(Szolnok, 1943. március 4. – ) magyar zeneszerző.
1957–1961-ig a debreceni Kodály Zoltán Zenei Szakközépiskolában tanult Pongrácz Zoltánnál. 1961–1966-ig zeneszerzői tanulmányait Farkas Ferencnél végezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd 1967–68-ig Goffredo Petrassinál tanult, a római Accademia Nazionale di Santa Cecilia-n. 1985-ben vendéghallgató volt a Columbia Egyetemen, New York-ban.
1970-ben Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval, Simon Alberttel és Vidovszky Lászlóval megalapította az Új Zenei Stúdiót, amelyhez később Csapó Gyula, Dukay Barnabás, ifj. Kurtág György, Serei Zsolt és Wilheim András is csatlakozott. Az 1974-ben tartott három párizsi koncertjük, és első közös kompozíciójuk Sáry Lászlóval és Vidovszky Lászlóval (Undisturbed címmel) nagy vitát keltett a magyar zenei életben. 1973-ban ún. extra-muzikális anyagok (szövegek, sakk-játszmák, meteorológiai adatok, telexek stb.) zenére való átírásába kezdett. 1976-ban a Schola Hungarica tagjaként bejárta Franciaországot. A gregorián zene hatása megfigyelhető a folyamatosan komponált, nagyszabású művében, a Halotti szertartás-ban. Két évvel később, görögországi utazása alkalmával felfedezett egy pseudo modális skálarendszert, mely két ógörög skálán alapul. A rendszert a To Apollo című himnuszban mutatta be. 1981-ben Luigi Nono meghívására új magyar zenei koncerteket rendezett Olaszországban Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából.
1984-ben svédországi turnéja során kilenc koncert alatt harminc művét mutatták be, ezekből öt világpremier volt. Több egyetemre hívták meg előadóként az Egyesült Államokban. A New York-i Experimental Intermedia Foundationben portrékoncertet adtak tiszteletére.
Vendégprofesszorként dolgozott: lengyelországi nyári szemináriumon (1981-ben), a győri nyári zeneszerzői szemináriumon (1986-ban), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol hangszerelést, barokk ellenpontot, összhangzattant és kortárs zenei elemzést tanított. 1988-89-ben DAAD ösztöndíjat nyert Nyugat-Berlinbe. 1995-ben kinevezték a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzői szakának vezetőjévé.
1990-ben belépett az újonnan létesült Magyar Zeneszerzők Egyesületébe. 1991-1994-ig a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának tanácsadója volt. 1993 óta a Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia tagja. Megválasztották a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnökévé. Az ISCM bizottsági tagja.
Díjai
- 1979 Kassák Lajos-díj (egy Párizsban kiadott magyar irodalmi folyóirattól, a Magyar Műhely-től)
- 1982 Erkel-díj
- 1988 Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj (a Bartók-Pásztory Alapítványtól)
- 1990 Érdemes Művész
- 2001 Kossuth-díj
