Trencséni csata (1708. augusztus 3.)


Trencséni csata (1708. augusztus 3.)

Az ónodi országgyűlés után Rákóczi szabadkezet kap, hogy a megüresedett magyar trónra királyt keressen. Lehetséges jelöltek között volt: Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Ágost szász választófejedelem, XIV. Lajos francia király, I. Péter orosz cár. Azonban vagy falakba vagy diplomatikus elutasításokat kapott, egyedül I. Péter orosz cár volt az, aki szövetségre lépett vele Varsóban. 

A varsói szerződés értelmében (1707.szeptember 15.) Rákóczi elfogadja a lengyel koronát, ha a lengyel rendek megválasztják, a cár pedig elismeri őt lengyel királynak. Továbbá mindkét fél kötelezte magát arra, hogy nem köt békeszerződést Svédországgal a másik fél tudta nélkül. Amennyiben Svádország megtámadná Magyarországot I. Péter cár katonai és anyagi segítséget nyújt ellenük. Segítséget nyújt abban is , hogy a Habsburg uralkodók visszaadják Magyarország és Erdély szabadságát, ha pedig Rákóczinak bujdosnia kellene a cár tartományt biztosít számára. A cár annyit kér viszonzásul, hogy Rákóczi nyerje meg a franciákat az orosz-svéd viszályban. Bár a varsói szerződés egyetlen pontja sem valósult meg (az orosz háborúk miatt), a baráti jó viszony megmaradt I. Péter és Rákóczi között mindvégig. 

Ezek után Frigyes Vilmos porosz trónörökösre esett a választás, aki nem zárkózott el a magyar koronától, viszont mivel Ausztria is a Hágai Szövetség tagja volt így nem fogadhatta el nyíltan a koronát. Ekkor 1708 tavaszán Rákóczi kidolgozott egy cselt, amibe senki nem avatott be, úgy döntött, hogy betör Sziléziába mintha háborúba lépne a poroszokkal, közben Frigyes Vilmos "mintegy véletlenül átsétál" a magyarokhoz. A trónörököshöz persze csatlakoznának a protestáns sziléziai rendek és ezredek is. A terv a nagy titoktartás miatt és a Habsburgok folyamatos nyomulása miatt igen kockázatos volt, de az egyetlen módja annak, hogy sikerüljön a trónörököst az országba hozni.

Rákóczi minden energiáját abba fektette, hogy összevonjon egy nagyobb csapatot, 1708. június 15-én megindul mintegy 12000 fős igen fegyelmezett és jól felszerelt seregével a porosz határ felé. A kuruc tábornokok értetlenül álltak a terv előtt és zúgolódni kezdtek, végül Érsekújvárnál addig faggatták a fejedelmet míg az el nem mondta sziléziai tervét. Alvezérei nem ellenezték ugyan a tervet, de sürgetőbbnek vélték, hogy a Vág-völgyi várakat felmentsék. Végül Rákóczi engedett és a kuruc sereg 11-én Trencsén vára alá vonult, abban reménykedve, hogy ekkora sereg láttán a vár önként kapitulálni fog. Ekkor már inkább Bottyán mintsem Rákóczi irányított, Bottyán csapatokat volt el a fő seregtől a csallóközi harcokhoz, Ocskay pedig a szakolcai támadáshoz. A Vág-völgyi hadak csatlakozásával mégis 14000 fős sereggel rendelkezett Rákóczi serege, ekkora sereg vonulása nem is maradhatott titokban. Heister Siegberg tábornok összegyűjtötte 5200 főből álló lovasezredét és augusztus 2-ra Várújhelyre érkezik. Heistert kémei félre informálják úgy tudja, hogy egy csapat Rákóczival van ugyan Trencsénnél, de a csapat másik része közben Bercsényivel keletnek halad. Heister minden felesleges málháját hátrahagyva erőltetett menetben megy Rákóczi után, másnap augusztus 3-án megdöbbenve látja mekkora kuruc sereg áll vele szemben. 

Rákóczi jól kipihent és felszerelt serege egy dombos-mocsaras vidéken állomásozott, a császári seregek érkezésének hírére Rákóczi csatarendbe állította seregét. Reggel 7 körül Heister tábornok is csatarendet állíttat. Mivel felismerte, hogy háromszoros túlerővel állnak szembe úgy dönt, hogy trencséni vár alá húzódik, ehhez viszont el kellet vonulni az egész kuruc sereg előtt. Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a császáriak el akarják kerülni az összecsapást Pekry Lőrinc tábornagy parancsot ad, hogy támadják meg lovasságukkal a labancokat. A támadáshoz azonban két tó között egy szűk töltésen kellett elvonulni, ahol csak egyenként lehet haladni. A kurucok kénytelenek voltak belátni, hogy ilyen ütemben nem érhetik utol a császáriakat, mert mire átérnének, a császári csapatok már rég messze járnak. Erre a huzavonára felfigyel Pálffy János altábornagy, Heister alvezére, és megtámadja a kurucokat, alig negyed óra alatt szét verve őket. Pálffy jelenti a sikert Heisternek és engedélyt kér a támadás fokozására, Heister pedig rájött, hogy a kínálkozó zavarthelyzetet nem hagyhatja ki. Így tovább nyomul Perky Lőrinc a jobb szárnyára, ami egyre hátrébb húzódik, ettől pedig az a veszély is fenyegette a kuruc sereget, hogy a császári csapat felgöngyöli őket és bekeríti. Amikor Rákóczi látta, hogy seregének jobb szárnya válságos helyzetbe kerül vágtatni kezdett a karabélyos ezredéhez, egy árkot átugorva megbotlott a lova és a fejedelem leesett a lováról. Eszméletlen állapotban kimentették ugyan a csatából, de elterjedt a híre, hogy meghalt. Erre pánik tört ki és visszavonulásba kezdtek a kurucok. Így alig három óra alatt Heister szétverte a kuruc sereget. Később erről így ír a fejedelem: 

"Minden hadunk szétoszlott az erdők és hegyek között. Soha még vereség ennél szégyenletesebb és szánalmasabb nem volt, és nem is voltak még csatavesztésnek szerencsétlenebb következményei" 

A kurucok közel 3000 katonát míg a császáriak akik 160 főt vesztettek Trencsénnél. A vesztes trencséni csatával megkezdődött a szabadságharc hanyatlása, 1708 augusztusában Nyitra vára harc nélkül megadta magát, megszaporodtak az átpártolások és árulások számai is. Átpártolt Józsa Mihály, Pyber László püspök, Ocskay László pedig egész ezredével áll át a Habsburgokhoz aki árulásáért cserébe ezredesi rangot és birtokot is kapott. Bezerédy Imre átállási kísérletét szeptember 5-én felfedték, Bezerédyt Kőszegen elfogták és lefejezték. 

A császári csapatok gyors előrenyomulását a Vág-völgyében Bottyán kicsiny csapata próbálta megakadályozni csupán.

 

 

Felhasznált irodalom:

Pálinkás Mihály: Múltunk nagyjai

II. Rákóczi Ferenc emlékiratai

R. Várkonyi Ágnes: A kuruckor hősei

 


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. március 18.
Nézettség: 4,209 Kategória: Csaták » Rákóczi-szabadságharc
Előző cikk: Ónódi országgyűlés (1707. május 31-június.22)


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: