Náray-Szabó István


Náray-Szabó István

 

 

NÁRAY-SZABÓ ISTVÁN

 

(1899-1972)

 

 

 

1899. július 20-án született Szombathelyen. A budapesti József Nádor Műegyetem vegyészmérnöki karán szerzett vegyészmérnöki oklevelet, majd az elektrokémiai tanszéken tanársegéd. 1926-ban műszaki doktorátust szerzett. Állami ösztöndíjasként 1926-28 között Berlinben, 1928-30 között Manchesterben folytatta kutatómunkáját előbb a Berlini Collegium Hungaricumba került és a Kaiser Wilhelm Institut für Faserstoffchemie-ben dolgozott, majd a manchesteri Victoria University fizikai intézetében részt vett a Nobel-díjas W. L. Bragg szilikátszerkezeti kutatásaiban. Miután hazatért,1930-tól a szegedi tudományegyetem Általános és Szervetlen Vegytan Tanszékén adjunktus . 1931-ben a szegedi Eötvös Loránd Kollégium igazgatójává nevezik ki és itt nyeri el magántanári képesítését is. 1938-47 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémiai-fizikai tanszékének vezetőjeként tanított. 1947-ben -- mint a Magyar Közösség tagját -- a köztársaság elleni összeesküvés alaptalan vádjával letartóztatták, négy évre elítélték, és további két évre internálták. Bár az MTA levelező tagja 1948-ban a koncepciós pere miatt kizárták, majd az MTA közgyűlése rehabilitálta 1989 májusában, így kizárását visszamenőleg érvénytelenítették.

 

1953-tól az Építéstudományi Intézet osztályvezetője, 1956-tól az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos tanácsadója nyugalomba vonulásáig (1969).Ő honosította meg a kristálykémiai kutatásokat hazánkban. Foglalkozott a beton optimális kötési viszonyaival, a betonok savállóságával is. Nevéhez fűződik a saválló beton és a mozaikparketta-ragasztó eljárás feltalálása.A kémiai tudományok doktora címet 1957-ben szerezte meg.

 

1972-ben Budapesten hunyt el. A nárai családi mauzóleumban nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkertészévé nyilvánította. Fia,Náray-Szabó Gábor vegyész, az ELTE egyetemi tanára, a MTA könyvtárának főigazgatója.

 

1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal ismerték el kiemelkedő tudományos eredményeit.

 

 

 

Munkái:

 

 

 

Fizikai kémia (Erdey-Grúz Tiborral és Schay Gézával) (Budapest, 1940.)

 

Atomok, molekulák, kristályok. (Budapest, 1942.)

 

Kristálykémia (Budapest, 1944.)

 

Szervetlen kémia. 1. kötet, Bp. 1947., 2. kötet, Bp. 1957., 3. kötet, Bp. 1958.

 

Rövid szervetlen kémia. (Bp. 1960. )

 

A szilikátüvegek tulajdonságai. (Bp. 1963.)

 

Kémia. Bp. 1967. (2. átdolgozott kiad. Bp. 1973.)

 

Inorganic Crystal Chemistry. (Bp. 1969.)

 

Inorganicseszkaja krisztallhimija. (Bp. 1969.)

 

Több mint 80 közleménye jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban.


 


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. október 5.
Nézettség: 1,488 Kategória: Tudósok, feltalálók » Vegyészek
Előző cikk: Müller Sándor Következő cikk: Putnoky László


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: