Hungarikumok

 

Matyó (360° panorámás virtuális túra)


Matyó  (360° panorámás virtuális túra)

Mezõkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével nevezik "matyók"-nak. Színes népviseletükkel, híres népmûvészetükkel, hagyományokba zárt életükkel különleges néprajzi egységet alkottak - bizonyos vonatkozásban - alkotnak még ma is a környezõ falvak között.

Nevük a Mátyás névbõl származik, a közeli protestáns falvak népe - megkülönböztetésül - nevezte a katolikus vallású lakosokat matyóknak.

Országos hírnevét Mezõkövesd színes népviseletével, s szabadrajzú hímzéseivel szerezte. Kezdetben a lepedõvégeket hímezték, az egyszerû vászonhímzések piros-kék fénytelen fonállal készültek. Késõbb áttértek a többszínû fonal használatára. Hímzéssel díszítették a legénying lobogós ujját, majd a "surc"-nak nevezett, keskeny nõi vagy férfi kötény alját. A szabályos cipés-madaras motívumok után az egészen más jellegû matyó rózsás lepedõvégek következtek. A szûcshímzés motívumai, színei döntõen hatottak a matyó díszítõmûvészet kialakulására.

Ezeket a formagazdag, pompázatos színharmóniákban tündöklõ hímzéseket "író" /rajzoló/ asszonyok ösztönös mûvészi érzékkel stilizálták és rajzolták le. A mezei, kerti virágokat: rózsákat, tulipánokat, csillagokat közvetlenül vitték át ironjukkal házi vászonra és különbözõ alapanyagokra, ruhafélékre.

A színes matyó hímzés virágkora az 1860-as, 70-es évektõl kezdõdik. Ebben a korban lesz általános a falusi házakban a parádésszoba, díszes berendezéssel, festett bútorokkal, falra aggatott mázas tányérokkal, cserépkancsókkal, tálakkal, magasra vetett díszággyal. A gazdasági, politikai, kulturális hatások mind elõsegítették, hogy önálló és független, erõteljes népmûvészet bontakozhasson ki. 1948. után az önálló paraszti gazdálkodás felszámolása és a lakosság iparba való kényszerítése miatt már csak szórványosan jelenik meg.

Napjainkban a népviselet pompájában például a felújított, korhû matyó lakodalom szereplõin gyönyörködhetünk. Matyókból szervezett ötven tagú népi együttes mutatja be a hagyományokat ma is híven megõrzõ lakodalmat, hiteles forrásmunkák alapján. Táncokban, dalokban megelevenednek az õsi népszokás megható, jellemzõ eseményei, s a lakodalom befejeztével a vendégsereg a matyó szereplõkkel együtt ünnepi vacsorán vesz részt.



Szerkesztés dátuma: hétfő, 2010. szeptember 13. Szerkesztette: Klapka Emese- Csilla
Nézettség: 3,344 Kategória: Magyar folklór
Előző cikk: Csárdás Következő cikk: Őseink fegyvere - Visszacsapó Íj


   








Megjegyzések

Katona Annamária
péntek, 2012. december 7. 00:46
Felkerült a matyó hímzés az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes kormányközi bizottsága szerda délután hozta meg a döntést. Eddig magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt 2009 óta a listán.



Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: