Hungarikumok

 

Debreceni református templom (360° panorámás virtuális túra)


Debreceni református templom  (360° panorámás virtuális túra)

Magyarország legnagyobb református temploma a "kálvinista Rómának" is nevezett cívis város, Debrecen belvárosában áll. A Rómával való összehasonlítás korántsem túlzó: Debrecen városában már a XV. században megerősödött a felvilágosult polgári réteg, így a kálvini tanok termékeny táptalajra hullottak, és a XVI. század közepére a város teljes lakossága áttért református hitre.

Ezen a téren emberemlékezet óta templom állott. a középkorban emelt templom a XIII. szazadban égett le, a helyén emelt gótikus stílusú templom 1564-ben vált a tűz martalékává, az elsõ református templom pedig 1802-ben veszett oda a város történelmének legpusztítóbb tűzvészében. Az új terveket Péchy Mihály készítette el, aki rövidre rá szakmai nézeteltérések miatt visszaadta megbízatását, így a munka Thaller József irányításával folytatódott. A klasszicista stílus jegyeit tükrözõ templom építése 1805-ben kezdõdött meg, az elsõ istentiszteletet 1819-ben tartották meg falai között, a kivitelezési munkálatok befejezése pedig további négy évet vett igénybe (legvégül a keleti torony készült el).

A Nagytemplom - amelyet végül az elpusztult középkori templom alapjaira építettek- fõhajója 55 méter hosszú és 15 méter széles, kereszthajója 38 méter hosszú és 14 méter széles. Bár teljes alapterülete 1500 m2, az utcafrontról nézve a Nagytemplom látképét az impozáns, oszlopokkal tagolt homlokzat, és a 61 méter magas tornyok uralják. A tornyok közé eredetileg kupolát akartak építeni, de ez anyagi természetű akadályok miatt nem valósulhatott meg.

A nyugati toronyban elhelyezett harang a régi Rakóczi-harang mintájára készült, a torony csúcsába 260 lépcsõfok vezet fel. Az épület belsõ falait a református templomoknál megszokott módon fehérre festették, a belsõ tér díszítése józanságot tükrözõ és puritán, boltozata és méretei miatt mégis lenyűgözõ. Az eredeti 3 manuálos, 43 regiszteres orgona az empire stílusú, aranyozott szószék mögött található, és 1838-ban szólaltatták meg elsõ ízben. 1981-ben egy második orgonát is építettek, a korszerű elektronikus hangszer a fõbejárat fõlõtt található.

A Debreceni Református Nagytemplom nem csupán emlékműként bír kiemelkedő jelentõséggel, de nemzeti történelmünk nagy pillanatainak is tanúja volt: 1849. április 4-én a falai között kiáltották ki Magyarország függetlenségét, és itt választották meg kormányzó elnökké Kossuth Lajost.

Magyar Konyha
Debreceni református templom

 


 

Debrecen, Református Nagytemplom harangjai

Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. szeptember 9. Szerkesztette: Jámbor Endre
Nézettség: 3,614 Kategória: Épített örökségünk
Előző cikk: Budapesti gyógyfürdők (360° panorámás virtuális túra) Következő cikk: Dicső múltról mesélő délvidéki kastélyok


   







Tetszik  

Megjegyzések

hétfő, 2011. április 25. 02:28
En a "kalvinista Roma" novendeke vagyok. Nagyszeru felvetelen lehet latni a debreceni reformatus Nagytemplomot es hallani a harangot.
Ajtai-Baricsa Edith Katalin
csütörtök, 2012. augusztus 2. 06:59
Én is nagyon szeretem a Nagytemplomot, a harangok szavát- a miliőt, a legendákat, de nem szeretem a politikai töltetet, amivé a rendszerváltás óta lett.
Pár éve még sokat koncerteztünk benne, de nem jó az akusztikája és jobban szeretem e célra a Kistemplomot- az viszont páratlan.

Ha egyszer majd mentes lesz a a pálfordulásoktól, ujra visszatérek hozzá., mert Debrecent jelenti számomra az ősi kulturájával, konok szabad hajdú népével, Anyámat a hihetetlen tudásvágyával- tanulás iránti elkötelezettségével,sorsát- sorsunkat......a tisztaságot, szépséget, a nemzetet- és a hitemet, amihez nem köthetők a papok és politikusok, akik vagy hazudoznak benne, vagy alszanak...


Sajnos, a közlekedés - meg a magukat megörökitő hatalmasok alaposan megfosztották a környezetét az eredeti nyugalmától. Ha idegen látja, szépnek találja, de mi, akik sokszáz éve vagyunk nyakas debreceni kálvinisták,és ragaszkodunk a multunkhoz, jobban szerettük a régi giccsmentes szökűkutat, a gyökerestül kitépett ősi fákat, a piros kánnával beültetett virágágyásokat- - és nem szivesn látjuk a város földre helyezett cimerét taposó turisták százait sem.

De ez most Kósa birodalma-és az ő izlése/ ami nem hires a magas szinvonaláról/ nem a miénk. Majd változik....Talán



Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: