Hungarikumok

 

Szent István-bazilika (360° panorámás virtuális túra)


Szent István-bazilika  (360° panorámás virtuális túra)

A Szent István-bazilika vagy Lipótvárosi plébániatemplom római katolikus templom, Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója a magyar államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik, másrészt maga az épület műemléki és művészeti érték.

Története

E templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József pesti választópolgár és építész az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint. A munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette.

Pest város tanácsa a fontos épület további építész-tervező művezetését a kor elismert mesterére, számos fővárosi középület, köztük az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bízta, aki a befejezésig folytatta, de halála miatt az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültetk el 1905-re.

Nevezetes volt a Bazilika történetében az 1868. január 22-i dátum, amikor a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési- és anyaghibák miatt. A kupolát tartó pillérekhez ajándékba kapott, s igen vegyes minőségű és szilárdságú kőanyagot használtak, továbbá a kupoladob az az tartó boltívek belső peremére épült, ami miatt a pillérek és az összekötő hevederek, valamint a csegelyek terhelése féloldalaslett, s a szerkezet egyensúlyának hiánya okozta a beomlást.

Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott. Az építkezés folytatására Ybl Miklós új terveket készített, illetve a régieket dolgozta át nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés tekintetében is. Hild József hellenisztikus formavilágát, klasszicista stílusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel 1875-től, és 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok az 1905-ös felszentelésig.

A Bazilika építésének és felújításának főbb eseményei:

  • 1845. Hild József (1789-1867) tervezési megbízást kap Pest város tanácsától.
  • 1846. A földmunkák megkezdése.
  • 1851. A szabadságharc után (1848-49.) megbízást kap a munkák folytatására. A kupoladob ekkora 51,52 m magasságig épült meg.
  • 1868. január 22-én 15:10 Kivitelezési hiba miatt összedől a kupoladob. Ybl a hibát észlelt. Az életveszélyt elhárította, de a katasztrófát megakadályozni már nem tudta. Megerősített alapokra új, neoreneszánsz épületet tervez.
  • 1875. A bontás után részben módosított tervek alapján újra indul az építkezés.
  • 1890. Kész a teljes épületszerkezet.
  • 1891. Ybl Miklós halála után a befejező, elsősorban díszítési munkák irányítója Kauser József (1848-1919).
  • 1905. Elkészül a teljes belső díszítés, ezzel befejeződnek az építési munkák.
  • 1905. november 9. A templom felszentelése
  • 1906. december 8. A zárókő elhelyezése I. Ferenc József uralkodó jelenlétében.
  • 1931. A templom a "basilica minor" címet kap XI. Pius pápától.
  • 1938. A XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus eseményeinek központja.
  • 1944-45. A II. Világháború alatt megsérül a tetőszerkezet, a tornyok, a külső falak. Szükségessl válik a teljes tetőszerkezet cseréje.
  • 1947. Tetőjavítás közben kigyullad a nagykupola fa héjszerkezete.
  • 1971. A bazilika a Szent Jobb végleges őrzési helye lesz.
  • 1982. A vihar az utcára sodorja a nagykupola lemezfedését, ezzel a templom ismét életveszélyessé válik.
  • 1983. A tervszerű felújítás kezdete.
  • 1991. II. János Pál pápa látogatása a templomban Szent István király ünnepén.
  • 1993. A pápa a Főegyházmegye társszékesegyháza rangjára emeli a bazilikát.
  • 2001. augusztus 16. A kormányzat a templomot a millenniumi év lezárásához kapcsolódva az egyház tulajdonába adja.
  • 2003. augusztus 14. Az építési és restaurálási munkák befejezése.

Az épület

A Szent István-bazilika Budapest második, Magyarország harmadik legmagasabb épülete a maga 96 méterével. Hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. Mintegy 8 ezer személyt képes befogadni.

A Hild József által elkészített eredeti, klasszicista tervek szerint a bazilika a mainál zártabb, tömörebb épület lett volna, amelynek nyugati főhomlokzatát korinthoszi oszlopos portikusz, oldalait pedig négy-négy hatalmas pillér zárta volna le. A bazilika Ybl újragondolása nyomán nyerte el ma ismert formáját, amely az eredetihez képest főleg a homlokzati rész kialakításában mutat jelentős eltérést. Az óriási, félkörös fülkével széthúzott homlokzati tornyok közötti, tágas előtéren keresztül lehet bejutni az épületbe.

A két toronnyal közrezárt, nyugatra néző főhomlokzaton korinthoszi oszlopfős pilaszterek tartják a timpanont, amelyben Fessler Leó szoborcsoportja látható, A magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt címmel. A timpanon alatti párkányon olvasható a Szentírásból vett krisztusi mondat: Ego sum via, veritas et vita (’Én vagyok az út, az igazság, az élet’). A toronyfülkék és a kupola külső szobrai Fessler Leó, Brestyánszky Béla és Mayer Ede alkotásai. A torony falfülkéiben Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Gergely és Szent Jeromos, míg a kupolatamburon a négy evangélista szobra látható. A keleti oldalon, a sekrestye- és a Szent Jobb-kápolna félkörívét koronázó mellvéden a tizenkét apostol, fölöttük pedig Krisztus alakja látható.


 

A belső tér

A szentély a baldachinos főoltárral
A szentély a baldachinos főoltárral

A templom építészeti szerkezete nem bazilikás elrendezésű. A görög kereszt alaprajzú, kilencosztatú belső teret nyugatról a sekrestye és a Szent Jobb-kápolna, illetve a félköríves szentély zárja le. A kereszt szárainak metszéspontjában, a szentély fölött magasodik a tamburos kupola. A kereszt szárait dongaboltozat, a közöttük lévő melléktereket pedig kis méretű kupola fedi.

A bazilika rendkívül gazdag képzőművészeti alkotásokban. A főbejárat előcsarnokában Senyei Károly Szent István-domborműve, valamint Székely Bertalan és Than Mór mozaikjai láthatók. A szentély fölötti kupola körmezejében az Úristen, a tambur felületén pedig Krisztus, valamint a próféták és az evangélisták ábrázolása látható (Lotz Károly alkotása). A szentélyboltozaton a szentmise allegóriái sorakoznak Benczúr Gyula mozaikjain, valamint Szent István életének fontosabb állomásai elevenednek meg Mayer Ede bronz domborműsorozatán. A Kauser József tervezte baldachinos főoltárt Stróbl Alajos műve, Szent István szobra díszíti.

A szószék szintén Kauser József munkája, emellett figyelemreméltóak a bazilika iparművészeti remekei is. Az üveg- és az üvegfestészeti munkákat Róth Miksa készítette, a templom orgonája pedig a korban elismert, pécsi Angster József gyárának terméke. A belső tér díszítményeinek festési és főként aranyozási munkálatait Scholtz Róbert végezte el.


 

A bazilika harangjai

A Bazilikának hat harangja van: egy a déli, öt pedig az északi toronyban.

Szent István-nagyharang:

A déli toronyban található. 9250 kilogrammos, alsó átmérője 240 cm. Magyarország legnagyobb harangja. 1990-ben készült a passaui Perner öntödében. Érdekessége, hogy füles harang; koronáján 6 db. fülecske van és ezeknél fogva van felfüggesztve. Évente kétszer, augusztus 20-án és szilveszter éjfélkor kondul meg, illetve ez kongatja el az egész órákat. Elődjét Szlezák László öntötte 1930-ban. Ez a harang 7945 kilogrammos volt. A második világháborúban, 1944. május 20-án hadi célokra elvitték.

Nagyboldogasszony-harang:

Az északi toronyban található. 3100 kilogrammos, alsó átmérője 178,5 cm. Walser Ferenc öntötte 1863-ban Pesten. Ez volt az egyedüli, amelyet nem vittek egyik világháborúban sem, és ez a templom egyetlen eredeti harangja. Ez a harang kongatja el a negyed órákat, emellett csak ünnepekkor hallható.

Szent Henrik-harang:

Az északi toronyban található. 2150 kilogrammos, alsó átmérője 150 cm. A passaui Perner cég öntötte, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. Ez a harang szól reggel, délben és este, és ez hívogat hétköznapi szentmisékre. Kizárólag a Nagyboldogasszony harang és a nagyharang óraütése után.

Boldog Gizella-harang:

Az északi toronyban található. 1200 kilogrammos, alsó átmérője 117,8 cm. Ezt is a passaui Perner cég öntötte, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. Csak ünnepek alkalmával hallható.

Szent Imre-harang:

Az északi toronyban található. 750 kilogrammos. A passaui Perner cég öntötte, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. Csak ünnepekkor hallható.

Árpád-házi Szent Erzsébet-harang:

Az északi toronyban található. 500 kilogrammos. A passaui Perner cég öntötte, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. Minden esti harangszó (Úrangyala) után lélekharangként ez szólal meg.

 

 

 

Különleges építési és restaurálási és gépészeti megoldások

 

Az épétési munkák leglátványosabb elgondolása a munkaállványok függesztése volt. A Nagytornyok főpárkány feletti javítását az órapárkány felett telepített tartószerkezetre szereltük, illetve onnan fügesztettük le. A belső kupola és a kupoladob restaurálásához a padló terhelése helyett hídszerkezetet függesztettünk le a kupola ablakaiból, majd erre építettük az állványt a kupola csúcspontjáig, illetve a hídról függesztettük le az állványzatot a donga boltozatokig. A súly illetve költség megtakarítás tetemes, 50% volt.

 

A Nagytornyok
A Szent István-bazilika Nagytornyai

 

A belső kupola
A belső kupola

 

 

A szentély mozaik restaurálása

 

A templom belső díszítésében és az elhelyezett műalkotásokban a legnagyobb kár a mozaikokat és a falak műmárvány burkolatát érte. A műalkotások között a legnagyobb értékű a szentélyben készült öt mezős mozaik, mely a szentmise allegóriáit ábrázolja. Benczúr Gyula olajfestmény terve alapján a velencei Salviati és Jesurum cég készítette. A II. világháborúban átázott boltozattól a mozaik elvált. A falazat fűtésével és a külső tér egyidejű gépi szárításával, majd kötőanyag kívülről történő injektálásával a mozaik "visszaszorítható" volt a helyére.

 

A Bazilika kupolájában körkilátó létesült, melynek turisztikai hasznosítása miatt szükséges volt felvonók beépítése. Ezek frekvencia szabályozással, gépház nélkül, 60% villamos energia megtakarítással üzemelnek. Elhelyezésük: 2 db főhomlokzat mögötti kémény felhasználása liftakna céljára, 2 db felvonó a kupoladobban az evangélista szobrok mögött. Az üzembe helyezéssel lehetővé vált, hogy a kilátó gyalogosan 364 lépcsőfok megmászása helyett két liften utazva, némi sétával megközelíthető.

 

Lotz Károly mozaikja a kupola mennyezetén
Lotz Károly mozaikja a kupola mennyezetén

 

 

Kultikus vonatkozások

 

A bazilika 1931-ben kapta meg a basilica minor címet XI. Pius pápától, s 1938-ban a Budapesten megrendezett XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus eseményeinek központja volt (ekkor nevezték el a kerületet Szentistvánvárosnak).

 

Stróbl Alajos Szent István-szobra
Stróbl Alajos Szent István-szobra

A bazilika felszentelésétől kezdve a Szent István-kultusz fő színtere, amely 1971-ben egy újabb vonatkozással gazdagodott. Ekkor alakították ki a szentély mögötti egykori Szent Lipót-, ma Szent Jobb--kápolnában Dominek György egyházművész tervei szerint a Szent Jobb befogadására alkalmas tárolóhelyet. A Szent István-bazilika azóta a Szent Jobb végleges őrzési helye, s a kultusz leglényegesebb eleme évről évre augusztus 20-án az ereklyének a Szent Jobb-körmenetben való körbehordozása.

 

1971 előtt a nemzeti ereklye őrzőhelye folyamatosan változott, 1971-ben azonban még az ország vezetése nem engedélyezte a körmenetet, így a Szent István-kultusz két fő motívuma – a Szent István-bazilika és a Szent Jobb-körmenet – csak 1989-ben fonódott össze. (1989-ig a Szent Jobbot csupán a kápolnából a szentélybe helyezték ki tiszteletadásra.)

 

1990-ben a német keresztény hetilap, a Neue Bildpost olvasóinak adakozásából az 1944-ben a nácik által lefoglalt harang helyébe új harangot öntettek. 1991-ben II. János Pál pápa látogatta meg a templomot Szent István király ünnepén, majd két év elteltével, 1993-ban az esztergomi bazilika mellett az esztergom–budapesti főegyházmegye társszékesegyházi rangjára emelte.

 

2006. december 9-én itt helyezték örök nyugalomra Puskás Ferenc legendás labdarúgót.

 

A Szent Jobb
A Szent Jobb

 

A Szent Jobb díszes ereklyetartójában
A Szent Jobb díszes ereklyetartójában

 

Zenei élet

 

A bazilika orgonája
A bazilika orgonája

A Szent István-bazilika zenei élete 1905. évi felszentelése óta jelentős. Jeles orgonaművészek voltak a bazilika főorgonistái, köztük Antalffy-Zsiross Dezső, Zalánffy Aladár, Szakolczay-Riegler Ernő, Pécsi Sebestyén és 1963 óta Koloss István.

 

A Szent István-bazilika kórusát 1909-ben alapította Sztojanovics Jenő, őt követte Demény Dezső (1913–1938), Harmat Artúr (1938–1959), majd Hidas Frigyes (1959–1962). 1962 óta a kórust Fehér László vezeti. Az elmúlt évszázadban az egyházi és komolyzenei, klasszikus és kortárs műveket egyaránt előadó kórus számos hangversenykörutat tett Európában. Nyaranta jeles hazai és külföldi orgonaművészek adnak hangversenyt a Bazilikában, s szintén nyári időszakban vasárnaponként a kórus is koncerttel várja az érdeklődőket.

 

 

 

 

 

Régi események a Bazilikában

 

Maga az előcsarnok hívja fel jobboldali bejáratánál feliratával figyelmünket arra a fölséges látomásra, amelyben 1906-ban volt része a Bazilikának: "II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, hőslelkű anyjának, Zrinyi Ilonának és bujdosó társainak hamvai I Ferenc József apostoli király legfelsőbb elhatározásából kétszázados számkivetés után hazaszállítatván, 1906 október 28-án e szent falak között pihentek meg."

 

A zárókő letételének felséges napja, pedig 1906. december 8-án köszönt rá a Bazilikára. Vaszary Kolos hercegprímás képviseletében báró Hornig Károly veszprémi püspök vonul be teljes főpapi díszben papságtól körülövezetten.

 

Pont tizenegy órakor, amikorra az ünnepség kezdetét jelezték, áll meg Ferenc József kocsija az épület előtt - a király néhány szóval válaszol: "Igen szívesen jöttem a mai szép ünnepre. Hódolatukat köszönettel fogadom".

 

Megilletődött hangulatban, harangzúgás közt viszik át a zárókövet a főoltár mögé, ahol az oltár alatt lévő mélyedésbe helyezik el, hogy másnap befalazzák.

 

Befejezésül a király az udvar tagjaival a templom megtekintésére indul. A főpolgármester bemutatja a templom plébánosát és a művészeket, akiktől a király messzemenően érdeklődik a részletek iránt. "Gyönyörű szép temploma van, plébános úr" - szól a plébánoshoz.

 

"Boldog vagyok, felséges uram - válaszol a plébános -, hogy a Gondviselés ebbe a gyönyörű templomba vezetett".

 

"Nagyon szépek a képek és a márványozás is", fejezi ki tetszését a király. Főképp a kupola kiképzése, a Benczur-kép és a Golgota kötik le figyelmét. Valóban fölséges egy templom! - mondja a búcsúzáskor.

 

Ünnepélyes búcsúakkordokba kezd a kórus; felcsendül a himnusz, szólnak a harangok s a király a nép üdvrivalgása között, hagyja el a lépcsőházat.

 

Az 1938-ik évi Eucharisztikus világkongresszust május 23-án már meghirdették falai között a az ugyancsak 1938-ban lezajló Szent István jubileummal együtt a legszebb ünnepségek fonnak majd köréje fénykoszorút.

 

Szent István-bazilika
Szent István-bazilika

 


Szent Istvan Bazilika in Budapest

 

 

 

 

 

Forrás:

A Szent István Bazilika, Budapest 1989.

Részletek Dr. Tarnóczi János: A Szent István Bazilika éneklő kövei c. könyvből

Basics Beatrix – Kalmár Lajos: A 100 éves Szent István-bazilika. Pécs: Alexandra. 2006.


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. március 1. Szerkesztette: Sándor Kinga Blanka
Nézettség: 5,050 Kategória: Épített örökségünk
Előző cikk: Szegedi dóm (360° panorámás virtuális túra) Következő cikk: Zsámbéki romtemplom (360° panorámás virtuális túra)


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: