Hungarikumok

 

Hősök tere (360° panorámás virtuális túra)


Hősök tere (360° panorámás virtuális túra)

A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.

Gloriette

Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút (Gloriette) állt. A hévizes kutat Zsigmondy Vilmos kezdte fúrni 1868-ban, aki végül 1877. június 4-én talált rá a hévízre 970 méter mélyen. A kút fölé egyszerű építményt építettek, amit Zsigmondy "fúrháznak" nevezett. 1884-ben lebontották és helyette Ybl Miklós tervei alapján egy díszkút épült. A Gloriette nevű építmény egy 2,5 m magas, hatszögletű, balluszteres korláttal keretezett terasz volt, aminek a közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt és két oldalról lépcső vezetett fel.

A kutat ma a Hősök emlékköve mögötti fémlap rejti.

 

Gloritette ivókút
Gloriette ivókút

Millennium

1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén egy millenniumi emlékművet, egy panteont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. A két oszlopcsarnok később készült el és a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 király - 9 magyar és 5 Habsburg uralkodó - szobra állt az emlékműben.

Gábriel arkangyal
Gábriel arkangyal

A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. gyik kezében a magyar koronát, a másikban a kettős keresztet emeli a magasba, épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító, Szent István álmában tette.

A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár proletár vert szét. A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.

A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte. Azonban a tér szerkezete 1929 után megváltozott, mikor elhelyezték a térre a Hősök emlékkövét (akkoriban „Hősök országos emlékköve” volt a neve), amelyre nézve tiszteleghettünk hőseink előtt.

Az 1896-os megnyitó ünnepség.
Az 1896-os megnyitó ünnepség.
Milleniumi emlék
Milleniumi emlék

Hősök tere

1929. május 26-án került sor a Millenniumi Emlékmű Árpád szobra elé helyezett Nemzeti Hősök Országos Emlékkövének felavatására, mely az I. világháboruban elpusztult magyar katonáknak állított jelképes sírkövet. 1932. október 3-án megjelent plakátján a főváros tanácsa tudatta a lakossággal, hogy az addig névtelen tér a Hősök tere nevet kapta.

Ekkor még egészen más volt a tér arculata, mint manapság. Inkább parkra hasonlított, gyönyörű virágágyak és dús lombú fák díszítették. Még szökőkutakban is gyönyörködhettek az errejárók. Az Ezredéves emlékmű környezete így szinte összekötő kapocs volt a Városliget üde zöldje és az Andrássy út fái között. A tér ezután főleg protokolláris és politikai eseményeknek adott otthont.

Hősök tere 1925-ben
Hősök tere 1925-ben

1938-ban Budapesten rendezték meg a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust. Az esemény jelentősen megváltoztatta a Hősök tere képét: alkalmassá kellett tenni a várhatóan százezres tömeg befogadására, ezért a a téren kiirtották a fákat, bokrokat, lebontották a szökőkutakat, és tér középső részét kb. 100 m-es szélességben lekövezték, illetve díszburkolattal látták el.

A második világháború vége felé súlyos harcok folytak a Városligetben és környékén. Az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje benyomódott.

1945 után ismét politikai nagygyűlések helyszíne volt a tér: május elsejei felvonulások, munkásgyűlések, pártrendezvények követték egymást. 1956-ban az emlékmű előtt fekvő Hősök Emlékkövét kicseréték az Ismeretlen Katona sírjára. A térre nehezedő nyomás csak akkor enyhült, amikor a Városligetből kihasítva kiszélesítették a Dózsa György utat és kialakították a Felvonulási teret. Ekkor a politikai rendezvények átkerültek ide.

A kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek. A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt. Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrát cserélték le: I. Ferdinánd helyet Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki. A lecserélt szobrok a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának raktárába kerültek, majd onnan Sülysápra szállították. 2002-ben az újraalkotott, előtte sérült Mária Terézia szobrot a Szépművészeti Múzeumban helyezték el. 2006-ban Ferenc József, III. Károly, és I. Ferdinánd szobrát szintén elhozták Sülysápról, és restaurálás után valahol a Szépművészeti Múzeum előtt fogják felállítani.

A téren látható szobrok

  • középen: a Millenniumi Emlékmű, az oszlop tetején Gábriel arkangyallal, a talapzaton Árpád fejedelemmel az élen. Mellette balra (Hátulról előre) Tétény, Ond, Kond. Mellette jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd.
  • bal oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik végén pedig a Háború lovaskocsija.
  • jobb oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra, a másik végén a Háborúval szemben pedig a Béke lovaskocsija áll.
Árpád és a hét vezér szoborcsoport
Árpád és a hét vezér szoborcsoport

 

 

A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái).

Szépművészeti Múzeum épülete
Szépművészeti Múzeum épülete
A Műcsarnok épülete
A Műcsarnok épülete

További információ

Hosszú évekig csak protokolláris koszorúzások zajlottak a Hősök terén. 1988 júniusában az erdélyi falurombolás ellen tüntető százezrek vették ismét birtokba a teret, alig egy év múlva itt ravatalozták fel Nagy Imre és társai koporsóját: a tér "rendszerváltó tér" lett.

Hívők százezrei előtt 1991-ben itt tartott szentmisét II. János Pál.

Az elmúlt 20 évben a Hősök tere szinte teljesen megújult: elkészült a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum felújítása, befejeződött az Emlékmű restaurálása, a Hősök Emlékköve köré pedig díszes kerítést emeltek.

Hamarosan ismét változik a Hősök tere: a párizsi Louvre impozáns üvegpiramisa mintájára üvegkocka épül a Szépművészeti Múzeum bal szárnya elé és tér alatti területtel bővül a Múzeum területe.


 

Forrás:
Hősök tere (Szerkesztett és írta: Fodor Béla), Hajós György: Hősök tere
Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Tudjuk-e?

Tíz éves késéssel megtudtuk: Hõsök tere nemcsak nálunk van. Igaz, a miénk volt az elsõ. A Milleneumi emlékmű felépülése után pontosan 100 évvel megépült a hasonmása Sanghajban.

Kína komoly beruházásokba fogott. Ezek egyike volt körülbelül 10 éve a sanghaji Global Paradise, mely a világ nevezetességeit gyűjtötte össze, illetve építette fel újra 90%-os méretben. Sanghaj Hõsök tere rögtön a fõbejárattal szemben kapott helyet, mögötte a Brandenburgi-kapu található. Félkörívben felsorakozó nemzeti hõseink egy amfiteátrummal néznek farkasszemet, így alkot teljes kört a tér.

Az egészben az a legfurcsább, hogy titokban került oda, hivatalos magyar szervtõl sem engedélyt, sem adatot nem kértek hozzá. Még a sanghaji konzul, Dr. Mélykuti Ferenc is csak a Hírszerzõ megkeresése nyomán értesült a létezésérõl, de néhány órával késõbb már konkrét információkkal szolgált: a Global Paradise 23 kilométerre fekszik Sanghajtól, ami meglehetősen komoly túrára kényszeríti az érdeklõdõket.

Talán ez, meg a belépõ borsos ára (100-150 jüan) okozta a vesztét, ugyanis a nyitás után alig egy-másfél évvel csõdbe ment...

Hősök tere, Kínában
Hősök tere, Kínában
Hősök tere, Kínában
Hősök tere, Kínában

 

Hősök tere, Kínában
Hősök tere, Kínában

 

Hősök tere, Kínában
Hősök tere, Kínában

 

Hősök tere, Kínában
Hősök tere, Kínában

 

Hősök tere, Kínában
Hősök tere, Kínában

 

Hősök tere, Kínában
Hősök tere, Kínában

Egyéb érdekesség:

Chicagoban is van egy Millenium Park, nemrég épült... Van e benne Hősök teréről utalás?

Érdekes az, hogy Magyarországon a hősök tere a Millenium évfordulóra készült. Akkor Millenium emlékmű volt a neve. Persze, Chicagoban is a milenium Park, ami "századik" évfordulóra készült.

Ugyanaz? Egyáltalán hasonlít a kettő? Mondjátok meg ti. Képek itt:

Millenium Park, Chicago
Millenium Park, Chicago
Millenium Park, Chicago
Millenium Park, Chicago

Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. március 1. Szerkesztette: Sándor Kinga Blanka
Nézettség: 12,091 Kategória: Épített örökségünk
Előző cikk: Hollókő (360° panorámás virtuális túra) Következő cikk: Hosszúhetény, Zengővár


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: