2005-ben a Nagy Könyv címen meghírdetett versenygésen Magyarország kedvenc könyvévé elsöprő többséggel Gárdonyi Géza Egri csillagok művét választották. Nem csoda, ez az a regény, melyet minden betüvetésben jártas magyar ember elolvasott. Az egri vár, a hős védők története, Dobó István alakja oly szorosan kapcsolódik nemzeti emlékezetünkhöz, mint semmilyen más esemény az elmúlt századokból.
Valószínűleg egyetlen magyar sincs, aki még nem járt volna Egerben, a várban - errõl gondoskodnak az általános iskolai kirándulások.
Az egri vár legkorábbi erõsségeink közé tartozik, a Szent István által alapított püspökség székesegyházát már a XI. században fallal védték.
A vár fénykorát a XV században, Mátyás király alatt élte, amikor a kiterjedt püspökségi birtok hatalmas jövedelmét élvezte. De hadi dicsõségének csúcspontját az 1552-ben megindított török ostrom alatt érte el. A maroknyi, rosszul felszerelt, de fanatikusan elszánt védõ Dobó István várkapitány vezetése alatt 38 napig állt ellen a hihetetlen túlerõ szorításának. A súlyos veszteséget szenvedett török sereg végül az éj leple alatt szégyenletesen elkullogott a vár rommá lõtt, de bevehetetlen falai alól.
A varudvar középsõ részén az egykori székesegyház romjaiban is monumentális maradványait láthatjuk.
A romok melletti bejáraton át léphetünk be az egri vár talán legtitokzatosabb részébe, a kazamatákba. E föld aletti világ termeiben, keskeny, kanyargós járataiban nem nehéz átéreznünk a törökdúlás vészterhes napjait.
A vár eldugott, csendes zugában, árnyas fák alatt találjuk a nagy mesemondó, Gárdonyi Géza sírját. Az ő szép szavaiból tudjuk, és örökül hagyjuk unokáinknak, hogy egykor csillagként ragyogott Európa egén az egri vár dicsõsége.