LIEBERMANN LEÓ
(1852-1926)
1852. november 28-án született Debrecenben. A bécsi egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott, 1874-ben avatták orvosdoktorrá. Ugyanebben az évben az innsbrucki egyetem orvos-vegytani tanszékére került, ahol tanársegédként, majd magántanárként dolgozott. 1879-tõl 1902-ig a budapesti Állatorvosi Főiskolán (előbb Tanintézet, illetve Akadémia) a kémia professzora volt. Emellett 1881-tõl az első magyar Borvizsgáló Állomást vezette, amely 1882-tõl Állami Vegykísérleti Állomás néven folytatta tevékenységét, továbbá 1892 és 1902 között az Országos Chemiai Intézet és a Központi Vegykísérleti Állomás igazgatói teendőit is ellátta. 1902-26-ban a budapesti egyetemen a közegészségtan nyilvános rendes tanáraként működött.
Munkásságával megindította a magyar biológia biokémiai ágának kialakulását. Módszereket dolgozott ki különböző élelmiszerek tápanyagtartalmának, szennyeződéseinek meghatározására. Jelentősek embrio-kémiai, továbbá fehérjékre, a guajakol-próbára, kataláz-reakciókra vonatkozó kutatásai. Szakközleményei alkalmazott mezőgazdasági és élelmiszerkémiai, valamint kémiai és közegészségtani tárgyúak.
