Hungarikumok

 

Gödöllői Királyi Kastély (360° panorámás virtuális túra)


Gödöllői Királyi Kastély (360° panorámás virtuális túra)

A Grassalkovich-kastély Gödöllőn, Pest megyében található. Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya.

A kastély története

A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter.

1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között.

Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása.

1841-ben Grassalkovich Antal halálával a kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.

A kastélynak sok illusztris vendége volt, járt itt többek közt 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. 1849. április 6.-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik.

Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) az Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án.

Ferenc József és Erzsébet királyné
Ferenc József és Erzsébet királyné

A két világháború között a kastélyt a jogfolytonosság jegyében a kormányzó, Horthy Miklós számára rendezték be. Ez a korszak azonban önálló építési periódusnak nem minősíthető: az 1930-as évek végén pusztán egy ma már technikatörténeti kuriózumnak számító óvóhelyet építettek a déli előkertben. 1945 után, annyi más hazai palotához hasonlóan, a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett.

Falai között szovjet és magyar alakulatok telepedtek meg, a gyönyörű termekben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.

A Királyi Kastély bejárata
A Királyi Kastély bejárata

 

 

 

A kastélypark

Királyi kastély részlet
Királyi kastély részlet

A XVIII. századi magyar főúri kastélyok kertépítészetére a legerősebb hatást a bécsi közvetítésű francia barokk kertművészet gyakorolta, amely kissé megkésve élte fénykorát hazánkban. Így történt ez Gödöllőn is, ahol egy Felső- és egy Alsókertet alakítottak ki az akkori kertművészetet hűen tükröző igényességgel. A kastély mögött elterülő rész a Felsőkert, amely közel 28 hektár, és nagysága nagyjából megegyezik a XVIII. századival.

A Felsőkertbe a kastély szárnyai által határolt bensőséges hangulatú díszudvarból induló lépcsőkön lehetett kilépni.

A kert két oldalán nyírott gesztenyefasor volt, melynek végében mitológiai témájú szobrok álltak. Ma már csak az egykori gesztenyefasor nyomvonala látható, végében az egykori szobor posztamensével.

A kastélyt építtető Grassalkovich I. Antal a kerten kívül az északnyugati oldalon egy mesterséges dombot létesített, amelyre egy hatszögletű pavilont, az úgynevezett Királypavilont építtette. Itt a kor divatja szerint a magyar uralkodók és hadvezérek arcképcsarnoka kapott helyet.

Királypavilon
Királypavilon

A királydombbal szemben szimmetrikusan egy L alaprajzú két helyiséges Lövöldeház is épült, oszlopos, timpanonos nyugati oldalát szobor díszítette.

A kastély előtt elterülő rész volt az Alsókert, amely "... négy részre van osztva: virágos kertre, jobbra eső zöldséges kertre, vadaskertre, melyben a kert legmagasabb részén lécekkel elkerített területen a legszebb szelíd dámvadak tenyésztek."

Grassalkovich II. Antal korában, az 1780-as évektől kezdődően már érezhető egy változás a Felsőkert jellegét illetően. Miszerint a drága fenntartási költségeket igénylő franciakertet kezdik átalakítani angol tájképi kertté. Ennek kiteljesedése III. Antal korában volt, miután a herceg kiutazott Angliába, hogy ott tanulmányozza a tájképi kerteket, hogy valami egészen más, valóban mesés parkot hozzon létre. Segítőtársa az igen művelt és botanikus hajlamokat mutató felesége herceg Esterházy Leopoldina volt.

A kor divatja szerint különleges és ritka növényfajokat ültettek, mint például a most is látható páfrányfenyőt (Ginkgo biloba).

1817-ben készült el a főhomlokzat előtt a Rákos-patak vízéből duzzasztott két hattyústó, a hercegnő "mulatópavilonjával" együtt.

(Ezt a két tavat később a királyi időszakban Erzsébet királyné óhajára feltöltötték (látható az alábbi képen), az egyiket az 1870-es, a másikat az 1890-es évek elején, mivel a patak már nem tudta kellő vízhozammal ellátni azokat.)

hattyústó
A betemetett hattyústó

A herceg és hercegnő által kialakított gyönyörű kastélypark adta alapját a királyi időszak mesés pihenőhelyének. "A kastély két belső szárnya által képzett udvarnak mintegy folytatása a Felsőpark, mely szintén elhanyagolt állapotban került a korona birtokába. De a szakavatott kezek csakhamar átalakították virágzó tündérkertté s ma már a műkertek halálos ellensége is csak gyönyörködni tudna e földi paradicsomba.

A park elején egy óriási örökzöld fenyőfa teregeti tűlevelű gallyait, melyek egészen a földre hajolnak. Baloldalt hatalmas gesztenyefasor húzódik s a régi törzsek buja hajtásai összefonódnak, hogy még a napsugár sem törhet át rajtuk… Legszebb a park tavasszal és ősszel, mikor a rügy fakad, virág nyílik, s mikor lehull a levél, hervad a virág…."

Itt minden, ami történt Erzsébet királyné kényeztetésére szolgált, hiszen imádott népe minden kívánságát, gondolatát elleste, hogy Gödöllőn soha semmiben se szenvedjen hiányt. Ez jól tükröződött a kastély előtt lévő előkertek kialakításánál. Az észak-északkeleti oldalon volt a Király, a déli oldalon a Királyné kertje.

Hogy az uralkodó párt az itt-tartózkodása alatt senki se zavarhassa, a kastély elé, a bástyafal köré sűrűn ültettek lombhullató és örökzöld fákat, cserjéket. A Király kertje egyszerűbben volt kialakítva, míg Erzsébet királyné oldalán minden az ő igénye alapján készült. Ilyen volt az előkertbe épített faveranda és folyosó, amelyen rossz idő esetén is átsétálhatott a lovardába kedvenc lovaihoz. A verandát és a hozzá csatlakozó teraszt szobrok díszítették, az építményt vadszőlővel futtatták be. E terasz hangulatához szorosan illeszkedett a kis előkertben kialakított virágágyás, melybe - a királyné érkezésekor az évszakoknak megfelelően - kedvenc virágait ültették ki. Ugyanitt temették el a királyné két kedvenc kutyáját, amelyek közül az egyik márványtáblája még ma is látható.

császári pár
A császári pár kedvenc lovain

A királyi időszakban nagy léptékkel kezdődött meg az utak építése. Az Alsóparkot - elhelyezkedéséből adódóan - összekötő közlekedési útvonalak szelték át a kastély, a város és a vasútállomás között. A királyi időszakban létesített bogárhát kiképzésű, gyöngykaviccsal felszórt sétautak mellé hársfákat ültettek, melyeket gondosan ápoltak. A királyné legszívesebben az Alsóparkban lévő fácánosban sétálgatott, melyet a gödöllői erdőség gyöngyszemeként tartottak számon. A fácános házi vadászkertként működött, mely gyönyörű sétautakkal, kis pihenőházzal ellátva méltán lehetett Erzsébet királyné pihenő területe.

1918 végén, IV. Károly rövid királysága után a kastély néhány hónapig üresen állt. 1919 tavaszán, amikor a Tanácsköztársaság itt alakította ki főhadiszállását, az épület és a katonai gyakorlatozásokra használt parkja rohamosan pusztult. Az újabb fénykort a kastély életében az 1920-tól kezdődő kormányzói időszak hozta el. Az 1944 őszéig tartó kormányzói időszakban az államfő a nyári pihenés hetei mellett elsősorban vadászkastélyként használta a rezidenciát. A kastély parkját ekkor a királyi korszakbeli állapotához képest nem nagyon változtatták. Kisebb beavatkozások között említhető a korábbi "Királyné kertjében" épített légoltalmi bunker, a díszudvarban létesített kissé túlméretezett szökőkút, melyeket az utóbbi évek helyreállítási munkái során elbontottak.

Még ma is látható a Felsőkertben az a családi úszómedence, amelyhez egy fából épült kis öltöző kabin tartozott. A pavilont és környékét egynyári és egzotikus dézsás növényekkel díszítették. (E kis építmény a II. világháborúban leégett.)

A második világégés azonban újra véget vetett a békés időknek. A kastély és parkja 1945-től fokozatosan hanyagolódott. Az ezt követő évtizedek alatt a szovjet és magyar katonaság visszafordíthatatlan károkat okozott a parkban.

Az 1980-as évekre már tarthatatlanná váló helyzet miatt állami költségvetésből elkezdődött a kastély épületének helyreállítása, és 1994-től fokozatosan a kastélyparkot is rendbe hozzák. A Grassalkovich - kastély együtteshez tartozó Elő- és Felsőkertet természetvédelmi területté nyilvánították. A műemléki rekonstrukció mind az épületre, mind pedig a kastélyhoz tartozó Felsőkertre kiterjed, s a tervek szerint néhány év múlva talán be is fejeződik.

Királyi kastély parkrészlete
Királyi kastély parkrészlete

 

A rehabilitáció és az állagmegóvás kezdetei

A kastély műemléki védelmének gyökerei 1981-ig, az Országos Műemléki Felügyelőség ún. kastélyprogramjának indításáig nyúlnak vissza. A legégetőbb állagmegóvási munkák 1986 ban kezdődtek meg és 1991 végéig tartottak. E néhány év alatt megtörtént a kastély részleges kiürítése: 1990 ben a szovjet hadsereg utolsó katonája is elhagyta a déli szárnyakat, majd a szociális otthon is megszűnt.

Ebben az időszakban elkészült a lovarda és az istállószárny tető-, illetve homlokzat felújítása, valamint a központi szárnyak tetőszerkezete és a kettőskupola helyreállítása. A levéltári kutatásokkal párhuzamosan folyó fal- és művészettörténeti feltárások révén tisztázódtak a műemlékegyüttes építési korszakai. Falképek, festett szobák vallottak a XVIII-XIX. század pompájáról, megmutatkoztak a forrásokból már részben ismert architektúrák, majd feltárásra kerültek a park építményei is.

lovarda
Lovarda
istállószárny
Istállószárny

A helyreállított részek

A kastély főhomlokzati szárnyainak hasznosítása letisztult és építészetileg is kidolgozott programként fogalmazódott meg. Az emelet, a kastélymúzeum 23 termére (közel 1000 nm) kiterjedő enteriőr-kiállításának ad helyet. A hangsúly itt a királyi korszak miliőjének megidézésére, illetve a Grassalkovichok korának bemutatására helyeződik.

A már elkészült, a források alapján 1880 körül uralkodói enteriőrök alapelve a rekonstrukció. Az 1998-ban átadott Erzsébet királyné emlékkiállítást a történeti feldolgozás jellemzi. Az emeleti kiállítóterek közül a festett előtér és a díszterem különböző kulturális és reprezentációs események helyszínéül is szolgál, kapcsolódva a földszint vendéglátóipari és rendezvényszervező egységéhez.

A kastélyba érkezők közvetlenül a kettős följáró előtt kialakított, 60 személyautó és 5 busz befogadására alkalmas parkolót használhatják. Az épület földszintjén került kialakításra a látogatók komfortigényeit korszerűen szolgáló infrastruktúra (ruhatár, pénztár, tourinform iroda, mozgássérült wc, nyilvános telefon stb). Az északi oldalon kiskereskedelmi egységek kerültek elhelyezésre: ajándékbolt, fotóműterem; míg a déli oldal vendéglátóipari funkciókat kapott: kávézó, rendezvénytermek.

A főhomlokzat előtti az ún. olaszbástyákkal határolt, sétányokkal kialakított északi előkert történeti hitelességű rekonstrukciójára 1998-ban került sor. A kastély hangulatos belsőudvara pihenőhely és ugyanakkor szabadtéri rendezvényeknek is helyet ad. A napközben nyitott, 26 hektáros angolparkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították. Botanikai ritkaságaival ugyancsak kellemes környezetet nyújt a látogatóknak, s évente többször lovasversenyek helyszínéül szolgál.

A KASTÉLY 2-ES ÉS 3-AS SZÁRNYA 1998-BAN
A Kastély 2-es és 3-as szárnya 1998-ban

Mit láthatunk ma ha elmegyünk

A földszintről kétkarú, jobbra és balra induló széles lépcsősor vezet az emeletre, ahol az állandó kiállítások láthatók.

Díszlépcsőház:

A kastély második építési szakaszában nyerte el jelenlegi formáját a díszlépcsőház. A belső homlokzatból erősen kiugró épületrész három oldalról kap természetes fényt, félköríves zárású, hatalmas ablakain keresztül.

A lépcsőzet az emeleten közös pihenő részen fut össze. A lépcsőket áttört mintázatú, fonatos, festett kőkorlát szegélyezi. A lépcsőház mennyezetét finoman kidolgozott, rokokóba hajló stukkó díszíti.

Díszlépcsőház
Díszlépcsőház

Előtér

A díszterembe vezető előtér falait a kastély fennállása óta többször is kifestették. A festékrétegek közül a legértékesebb került helyreállításra.

Ez a festés az 1781-85 közötti felújítás idején készült. A falakat dús keretezésű mezők töltik ki.

A mezőkben foglalatoskodó puttók és a felettük ábrázolt tárgyi kompozíciók a négy évszakhoz köthető, jellemző főúri tevékenységeket idézik meg.

A Barokk előtér
A Barokk előtér

Kisebédlő

A királyi időszakban a szűk családi körben elköltött étkezések színhelye a kisebédlő volt. Berendezése egy ovális neobarokk asztalból és sárga bőrrel bevont székekből állt.

A faburkolatos falakat csendéletek díszítették, valamint egy festmény, amely Mária Teréziát családja körében ábrázolta. Az asztalon jelenleg az ún. Gödöllő-mintás herendi porcelán étkészlet darabjai láthatók, amelyeket a Herendi Porcelánmanufaktúra a régi minták alapján újonnan gyártott a kastély számára.

Az asztalon jelenleg az úgynevezett Gödöllő-mintás herendi porcelán étkészlet darabjai láthatók.

Tálaló

A kisebédlővel közvetlen összeköttetésben álló tálalószoba falain egykor tájképek függtek, berendezéséhez a kisebédlőével megegyező székek tartoztak.

Az itt látható tálalószekrények eredeti gödöllői darabok.

A bemutatott porcelánok és üvegedények a királyi család részére gyártott, I. Ferenc József monogramjával ellátott étkészletekből valók.

A Grassalkovichok korát bemutató kiállítás

A gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich családot bemutató kiállításnak helyet adó termek falain és falburkolatain az ebből az időszakból származó festéseket restaurálták illetve rekonstruálták. Az első teremben I. Antal (1694-1771) portréja nyitja a kiállítást. A köznemesi származású, jogi végzettségű Grassalkovich tehetsége révén magasra ívelő karriert futott be.

Fontos szerepe volt a királynő trónra jutásában, hiszen az osztrák örökösödési háború (1740-48) idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását. Erre utalnak az itt bemutatott Mária Terézia-portrék, amelyek trónörökösként és uralkodóként ábrázolják őt.

Grassalkovich I. Antalt a kincstári javak eredményes gyarapításáért Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s titkos tanácsosává nevezte ki. Az udvarnál betöltött legfontosabb szerepköre a Magyar Kamara elnöki tisztsége volt 1748 és 1771 között. Ebben a teremben a királynőről és a gróf kortársairól készült ábrázolások mellett a Grassalkovich családdal kapcsolatos tárgyi emlékanyag tekinthető meg, amelyek közül kiemelendők a családtagok kézjegyével ellátott dokumentumok, a ritkaságokat is magába foglaló éremgyűjtemény és a rokokó stílusú arany karkötő, amelyen Mária Terézia és az ő trónra jutása érdekében "életüket és vérüket" felajánló magyar nemesek láthatóak.

A kastély eredeti kályhái közül alig néhány maradt meg épségben. Ezek egyike, egy aranyozott, rokokó stílusú kályha ebben a teremben található. A terem egy magántulajdonban lévő fegyvergyűjtemény bemutatásának helyszíne. A több évszázadot átfogó, míves darabokból álló gyűjtemény időrendi és tematikus elrendezésben tekinthető meg.

A következő, kisméretű szoba a Grassalkovich I. Antalt követő két generációt mutatja be. Itt látható II. Antal és felesége: Esterházy Anna Mária, valamint III. Antal és felesége: Esterházy Mária Leopoldina portréja. A vitrinben tekinthetőek meg a Grassalkovichok pozsonyi palotájának könyvtárából származó dokumentumok, felettük a pozsonyi palota ábrázolásával, ahol a második és harmadik generáció szívesebben és gyakrabban tartózkodott, mint Gödöllőn.

Az Oratórium

A kastélytemplom főhajójának végében ívesen kihajló, zárt oratóriumot alakítottak ki, amely közvetlen összeköttetésben áll az emeleti lakosztályokkal. Így a kastély birtokosai innen hallgathatták a misét.

Az oratórium bal oldalán egy kis oltárfülke található. Előtte a kastély eredeti berendezéséből származó, intarziával díszített imazsámoly áll.

A XVIII. századi márványkandalló felett Grassalkovich I. Antal egészalakos portréja függ.
(A kastélytemplom oratóriuma az egyházi szertartások ideje alatt nem látogatható.
Szíves megértésüket köszönjük!)

A kastélytemplom

A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet Grassalkovich I. Antal elbontatott, hogy felépíthesse a kastélyhoz csatlakozó, gazdagon díszített katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor, védőszentje Nepomuki Szent János. Őt ábrázolja a XVIII. századból való főoltárkép. A főoltár feletti baldachin négy, fekete márványoszlopon nyugszik. A diadalívet a Grassalkovichok címere díszíti. A templom különlegessége, hogy két rokokó stílusú szószéke van.

kastélytemplom
Kastélytemplom

Az oratórium feljárata felett Grassalkovich I. Antal velencei mozaikképe látható. A templomnak 1769-től vannak anyakönyvei, ettől kezdve működött önálló plébániaként.

Az oratóriumból nyíló terem egyik vitrinében elhelyezett műtárgyai a Grassalkovichok egyházi mecénási tevékenységét idézik meg. I. Antal a saját birtokain 33 templom és rendház építését illetve felújítását támogatta. Így többek között a Gödöllővel határos máriabesnyői templomét is, ahová kapucinus szerzeteseket telepített le. A templom és a hozzátartozó kolostor alapító okirata mellett itt láthatóak azok a hímzett XVIII-XIX. századi miseruhák, amelyek a kastélytemplom tulajdonában maradtak fenn.

Grassalkovich III. Antallal 1841-ben kihalt a család férfiága. Erre utal a szemközti vitrinben a plakáton látható, lefelé fordított címer. A családi címerek díszítik az itt bemutatott ravataltakarót is.

Grassalkovich I. Antal, mint a százötven évig tartó török hódoltság utáni zavaros birtokviszonyok rendezésével foglalkozó bizottság Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Commissio) elnöke, az állami kincstár mellett saját birtokait is tervszerűen gyarapította. Gödöllő egy 135.000 holdas birtok központja volt, amely mellett még további öt uradalommal rendelkezett. Ebben a teremben néhány településének korabeli, kézzel festett birtoktérképe látható.

Az I. Antal alatt kiteljesedő Grassalkovich-birtokok megidézése egyben a kastély első fénykorát bemutató kiállítás utolsó terme. A következő termek a második fénykort, az 1867-ben kezdődő királyi időszakot elevenítik meg.

I. Ferenc József gardróbja

A király gardrób szobájában jelenleg a XIX. század közepéről való díszmagyar öltözetek valamint egy huszártiszti egyenruha látható. A fekete viselet Barabás Miklós festőművész, a sötétzöld Szegedy-Maszák Aladár udvari tanácsos hagyatékából származik. A női viseletek szoknyái díszítés nélküli, kiegészítő rekonstrukciók, melyek az eredetiben megmaradt ruhaderekakat hivatottak kiemelni.

Főhadsegédi szoba

I. Ferenc József főhadsegédjének szobái eredetileg e szárny földszintjén voltak. A rekonstruált főhadsegédi környezet a király egykori öltözőszobájában kerül bemutatásra. Az íróasztalon látható Ludwig von Paar gróf fényképe, aki 1886-tól 1916-ig töltötte be ezt a tisztséget az uralkodó mellett.

Ugyancsak ebben a szobában tekinthetők meg az udvar gödöllői tartózkodásakor itt működő eszközei is, néhány eredeti távirattal együtt.

Koronázási kisterem

A terem eredeti funkcióját tekintve a király hálószobája volt. Jelenleg ez a kiállítási egység az 1867-es koronázásnak állít emléket.

A falakon a koronázási szertartás eseményeinek és résztvevőinek ábrázolásai láthatók.

Ferenc József megrendelésére, a szertartásról készült monumentális olajfestmény eredetileg a budai királyi palotát díszítette. Eduard von Enngerth osztrák történeti festő, 1872-bbenn elkészült festményén azt a pillanatot örökítette meg, amikor a nádori funkciót helyettesítő miniszterelnök, gróf Anndrássy Gyula, az oltár és a frissen felkent uralkodópár előtt, tollas fövegét magasban lengetve, harsány hangon kiáltja el: „Éljen a király!”, s „egyszerre ezer meg ezer toll lebeg a légben, s ezer meg ezer torok viszonozza a kiáltást…”.

A II. világháború után évtizedekig raktárban tárolt kép itt kerül először a nagyközönség elé.

Koronázási kisterem
Koronázási kisterem

Ferenc József dolgozószobája

A koronázási ajándéknak szánt kastély 1867-es felújításakor minden téren figyelembe vették a királyi pár igényeit. A lakosztályok kialakításakor a kényelemre és a célszerűségre törekedtek.

I. Ferenc József lakosztályát több mint egy évtizeden keresztül szürke selyemtapéta és sárga bőrrel bevont bútorok jellemezték.

A kastély 1879-es felújítása során a király lakosztályában a szürke kárpitokat vörös színűre cserélték.

A dolgozószoba eredeti berendezéséből maradt meg a faburkolat, a tükrök, a táblás parketta és a neorokokó kerámia kandalló. A szobában látható férfi-portrék az 1867-1918 közötti Magyarország uralkodóit és trónörököseit ábrázolják.

A rekonstruált enteriőr részletei I. Ferenc József jellemző tevékenységi köreit jelenítik meg. Látható katonaként tábornokai körében és vadászként a kedvelt gödöllői erdőben. Az íróasztal közvetlen környezete a monarchia első számú hivatalnokát, valamint a magánembert mutatja be.

A teremben bemutatott férfi–portrék az 1867–1918 közötti Magyarország uralkodóit és trónörököseit ábrázolják: Ferenc Józsefet, Rudolf trónörököst, Károly Lajost (Ferenc József egyik testvére), Ferenc Ferdinándot (Károly Lajos fia), valamint IV. Károlyt. Ő volt az utolsó magyar király a trianoni békeszerződéség (1918), amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. IV. Károly szobra mellett fia, Habsburg Ottó látható Benczúr Gyula festményén, négy évesen, a szülei koronázásán viselt ruhában.

Ferenc József dolgozószobája
Ferenc József dolgozószobája

Ferenc József szalonja

A fogadószalon enteriőrjében elhelyezett ábrázolások az Osztrák-Magyar Monarchiát idézik meg. A metszeteken a dualista berendezkedés lényegi jellemzőjeként működő közös minisztériumok (külügy, hadügy, pénzügy) vezetői és a magyar delegáció tagjai láthatók.

Az 1888-as térképen a monarchia, s azon belül Magyarország akkori kiterjedése figyelhető meg. A térkép körül az állam népeiről készült ábrázolások találhatók.

Az olajfestmények a királyi párt jelenítik meg, korabeli politikai és társadalmi eseményeken. Ebben a teremben látható Benczúr Gyula egyik tanítványa által, 1915 körül készített Millenniumi hódolat (1896-ban a magyar állam ezer éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségek egyik eseménye), illetve Wilhelm Richter: Királyi falkavadászat című festménye.

Díszterem

A kettős U-alakú épület szimmetria-tengelyében található a kastély reprezentatív nagyterme, amely Nicolaus Pacassi, császári főépítész tervei alapján készült, 1758 körül. A 165 négyzetméter alapterületű, 9,3 méter belmagasságú díszteremhez a bejárat felett rejtett zeneterem csatlakozik. A terem fala márvány stukkó, mennyezetét virágos-indás aranyozott stukkó díszíti. Berendezését néhány megmaradt eredeti darab és fotók segítségével sikerült rekonstruálni.

Díszterem
Díszterem

 

Erzsébet királyné szalonja

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés előmozdításában Erzsébet királyné jelentős szerepet játszott. Ennek kapcsán került személyes ismeretségbe a kor kiemelkedő politikusaival (gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Deák Ferenc), akiknek portréi a kisszalonban láthatók.

A többi ábrázolás Erzsébetet mint magyar királynét jeleníti meg: a királyi palást - hagyomány szerinti - javítása közben, a koronázási ünnepségen és magyar díszruhában.

Erzsébet királyné írószobája

Erzsébet királyné nagy gondot fordított a magyar nyelv elsajátítására és az ország történelmének megismerésére. A királynét, majd később gyermekeit kiváló szakemberek segítették a tanulásban. Arcképeik az írószobában kerültek bemutatásra.

A királyi pár magyarországi tartózkodásának - Buda után - legfontosabb színhelye Gödöllő volt. A korabeli metszetek és fotók a kastélyt és közvetlen környezetét ábrázolják.

A királyné szalonja
A királyné szalonja

 

Erzsébet királyné
Erzsébet királyné

Barokk festésű szoba I.

A XVIII. században ez a szoba Grassalkovich I. Antal lakosztályához tartozott. Oldalfalain egyszerű, csíkos festés látható, a mennyezeten rekonstruált festés a kastély legkorábbi figurális díszítményeinek egyike.

A tudományos tevékenységre utaló ábrázolásokból (könyvek, földgömb, távcső) következtetve Grassalkovich könyvtára vagy dolgozószobája lehetett itt. A királyi időszakban ezt a teret személyzeti lépcsőházzá alakították át. Jelenleg is ez az állapot látható.

Barokk festésű szoba I.
Barokk festésű szoba I.

Barokk festésű szoba II.

A szomszédos szobáéval azonos időben készült ennek a helyiségnek a mennyezetfestése is. Oldalfalait növényi és virágmotívumokkal gazdagított, csíkozott díszítőfestés borítja.

Az itt bemutatott aranyozott, gobelines, barokk ülőgarnitúra a múlt század második felében a gödöllői vasútállomáson Erzsébet királyné várótermének berendezéséhez tartozott.

Barokk festésű szoba II.
Barokk festésű szoba II.

Erzsébet királyné öltözőszobája

Erzsébet királyné öltözőszobája
Erzsébet királyné öltözőszobája

Erzsébet királyné lakosztályát kezdetben kedvenc színe, az ibolya jellemezte. A selyemtapétákat és a bútorkárpitokat az 1879-es felújítás során vörös színűre cserélték. Egyedisége miatt most az ibolya színű kárpitok rekonstrukciójára került sor. A kedvenc szín jelenléte különösen fontos ebben a szobában, amely Erzsébet királyné igen összetett egyéniségét igyekszik bemutatni.

A bajor hercegnő gyermekkorát idézi fel a possenhofeni kastély rajza. Alatta édesanyja, Ludovika és egyik testvére, Mária portréja látható.

Mellettük a királyné egész életét végigkísérő utazásainak egyes helyszínei jelennek meg.

Erzsébet királyné köztudottan kitűnő lovas volt, ezért gyakran ábrázolták őt lovon és kedvenc kutyáival.

Az íróasztalon és körülötte a falakon láthatók a gyermekek: Gizella, Rudolf és a "gödöllői királykisasszony", Mária Valéria arcképei. A könyvespolcon a királyné által kedvelt szerzők (Petőfi Sándor, Eötvös József, Horváth Mihály) művei találhatók.

Mária Terézia-szoba

Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásának alkalmából a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal gazdagon díszített szobát alakíttatott ki a királynő számára.

Az alkóvban (a szobán belül elkülönülő ablaktalan fülke) bemutatott női díszviselet a magyar történelem értékes művészettörténeti darabja, melyet gróf Rhédey Klára (1809-1868) viseleteként ismerünk. (Rhédey Klára unokatestvére volt Rhédey Claudiának, Erzsébet brit királynő ükanyjának.) A ruha halvánnykék habosselyemből és lampaszselyemből készült, ezüstlamellás hímzéssel, arany-ezüst lampasz szalagokkal és hímzett selyemtüllel díszített. Legrégibb részei 1750 körül készültek, azóta többször átalakították. A díszviselet családi ereklyeként, magántulajdonban maradt fenn.

A terem 1867-től Erzsébet királyné hálószobája volt.

A falakat négyféle színű stukkómárvány (sárga, szürke, világos vörös) és vörös márvány borítja, amelynek pompáját gazdag aranyozás emeli ki. A beugró alkóv rész falkeretében eredetileg egy egészalakos Mária Terézia-portré fügött, amely eltűnt, és sajnos hasonlót sem sikerűlt találnunk. Az oldalsó, koronával díszített falrész előtt állt a királynő baldachinos ágya. A terem 1867-től Erzsébet királyné hálószobája volt. Az ágya ugyanott a jobboldali falnál állt, a koronadísz alatt. A háborús években kötszerraktárnak, majd a szociális otthon idején könyvtárszobaként használták a szobát.

Mária Terézia-szoba
Mária Terézia-szoba

Erzsébet királyné emlékkiállítás

Az emlékkiállítás enteriőr-szerűen berendezett első szobája egykor a királyné lakosztályához tartozott: a felolvasószoba funkcióját töltötte be. Falain a legértékesebbnek és legjobban rekonstruálhatónak tartott, az 1830-as - 40-es évekből való biedermeier stílusú festést állították helyre. A bútorzaton belül kuriózumnak számít a felolvasó kanapé, amely a kastély eredeti berendezései közül került elő.

A falakon a királyné által kedvelt festmények, valamint felolvasónője, Ferenczy Ida portréi láthatók.

Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt. Az itt bemutatott történeti-tárgyi emlékanyag Erzsébet királyné életének magyarországi vonatkozásait villantja fel. Ezek közül külön figyelmet érdemel a tárlókban elhelyezett éremgyűjtemény.

A falakon a királyné magyar udvarhölgyei közül Festetich Mária, Andrássy Gyuláné, Sztáray Irma grófnők és Senyey Pálné bárónő arcképe látható.

Az utolsó terem Erzsébet királyné halálát s az azt követően kialakuló, máig is ható kultuszt idézi meg. A tárlóban a merényletet hírül adó újságlap mellett a királyné emlékére kiadott érmekből és könyvekből látható válogatás.

A terem központi eleme a fehér márványból készült mellszobor. Ettől balra tekinthető meg a századelőn meghirdetett szoborpályázatok néhány terve; jobbra pedig a királyné nevét viselő köztereket és intézményeket ábrázoló század eleji képeslapok zárják a kiállítást.

Barokk Színház

Barokk Színház
Barokk Színház

A kastély-együttes déli szárnyában – Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érsek lakosztályai helyén – Grassalkovich II. Antal herceg 1782–1785 között alakíttatott ki színházat. A mintegy 100 fő befogadására alkalmas barokk kastélyszínház ún. idényszínház volt, amely csak a hercegi udvar gödöllői tartózkodása idején adott előadásokat.

Pesti és budai, olykor győri színtársulatok léptek fel, a zenét a herceg 24 tagú állandó zenekara szolgáltatta. A belső falakat – a teret perspektivikusan tágító – dekoratív barokk falfestések díszítik. Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza. A színházat az

1867-es munkálatok során szüntették meg, amikor a királyi udvar igényeinek kielégítése miatt teréből 15 szobát alakítottak ki.

Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amely Európában is ritkaságnak számít. A felújítási munkálatok befejezésével, 2003. augusztus 8-án került sor a nyitóelőadásra, melyen Händel Julius Caesar című operáját mutatta be a Magyar Állami Operaház társulata.

Színdarab
Színdarab

 

Gödöllő városának rövid bemutatása

Gödöllő Pest megyében, a Rákos-patak partján, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, az M3-as autópálya és a 3-as számú főút, valamint a Budapest-Miskolc vasútvonal mellett, a Gödöllői-dombság völgyében fekszik. A szűkebb értelemben vett Gödöllő egy medenceszerű, teknő alakú mélyedés a Rákos völgyében, négy völgy találkozópontján.

címer
Gödöllő címere

Gödöllő erdős, jó levegőjű, szép kilátást nyújtó vidéken fekszik. Vonzerejét természeti adottságainak és jó földrajzi fekvésének köszönheti a fővárost övező településgyűrűben. A Gödöllői-dombság erdői évszázadokon át főúri, királyi vadászterületek voltak. A város körüli egybefüggő, közel 100 négyzetkilométernyi erdőfelület egynegyede Gödöllő közigazgatási területére esik, melynek 60%-a cser és tölgy, 25%-a akác, 10%-a fenyőerdő. Nincsenek légszennyező nagyüzemek a városban és környékén, a levegő tisztább, mint az országos átlag. Az egy főre jutó közterületi zöldfelület 44,6 négyzetméter. A város közigazgatási területe 62 négyzetkilométer, ebből 16 négyzetkilométer belterület. Az Erzsébet-park (1898) és az Arborétum (József főherceg liget) (1902) természetvédelmi terület, számos ritka fafajtát és bokrot gondoznak bennük.

Gödöllő lakóinak száma 1900-ban 5.893, 1960-ban 17.693 fő volt. A 2001-es népszámlálás idején a város állandó népessége 29.445 főre emelkedett, 2006. január 1-jén 31.261 fő volt. A lakónépesség az elmúlt évtizedekben jórészt az iparosítás okozta környékbeli betelepülések miatt nőtt. Napjainkban a fővárosból történő kiáramlás is érezteti hatását. A munkanélküliség rátája alacsony. A lakosság szinte teljesen magyar anyanyelvű.

Gödöllő címerének állandó eleme a pelikán. 1763-ban, amikor mezővárosi rangot kapott a település, új, a heraldika szabályainak megfelelőbb címert dolgoztak ki. 1974 és 1991 között álló pajzson sugárzó arany napot, ötágú vörös csillagot, arany fogaskereket, valamint kicsinyeit tápláló pelikánt ábrázoló címert használtak. A régi mezővárosi pelikános címert 1991-ben állították vissza. A kicsinyeit saját vérével tápláló képzeletbeli madár, mely az önfeláldozás jelképe, jól szimbolizálja Gödöllő viszontagságos, a történelem folyamán állandóan megújulásra kényszerítő múltját.

 

Forrás:
www.kiralyikastely.hu
www.museum.hu
sisi.network.hu

Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. március 1. Szerkesztette: Sándor Kinga Blanka
Nézettség: 12,870 Kategória: Épített örökségünk
Előző cikk: Festetics-kastély Következő cikk: Halászbástya (360° panorámás virtuális túra)


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: