Rózsavölgyi Márk eredetileg Rosenthal (Balassagyarmat, 1787 v. 1789- Pest, 1848. jan. 23.): zeneszerző, hegedűművész, a csárdás "atyja". - Gyula apja. Kereskedő családból származott. Korán megkezdett tanulmányait Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát, 1808-ban Pestre került, ahol mint első hegedűs működött a m. színjátszó társulatnál. 1813-ban Bajára költözött, itt volt a székhelye az 1819-i tűzvészig. Ekkor Pécsre ment , majd Temesváron a színházi zenekar hegedűse volt. 1821-33 között ismét Baján élt. Közben majd az egész országot bejárta mint hegedűművész. Szerzeményei ismertté váltak, több gyűjteményes kiadványban (Magyar Nóták Veszprém Varmegyéből) helyet kaptak. 1833-ban Pestre költözött, de tovább folytatta hangversenyútjait. 1837-ben a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) zenekarának koncertmestere. Hangversenyeket adott Pápán, Győrben, Debrecenben, Pozsonyban. Első magyar Társastánc c., utóbb”- körmagyar”-ként ismertté vált műve 1842-ben jelent meg. Az 1840-es években cigányzenészekből állandó együttest szervezett , a Pilvax kávéházban muzsikált. 1845-ben még koncertet adott Egerben, Nagyváradon és Nagykárolyban, s újabb vidéki hangversenykörútra indult, de betegsége miatt vissza kellett térnie Pestre.
Haláláig meleg barátság kötötte Petőfihez, aki 1844-ben a Magyar Divatlapban elismerő cikket írt játékáról. A verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt, egyben az első csárdás-komponistánk.
Fia, Rózsavölgyi Gyula, társalapítója volt a Rózsavölgyi Zeneműkiadónak.
