(kb. 1629., Kiskaján, Belső-Szolnok vármegye – † 1687. április 25., Gyergyószárhegy) Erdélyi születésű, román családból származó ferences szerzetes. (Maga is írja: "Natus valachus sum") Ő a híres Kájoni-kódex alkotója, amely Erdély korabeli zenei gyűjteménye. Orgonista, orgonaépítő, énekszerző- és fordító is volt.

Szolnok-Doboka megyében, Kiskájonban született, Kolozsváron, majd Csíksomlyón nevelkedett. Életrajzírói különbözőképpen vélekednek születési helyéről, egyesek szerint a Kolozs megyei Jegenyén született. Jobb családból származhatott, mert Judit nevű nénje a csíki nemes és nemzetes Rácz István várkapitánynak volt a felesége. Bizonyára nénje által jutott kapcsolatba a csíksomlyói ferences kolostorral is. Iskoláit a kolozsvári jezsuita atyáknál kezdte és Csíksomlyón folytatta. 1647-ben lépett be a csíksomlyói kolostorba. Tanulmányaiban való tökéletesedésre Nagyszombatba küldték, ahol tényleg a tudományokban, különösen a zene- és énekszerzésben nagy haladásra tett szert. Utána, 1655-ben pappá szentelték. A csíksomlyói rendházban kezdte papi működését, de Mikházán, Szárhegyen is teljesített szolgálatot, ahol éppen szükség volt rá.

1675-ben nyomdát alapít Csíksomlyón. Egyrészt, hogy saját műveit, másrészt az iskolának szükséges tankönyveket kinyomtathassa. Nyomdaalapítási szándékát így fejezte ki a Cantionale Catholicum (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható) című egyházi énekeskönyvének előszavában: "Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent". Népszerűsége miatt még háromszor adták ki a Cantionalet a somlyói nyomdában: 1719-, 1805- és 1806-ban.

Ez a sajtó, amely a múlt század végéig működött, fontos művelődéstörténeti tényezőt jelentett a székelyföldi és a moldvai katolikusok számára. Nyomdájában először a "Cantionale Catholicum" című énekeskönyvet nyomtatja ki 1676-ban. Három évvel később kap engedélyt arra, hogy tankönyveket is előállítson. Egy lengyelországi főpap mond dicsérő köszönetet jeles tankönyveiért. A magyar szabadságharc idején, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több forradalmi kiáltvány (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható).

1687-ben halt meg Szárhegyen és ott nyugszik a templomkertben, jeltelen sírban. Zseniális tudását nem rejtette véka alá, de inkább kamatoztatta az egyházi énekek gyűjtésében és kiadásában, könyvek írásásában, nyomdaalapításban és mindezek tetejében kiváló szerzetesi életében. Maga is komponált monódikus stílusban. Sokat dolgozott, de ezek mellett házfőnök, nevelő és főelöljáró is volt. Művei tanúskodnak a mondottakról.

Művei

Legfőbb irodalmi műve a Kájoni Kódex.

Története igen színes: Egyik tanárától – valószínűleg Seregély Mátyástól – kapta ajándékba mint jótanuló diák. Az eredeti szerző már elkezdte a kódex írását. Kájoni folytatta tovább. Idők folyamán mások is dolgoztak bele.

Tartalma: a Nagyszombatban elsajátított "Ammerbach" féle tabulaturás kottázást rögzítette. Sok értékes preklasszikus és korabeli éneket és orgonaművet jegyzett le és hagyott ránk. Most már közelebbről megfejtették és modern kottázásban kiadták a tabulaturás jeleket. Korabeli világi énekeket is lejegyzett kéziratos könyvében.

P. Kájoni János kéziratos, vagy nyomtatott könyvkiadványai:

• Cantus Catolici – egyházi énekek gyűjteménye az év minden időszakára és különféle alkalmakra (1676)
• Organo Missale – misék, litániák, antifonák és más szertartáshoz való énekek
• Sacri Concentus – "Egyházi énekgyüjtemény," melyet különféle szerzők, de különösen Viadana Lajos írt
• Himnarium – latin és magyar nyelven lejegyzett vallásos versek gyűjteménye
• Magyar herbárium – Függelék egy latin nyelvű Ortus Sanitatis, Venetiis 1511 című növénytani munkához. Magyarul Fűvészkönyvnek nevezzük. (Leírja a gyógynövények gyógyászati hatását is.)
• Régi mód szerint való székely ÁBC – régi székely róvásírás (elveszett)
• A Custódia története – korabeli feljegyzések
• Aranyos ház – ima és énekeskönyv a hívek számára
• Hortulus Devotionis 1669 – imakönyv, sajátkezű írással
• és még sok más liturgikus írás, szentbeszéd, jegyzet