Hungarikumok

 

Szegedi dóm (360° panorámás virtuális túra)


Szegedi dóm (360° panorámás virtuális túra)

Szeged legismertebb jelképe a Dóm tér, középen az 1930-ban felszentelt római katolikus fogadalmi templommal, amelyet többek között a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetemi épület, és a gyönyörű, gótikus Dömötör-torony vesz körül.

A dóm a XX. századi magyar egyházi építészet legpompásabb alkotása, az ország negyedik legnagyobb temploma. Hossza 81, szélessége 51 méter, tornyai 91 méteresek, kupolája 54 méter magas. Öt harangja közül a Tisza felõli toronyban lakó Hõsök harangja 86 mázsájával az országban a második legsúlyosabb. A templomban ötezren férnek el.

1879 tavaszán hatalmas árvíz pusztított Szegeden, a házaknak csak öt százaléka maradt épségben. A polgárok megfogadták, hogy ha felépül a város, templomot emelnek Szűz Mária tiszteletéra. Három évtizedet kellett várniuk, hogy hozzálássanak az alapozáshoz a korábbi Szent Demeter-templom helyén.

A fogadalmi templom elsõ terveit Schulek Frigyes készítette, aki a párizsi Sacré-Coeur-höz hasonlóan ezt is fehér terméskõbõl akarta felépíteni. A város vezetõségének, fõleg anyagi meggondolásból, jobban tetszett a lombardiai tégla, ezért a terveket Foerk Ernõvel módosittatta. Az 1914-es alapkőletétel után a világháború miatt néhány évre leállt az építkezés.

A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-18". Végül a templomot- amely közben székesegyház is lett - 1930. október 24-én, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján szentelték fel. Az ünnepi misét Dolmányi Ernõ komponálta.

A templom külsején lévõ dombormüvek az õsfoglalkozásokat jelenítik meg. A két, jelképekkel ékesített oldalbejárat közül a nyugati a háború, a keleti a béke kapuja. A nyugati torony oldalához illesztett Szent Antal-kút Erdey Dezsõ munkája. A fõ homlokzat közepén a Magyarok Nagyasszonyának márványszobra Tóth István alkotása, a kétoldalt látható 12 apostol mozaikképét Márton Ferenc készítette. Alatta a négy õselem szimbólumai sorakoznak: a föld (elefánt), a levegõ (sas), a tűz (fönixmadár) és a víz (szirén).

A fõbejárati baldachint oroszlánok tartják: a magyar koronát és a pápai tiarát õrzik. Oromzatán a város címere, oldalán Szent István és Szent László, középsõ boltíve alatt Kapisztrán Szent Janos és Szent Gellért szobra büszkélkedik. A fõkapu szárnyait bibliai jelenetek díszítik, fölöttük Krisztus trónol.


Szegedi dóm

Belső lépcső

 


 


Középkori keresztelő kápolna

Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. szeptember 9. Szerkesztette: Jámbor Endre
Nézettség: 2,144 Kategória: Épített örökségünk
Előző cikk: Széchenyi lánchíd (360° panorámás virtuális túra) Következő cikk: Szent István-bazilika (360° panorámás virtuális túra)


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: