"Pannónia szent hegyének" monostora és a benne élő bencés szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal, ezért kultúránk kivételes kincse. A főapátságon ezer év hagyta rajta lenyomatát, így nemcsak történelmünk, hanem a művészeti stílusok egy-egy korszakát is őrzi. Alapításának 1000. évében, 1996-ban vették fel az UNESCO Vilgágörökségi Listájára.
Az elsõ bencéseket Géza fejedelem hívta hazánkba 996-ban cseh és német földrõl, valamint Itáliaból, templomukat 1001-ben szentelték fel Szent István kiváltságlevelében azt kérte Szent Benedek követőitől, hogy naponta imádkozzanak „pro stabilitate regni nostri", azaz az ország fennnmresdásáért, sértetlenségéért, és a derék szerzetesek mind a mai napig eleget tesznek elsõ királyunk óhajának.
Az apátságot egy tűzvész után helyre kellett hozni, késõbb a helyszűke miatt ki kellett bõvíteni. A mai templomot 1224-ben szentelték fel, és falal olyan erõsek voltak, hogy a tatárok nem tudták bevenni. Legrégebbi része egy Géza idejébõl való faltöredék, és a késő román altemplom, amely föle büszkén hajlik a gótikus boltozatú háromhajós bazilika, és a különleges szépségû kőbordás, csillagboltozatos szentély. A XIII. század étéjen készült a híres Porta speciosa, a templom déli fõkapuja is, amelynek a neve a jeruzsálemi templom egyik bejáratára utal.
A pannonhalmi apátság Mátyás idején sokat szépült, elsõsorban késő gótikus, reneszánsz elemekkel egészült ki. A település a hódoltság idején hol a magyarok, hol a törökök kezén volt, ezért az épületben igen sok kár keletkezett. A XVIII. századi felújítás során az apátságot barokk elemekkel egészítették ki, ebbõl az időbõl való a gyönyörû monostori ebédlő is. A XIX. században épült a könyvtár és a magyar klasszlcizmus legismertebb alkotása, az 55 méter magas torony, a XX. században pedig a gimnázium és az olaszos stílusú diákotthon, így állt össze a ma látható eklektikus, mégis összhangot sugárzó épületegyüttes.
A pannonhalmi apátság müvelõdestörténeti jelentõségét elsõsorban 300 ezer kõtelet számláló könyvtárának köszönheti, amely a világ leghatalmasabb bencés gyűjtménye. Levéltárának páratlan darabja a legelső magyar írásos nyelvemlék, a tihanyi apatság alapító oklevele 1055 ből. Ugyancsak értékes a monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiség- és kincstára, valamint híres a bencések arborétuma is, ahol csaknem 400 növényfajt gondoznak.
