Hungarikumok

 

Budai vár (360° panorámás virtuális túra)


Budai vár (360° panorámás virtuális túra)

A Budai vár, a várnegyed 1987 óta a világörökség része: páratlan látványával, évszázados történelmi és műemlékeivel országunk egyik büszkesége. A Várhegy, amelyre épült, több kilométeres barlang- és pincerendszert rejt, búvóhelyek, raktárak nyomaival. Legfőbb épülete, a Budavári Királyi Palota kulturális intézményeknek és múzeumoknak ad otthont, itt található egyebek mellett az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történelmi Múzeum.

Buda egyidõs a honfoglalással, de csak IV Béla (1235-1270) idején, a tatárjárás után indult fejlõdésnek. Mivel a király megtapasztalta, hogy a mongolok a hegyre épült kõvárakat nem tudják bevenni, várépítésre sarkallta nemeseit. Õ maga is példát mutatott, éppen Buda elsõ falainak megépítésével. A királyi udvart az Anjouk költöztették Visegrádról ide a XIV. század közepén, miután gótikus palotával bővítették ki a meglévõ részeket. Ekkor lett Buda az ország székhelye. Luxemburgi Zsigmond is megtoldotta az épületet egy új szárnnyal, ez volt a Friss-palota, amely elõször 1678-bon, majd véglegesen 1686-bon omlott össze, mindkétszer lőpor robbant fel benne. 
koktel

Hunyadi Mátyás uralkodása alatt (1468-1490) második felesége, Beatrix igényei szerint reneszánsz stílusban építették át a budai várkastélyt. Ekkor készült el a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló, a könyvtár, és a déli Nagyrondella is. Hála a művészeteket kedvelõ királynénak, a palota Európa egyik leggyönyörûbb udvara volt egészen a török idõkig. 1626-ban II. Szulejmán megverte a magyarokat Mohácsnál, majd bevonult Budára, felgyújtotta a várost, és a hadizsákmány begyűjtése után seregével elvonult. Ezután hol magyar, hol osztrák kézen volt a város 1541-ig, amikor a szultán csellel és vérontás nélkül bevette, kapva az alkalmon, hogy a magyarok felkérték, segítsen kiűzni a Habsburgokat.

koktel

A török hódoltság idején Buda megtartotta vezetõ szerepét, de szépségébõl sokat vesztett. Templomait mecsetekké alakították át, egyébként az oszmánok nemigen törõdtek az épületek karbantartásával. A királyi palota és a várnegyed végül a keresztények ostromainak tüzében pusztult el, 1686-bon, amikor visszafoglalták. A XVIII. században barokk köntöst kapott, mai arculatát Buda, Óbuda és Pest egyesítése (1873) után, a millenniumi építkezések során nyerte el javarészt a historizmus jegyeben: kibõvítettek a palotát, újjeépítették a Mátyás-templomot, és ekkor emeltek a híres Halászbástyát is.

 


 


 

 

Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. szeptember 9. Szerkesztette: Jámbor Endre
Nézettség: 4,347 Kategória: Épített örökségünk
Előző cikk: Az elhagyatott Heim Pál Megyei Gyermekkórház – Magyarország Következő cikk: Budapesti gyógyfürdők (360° panorámás virtuális túra)


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: