(1927. április 5. Poroszló – 1992. november 6. Budapest)
Zenei tehetsége korán megmutatkozott, a debreceni Református Tanítóképző növendékeként megnyert egy ifjúsági zeneszerzői pályázatot. 1946-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerző és karnagy szakon folytatta tanulmányait.
1949-től a Honvéd Férfikarnál dolgozott mint karnagy, Vásárhelyi Zoltán tanítványaként. 1953-ban a kórus vezetője lett. Az együttes 1956. szeptemberében hatalmas stábbal több mint 3 hónapos kínai turnéra indult. A forradalmi események alatt a kint lévő tagok tele voltak aggodalommal, hiszen nem tudtak semmit itthon maradt családtagjaikról. Végre karácsony táján (vonattal) elindultak hazafelé. Moszkvában azt a parancsot kapták, hogy adjanak egy koncertet, de az énekkar és Vass Lajos ezt megtagadták. A forradalmat akkor már leverték, és ők ilyen előzmények után erre nem voltak hajlandóak. Hazatérve 1957. elején elbocsátották az egész kórust, Vass Lajost pedig lefokozták. A kórus azonban nem esett szét, több neves személy (köztük Kodály Zoltán) közbenjárására Állami Férfikar néven tovább működhetett. A vezető Vass Lajos maradt.
1958-ban ismét a Honvédség vette át az énekkart, Vass Lajost azonban nem vette vissza a hadsereg. Csak 1990. után rehabilitálták: egy koncerten újra vezényelhette a kórust és visszakapta rangját.
1960. és 1964. között a Ganz-MÁVAG "Acélhang" férfikarát vezette. 1964-től haláláig a Vasas Központi Művészegyüttes vegyeskarának, 1975-től a Szimfonikus Zenekarának is vezető karnagyaként működött.
1964-től haláláig havonta járt át vendégkarnagyként a csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarához.
Országosan ismertté a Magyar Televízióban 1969-70-ben megrendezett Röpülj Páva vetélkedő tette, melynek szervezője és műsorvezető-riportere volt. Ennek hatására lendült fel hazánkban újra a népzenei mozgalom. Országszerte Pávakörök alakultak, melyek a mai napig működnek. Vass Lajos jó néhány Pávakör alapításában személyesen is részt vett, többek között szülőfaluja, Poroszló népdalkörét is ő alapította.
Mint komponista, oratóriumokat, kantátákat, gyermekoperákat, mesejátékok, bábjátékok, színpadi művek kísérőzenéjét és természetesen kórusműveket alkotott. Gyakran publikált a zenei lapokban.
1992-ben hunyt el Budapesten. Halála után a következő intézmények vették föl a nevét:
- a Vasas Központi Művészegyüttes Vass Lajos Kórusa, Kamarakórusa és Szimfonikus Zenekara,
- a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa
- a kispesti Vass Lajos Általános Iskola,
- a poroszlói Vass Lajos Általános Iskola,
- a Vass Lajos Népzenei Szövetség.
