Budapesten született 1927 november 8-án. Tanulmányait Budapesten és Pécsett végezte 1935 és 1946 között. Zenei tanulmányait viszonylag későn, 12 éves korában kezdte. A II. világháború végén besorozták, majd a háború után a VillamosMűveknél volt segédmunkás. 1947 és 1954 között Viski János és Farkas Ferenc növendékeként zeneszerzést tanult, Ferencsik János, Kórodi András és Somogyi László irányításával pedig karmesteri tanulmányokat folytatott a Liszt Ferenc Zeneakadémián. 1951-ben feleségül vette Kertész Katalint. 1948 és 1969 között több budapesti kórust vezényelt. Ez az időszak nagy mértékben hatott pályájára: számos kórusművet szerzett. 1969 óta szabadúszó zeneszerzőként instrumentális műveket, dalokat, kantátákat, stb. szerzett. Kompozíciói közül 80-90 Magyarországon, 40 pedig külföldön (Darmstadtban, Pohlheimben, Frankfurtban, Tokyóban, Moszkvában, Bostonban, Helsinkiben) lett kiadva. Lemezfelvételeinek száma meghaladja a 100-at. Ezeket a műveket világszerte játsszák. Pályája négy állomásra osztható, melyek: a mesterek követése, a saját hang keresése, egy különleges avantgarde stílus kialakítása és egy, az egyszerűségen alapuló módszer kikristályosítása. Érdeklődik a történelem, a vallástörténet, a filozófia, a művészetek és a technika világa iránt. Ha teheti, szabad idejében rajzol és fest.