748-ban foglalta el a debreceni professzorságot, filozófiát matematikát és fizikát adott elő, rendszeresen kémiát is oktatott magas színvonalon, előadási kísérletei szerezték számára az ördöngösség hírét. Hatvani vásárolt először elektrotechnikai eszközöket. 1748-ban Bécsben vásárolt egy dörzselektromos gépet, ún. „Electrica machina”-t, és egy elektrofort. Az elektrofort Alessandro Volta olasz fizikus találta fel egy évvel korábban. Statikus elektromosság előállítására szolgál. Az első berendezés volt a világon, mellyel a villamos megosztás (influencia) gyakorlati alkalmazásával a dörzsgépeknél nagyobb mennyiségű villamos töltést lehetett előállítani. Kísérletei legendás hírnevet szereztek Hatvaninak. A bemutatott jelenségek újdonság erejével hatottak, még a viszonylag tájékozott és felvilágosult közönség előtt is, hiszen korábban ilyeneket nem láthattak. Hatvani az elektrotechnika első döntő jelentőségű felfedezéseinek időszakában működött. Benjamin Franklin 1756-ban alkotta a villámhárítót, ekkor kezdődtek Luigi Galvani híres békacomb-kísérletei, melyeket Volta felfedezései követtek. Joggal állítható: Hatvani ámulatba ejtette hallgatóságát, egyúttal a legfrissebb tudományos eredményekkel ismertette meg őket. Elmondható, hogy az első iskolaorvos is volt Magyarországon. Csakhamar mint kitűnő orvost ismerte és tisztelte őt nemcsak Debrecen, hanem a hazának és a távol földnek más vidéke is. Kitűnő nemesi családok, mágnások, főkatonatisztek vették igénybe az ő orvosi tanácsát
Ezek mellett különös előszeretettel tanulmányozta a csillagászatot. Ő volt az, ki 1757-ben Debrecen városának földrajzi fekvését csillagászati szabályok szerint meghatározta; a 1769 augusztusában feltűnt üstökös pályafutását és az1770. január 18-ai nagyszerű Északi fényt a tudomány szempontjából szigorú szakértő figyelemmel kísérte. Hatvani a kor legfelkészültebb polihisztora volt, aki a tudományok különféle területein hallatta szavát.
Hazai orvosaihoz hasonlóan Ő is sokat foglalkozott kémiai analitikai kérdésekkel, a nagyváradi melegvizek és a Debrecen körüli sókivirágzásnak vegyelemzéséről Bécsben könyvet adott ki . Sokoldalú tudományos és pedagógusi munkássága nevét a korabeli művelődésügy legnagyobbjai közé emelte.
