Hungarikumok

 

Hungarikumok

   

Kalocsa–vidéki karikázó
Magyar folklór »
A Kalocsa–vidéki karikázók a déli leánykörtáncok legészakibb, legfiatalabb s egyben legélőbb változatait képviselik. A tánctípus, helyi nevén a „férc”, „fércelés” az 1920-as, 1930-as években élte utolsó virágkorát. Az akkor kialakult új mars–divat (a marsról az Ugrós táncok c. témában szólunk részletesebben) az énekes leánykörtánccal együtt e vidék táncbeli jellegzetességévé vált.
- Népviselet -
Magyar folklór » Népviselet
A magyar néviselet alatt a tudományos és a köznyelv is a paraszti társadalom öltözködési szokásait érti. A nemesi, majd polgári viselet ettől határozottan eltér, egyrészt a felhasznált anyagok minőségében, masrészt a díszítésben, kiegészítőkben. Ugyanakkor a paraszti viselet mindenkor igyekezett közeledni ezen társadalmi rétegek öltözködéséhez, és ez a folyamat felerősödött a XIX.
A díszmagyar  (360° panorámás virtuális túra)
Magyar folklór » Népviselet
A díszmagyar, a magyar kultúra alkotása, egy 19. században kialakult nemzeti díszöltözék. Ez a fajta ruházat, kinézete ellenére nem népviselet, sokkal inkább a nemzeti öntudatot volt hivatott képviselni. A magyar szabású díszruha fénykorát 1830-ban, V.
A díszmagyar  története
Magyar folklór » Népviselet
A magyar öltözet Vulcanust Adonissá változtatja”, vélte az 1867. évi koronázás egyik előkelő résztvevője, De Jonghe belga követ felesége.
A díszmagyar napjainkban
Magyar folklór » Népviselet
Magyarországon már jó pár éve divat, és lassan Romániaban is kezd közkedveltté válni a díszmagyar. Konfirmáláskor, ünnepi rendezvényeken, bálokon szívesen viselik, és egyre több menyasszony is szeretne olyan ruhában oltár elé állni, mint egykor a nagymamája.
Az ősmagyarok viselete
Magyar folklór » Népviselet
Őseink öltözéke Őseink ruházatukban az ázsiai ruhadarabokat hordták és azokat fejlesztették tovább, így Európában egyedülálló viselettel jelentek meg. Ruhadarabjaink ősi formában Magyaroszágon megérték a mát. A művelt Európa -, majd a többi földrészek - nem a rómaiak és a bizánciak tógáit vagy a germánok szőr- és állatbőr öltözékét, hanem a magyarok viseletét vették át.
Bocskai viselet
Magyar folklór » Népviselet
A Bocskai ruha a két világháború közötti időszakban kialakított társasági öltözet. Eredetileg hétköznapi viseletre szánták, de a szmokinggal egyenrangú társasági öltözetté vált. Idővel azokon az alkalmakon is viselték, amikor az öltözködési szabályok frakkot, vagy díszmagyart írtak elő. Napjainkban a társasági események esküvők, diplomaosztó ünnepélyek díszes ruhadarabja.
Buzsáki viselet -  Buzsáki lakodalmas szokások
Magyar folklór » Népviselet
Buzsáki viselet Buzsáki lakodalmas szokások:   A századfordulón különvált még a vagyoni helyzet miatt módosabbak és a szegények lakodalma. A lakodalmat megelőző ismerkedés, a párválasztás, a hozomány mind-mind alaposan átformálódtak. A mai lakodalmak már csak töredékben őrzik a népszokásokat.
Hortobágyi pásztor viselet
Magyar folklór » Népviselet
A nagy karimájú pásztorkalapot napjainkig hordják, és ezt az állandó zsírozás nemcsak vízhatlanná teszi, hanem olyan nehézzé, hogy az engedetlenkedő lovat vagy szarvasmarhát orrba vágva, az mindjárt megszelídül. A kalap mellé, de mindig baloldalt, madártoll került, ami annál könnyebb, mert a vidék rendkívül gazdag madarakban.
Rajthúzli, gombos nadrág
Magyar folklór » Népviselet
Rajthúzli, gombos nadrág (Kecskemét): hosszú, szűk szárú, oldalt lapos rézgombos, a szár alján esetleg bőrrel borított kék posztónadrág. Oldalát a gombolás mentén piros alátét, esetleg zsinórozás szegte. – A francia napóleoni háborúk idején a katonaság közvetítésével jutott Mo.-ra, és itt a pandúrok és csendbiztosok egyenruhájaként a 19. sz. derekáig szerepelt.

980 cikk | 13 / 98 oldal