BRÓDY IMRE
(1891-1944)
Gyulán született 1891. december 23-án. A középiskolát szülővárosában és az aradi főgimnáziumban végezte. Utána a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán folytatta tanulmányait és szerzett középiskolai tanári képesítést (1915). Az Egyatomos ideális gázok chemiai constansának elméleti meghatározása című disszertációja megvédésével bölcsészdoktori oklevelet kapott. A doktori szigorlaton fizikai, kémiai és matematikai tudását Eötvös Loránd, Buchböck Gusztáv és Fejér Lipót summa cum laude kitüntetéssel jutalmazta. Először a fővárosi VIII. kerületi Német utcai polgári iskolában tanított, miközben az egyetem fizikai tanszékén is dolgozott. 1920-ban Göttingenbe ment, ahol Max Born tanársegédje lett. Vele együtt dolgozta ki a kristályok dinamikai elméletét; a fotonok kölcsönhatását vizsgálták a perturbináció számítás módszerével. Ezzel lett a kristályok dinamikájának alapvető elméleti eszköze a Born-Kármán-modell. közös munkáikról a Zeitschrift für Physikben számolt be. A kvantummechanika invariáns integráljainak tanulmányozása és a fázisátalakulásokért felelős fluktuációk elméleti vizsgálata mellett Göttingeni tartózkodása idején részt vett a Zeitschrift für Physik szerkesztésében is. Két év múlva Pfeifer Ignác meghívására hazajött Budapestre és 1923. június 1-jén belépett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. -- közismert nevén Tungsram -- akkor létesült kutatólaboratóriumába. Itt végezte azon kísérleteit, melyek a kriptonlámpa feltalálásához , majd a kriptongáz hazai előállításához vezettek. A németek megszállása (1944. március 19.) után, a deportálások során 1944. július 3-án Bródy Imrét is elhurcolták családjával együtt. A bajorországi Mühldorfban felesége és lánya után Bródy Imre is meghalt 1944. december 20. és 22. között.
Kriptonkísérleteit A hosszú kísérletsorozat bebizonyította, hogy az argonnal töltött lámpákban az argon és a volfram gőz nem gázdiffúzió , hanem a termikus diffúzió szabályai szerint keveredik. Bebizonyította, hogy az argon, illetve a nitrogén helyett nagyobb molekulasúlyú védőgázt kell használni. Kriptonkísérleteit 1929-ben kezdte el, miután elméleti úton felismerte, hogy a kriptongáz az argonhoz képest – melyet addig töltőgázként használtak az izzólámpákban – kb. 10-20 % hatásfokjavulást eredményez. Leghíresebb eredménye a kriptonlámpa feltalálás. Bródy és munkatársai eljárása a "gáztöltésű fémszálas elektromos izzólámpára" 1931-ben lett szabadalom. Ezután Bródy Imre és Polányi Mihály manchesteri professzor -- aki a Tungsram külső szakértőjeként működött -- kidolgozta a kriptongáz levegőből való előállítását. A gyakorlati megvalósításra a Tungsram Ajkán gyártelepet létesített, ahol Bródy kriptongyártási technológiája alapján 1937. október 23-án megindult a kriptongyártás. Az ajkai gyár évente 200 m3 kriptongázt állított elő, és a Tungsram izzólámpa-gyártását a II. világháború végéig ellátta a szükséges kriptonmennyiséggel. A Magyarországon kimunkált és megvalósult, világszerte elterjedt kriptonlámpa-gyártás kulcsembere, a kriptonprogram motorja Bródy Imre volt. (Találmányát – A kryptonlámpa címmel -- azElektrotechnikában is ismertette. A rácsdinamika és a kriptonlámpa Bródy nagy, és részben szó szerint látványos eredményei. Foglalkozott az izzószálak hosszúságának és súlyának hatásával;wolframporok lerakódásával; vasdrótok üveghez illeszthetőségével; különféle lámpatípusok élettartamával; izzólámpák ingadozó feszültség melletti égésével Neumann Mihállyal (Naumann János testvérével) közösen túlnyomásos lámpák előállításának lehetőségét kutatták. Részt vett az Ortvay kollokviumokon – előadást tartott a fémek elektronelméletéről.
Tiszteletére az Eötvös Lóránd Matematikai és Fizikai Társaság 1950-ben Bródy Imre-díjat alapított.
Újpesten és Ajkán egy gimnázium, illetve Újpesten egy utca is viseli nevét.
