1959-ben Győrben született, s ugyanitt kezdte zenei tanulmányait is. A Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában zeneszerzést és zongorát tanult. A Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Sugár Rezső és Petrovics Emil növendékeként zeneszerzésből 1982-ben diplomázott. Jelenleg a Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola tanára.
Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. - San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.
Tanulmányait szülővárosában kezdte, 9 évesen már hangversenyezett. Zenei tanulmányait 1842 és 1845 között folytatta a bécsi konzervatóriumban, Josef Böhmnél. 20 éves korában, Bécsből hazatérve, részt vett a szabadságharcban.
(Budapest, 1907. április 18. - Los Angeles, 1995. július 27.)
Azon számos magyar zeneművész közül, aki századunk húszas-harmincas éveiben kénytelen volt elhagynia szülőföldjét, minden bizonnyal Rózsa Miklós vívta ki magának a legnagyobb elismerést szerte az egész világon.
Rózsavölgyi Márk eredetileg Rosenthal (Balassagyarmat, 1787 v. 1789- Pest, 1848. jan. 23.): zeneszerző, hegedűművész, a csárdás "atyja". - Gyula apja. Kereskedő családból származott. Korán megkezdett tanulmányait Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát, 1808-ban Pestre került, ahol mint első hegedűs működött a m. színjátszó társulatnál.
(Bazin, Pozsony vm., 1777. ápr. 18.-Veszprém, 1833. febr. 15.): zeneszerző, karnagy. - Zenei pályáját Pozsonyban tp. énekléssel kezdte. 1800: Veszprémben a kápt. zenekar első hegedűse, az 1810-es évektől a veszprémi szegyh. karnagya. - Számos Bihari- és Csermák-szerzeményt jegyzett le először és tett ismertté.
(Bécs, 1789–Kolozsvár, 1869. dec. 2.): zeneszerző, pedagógus. Bécsi tanulmányai után sokoldalú zenészként br. Bánffy János házitanítója Nagyfalun. 1819-től Kolozsvárott élt, ahol a Nemzeti Színház korrepetítora és karmestere is. 1837-ben irányítása alatt szervezték át a Musicai Conservatóriumot, melynek haláláig ig.-ja és tanára volt. Alonso c. operáját 1829-ben Pesten mutatták be.
(Pápa, 1775 körül – 1824 után): zeneszerző, karmester.
1820 – a nagyenyedi József ezred karnagya.
1821 – a nagyváradi színháznál zeneszerző.
1822 – 1823. a kolozsvári színház karnagya.
1822. december 26.
(Budapest, 1919. május 10. – Budapest, 1995. május 11.)
Zeneszerző, a szocialista korszak zenei életének egyik meghatározó alakja, pályafutása alatt számos fontos funkciót töltött be.
Tanulmányait 1938 és 1942 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű szakán végezte, ezzel egy időben magánúton Kadosa Páltól zeneszerzést tanult.
(Győr, 1940. január 1. – ) magyar zeneszerző.
Szervánszky Endre tanítványaként 1966-ban szerzett zeneszerzői diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1966-74-ig a Zenei Alap ösztöndíjasa volt. 1970-ben Jeney Zoltánnal és Vidovszky Lászlóval létrehozták az Új Zenei Stúdiót, amelynek azóta is tagja.
(Budapest, 1905. május 4. - Kruger National Park (Dél-Afrika), 1960. szeptember 24.)
A budapesti Zeneakadémián 1921–25-ben Schiffer Alfrédnál gordonkát, Kodály Zoltánnál zeneszerzést tanult. 1928-tól a frankfurti Hoch-féle zeneiskolában a jazz-hangszerelés tanára, emellett a frankfurti rádiózenekar gordonkása és karmestere.
