Az esztergomi bazilika történelmi, vallási és művészeti szempontból is az egyik legjelentősebb épületünk. Itt koronázták meg első királyunkat, Szent Istvánt 1000-1001 fordulóján, aki az akkor még kis templomot érseki rangra emelte, és ezzel bitosította a magyar katolikus egyház önállóságát és függetlenségét.
A nagyszombati korszaktól eltekintve, ahová a török elõl menekült az érsekség, máig ez a Magyar Katolikus Egyház fõszékesegyháza, amelyet a Boldogságos Szűznek és Szent Adalbertnek szenteltek.
A mai épületet klasszicista stílusban emelték, oszlopcsarnokkal és timpanonnal a homlokzatán. Ez Európa harmadik legnagyobb temploma a római Szent Péter-bazilika és a londoni Szent Pál-katedrális után, és egyben Magyarország legmagasabb épülete is: a félgömb alakú kupola teteje 100 méterre van az alsó szint padlójától. A székesegyház 118 méter hosszú, 40 méter széles, fala 34 méter magas.
Az eredeti középkori épületet az 1180-as nagy tűzvész után III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe, de 1543-ban, a város török ostromakor ismét megsérült. A hódítók dzsáminak használták egészen 1594-ig, amikor felrobbant a benne tárolt lõpor. A templom elpusztult, csupán Bakócz Tamás érsek reneszánsz kápolnája menekült meg. A XVIII. században Mária Terézia a romokra barokk templomot emelt, ám ezt lebontották, mielõtt a mai bazilikát 1822-ben elkezdték. A nagyszabású terveket Rudnay Sándor hercegprímás készíttette el, ezeknek azonban csak töredéke valósult meg, részben a pénzhiány, részben a Habsburgok féltékenysége miatt. A munkálatokat két kitűnõ építész, Pach János, majd Hild József vezette. A fõszékesegyházat 1856-ban szentelték fel Ferenc József jelenlétében és Liszt Ferenc közreműködésével, aki erre az alkalomra írta az Esztergomi misét.
A második világháború alatt a bazilika súlyosan megsérült, a renoválás azóta szinte folyamatosan tart, legutóbb a díszkivilágítást, majd a harangtornyot adták át. 2008-ban bejelentették, hogy felújítják a fõszékesegyház alatt húzódó pincerendszert.
Érdekesség, hogy a Bakócz-kapolna eredeti köveit megszámozták és beépítették a falakba. Az altemplom óegyiptomi stílusban épült, érsekek temetkezõhelye. A déli torony híres Nagyboldogasszony-harangja csaknem 6 tonna. Az oltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, Mária mennybemenetelét ábrázolja. Ez a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképe (13,5 x 6,6 méteres).