Hungarikumok

 

Pécsi ókeresztény sírkamrák


Pécsi ókeresztény sírkamrák

Pécs ókeresztény sírkamrái a IV. században épültek, átvészelték a népvándorlás-kor és a középkor viharos századait, és a bazilika, illetve püspöki palota árnyékában bújtak meg egészen 1782-ig, amíg rájuk nem bukkantak. A világon egyedülálló műemlékcsoport 2000-ben felkerült a világörökség listájára, mivel a Római Birodalom egykori provinciáiban sehol sem lelni párját, ikonfestészete legfeljebb a római katakombákéhoz hasonlítható.

Pécs vidékét hatezer éve lakja az ember, de várost a rómaiak alapítottak itt elõször Sopianae néven a II. században. A virágzó település Krisztus követõinek a központja is volt egyben, és az is maradt (1009 óta püspökreg). Miután Constantinus 313-ban megengedte a szabad vallásgyakorlást, a keresztények szabadon építkezhettek: a földfelszín alatt sírkamrákat alakítottak ki, fölébük kápolnákat emeltek. Ezekre láthatunk pompás példákat Pécsett.

A XVIII. század végi felfedezés óta 16 sírkamrát, több száz sírt és több ezer késõ római tárgyat ástak ki a Szent István téren és környékén. A temetõhöz egy háromkaréjos sírkápolna, egy hétkaréjos temetõi épület, és egy mauzóleum is csatlakozik. A régészeti munkák 2000 után felgyorsultak, legutóbb az alaprajza miatt különleges nyolcszögű sírkamrát tárták fel.

A kutatók elõször a Péter-Pál sírkamrát talátták meg, ez is a leghíresebb, bár a fölé emelt kápolna nem maradt meg. Nevét onnan kapta, hogy a bejárattal szembeni fõfal festményén Péter és Pál apostol látható, amint rámutat a Krisztus-monogramra. A dongaboltozatos helyiség többi falát a növényi és állati motívumok mellett fõleg ugyancsak bibliai jeleneteket ábrázoló freskók díszítik Ádám és Éva, Jónás, Noé, a Madonna és a Három királyok szerepeltetésével.

A szintén értékes Korsós sírkamrát 1939-ben tárták tel, noha tudtak már róla korábban is a régészek. Külsõ támpillérekkel megerõsített, apszis nélküli kapolnájából az alapfalak megmaradtak. A sírkamra freskói a bibliai paradicsomkertet szimbolizálják, fõ dísze egy íves alaprajzú fülke, amelybe oltáriszentség gyanánt egy korsót festettek.

Az ország legnagyobb ókori temetõi épülete, a IV századi ókeresztény mauzóleum 1975-ben, a Szent István tér átalakításakor került elõ. Az alatta megbúvó sírkamra egy gyönyörű márványszarkofágot rejtett, és több lenyűgözõ, bibliai tárgyú freskót, amelyek közül az oroszlánok barlangjába vetett Dániel próféta történetét megjelenítõ a legismertebb.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. szeptember 9. Szerkesztette: Jámbor Endre
Nézettség: 1,876 Kategória: Épített örökségünk
Előző cikk: Pannonhalmi bencés főapátság (360° panorámás virtuális túra) Következő cikk: Szabadság szobor


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: