Hungarikumok

 

Kettős jártatója


Kettős jártatója

A „kettős jártatója” a gyimesi csángók kétrészes, „jártatóból” és „sirülőből” álló páros táncának első tétele. A táncot hangszeres AABB szerkezetű, tetrapódikus sorokból álló kanásztánc dallamok kísérik. A dallamoknak nincsen vokális párhuzama, de a tánc alatt a zenei lüktetést követve a férfiak hét-nyolc szótagos táncszavakat „ujjogatnak” (kiáltoznak), s a verssorokat megszakítva egy-egy zenei sor időtartamát kihagyják. 

A mérsékelt tempójú „jártató”-ban (Mm. negyed = 96-106) a párok egymás mögé oszlopba felsorakoznak, vagy ha sokan vannak, kört formálnak. A legény jobb kézzel a lány balját vagy zsebkendőjét fogja, s a pár egymás mellett járja a táncot. Előre nagyobb, hátra kisebb lépésekkel az óramutató járásával ellentétesen lassan körben haladnak. A férfiak szinkópás dobogó lépésükbe szinte belegörnyednek, a nők pedig könnyed inga mozgással a köríven haladás mellett kis ívben is kerülgetik párjukat. A jártató majdnem teljesen egyöntetű, az előadók csupán jelentéktelen lépésváltozatok színezik táncukat. 

A kettős a kárpáti és a havasalföldi románok jellegzetes fő tánca, amelyeket "de doi", "hai de doi", "breaza", "ardeleana" néven emlegetnek. A Kárpátoktól távol egyre ritkábban fordul elő. Zenéje, általános mozgásképe a régi bihari ardeleanához hasonlítja. Oszlopos vonulós formája a lassú sétálós táncokhoz, zenéje és ritmusa viszont az erdélyi legényes és forgatós páros táncokhoz kapcsolja.

 


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. május 20.
Nézettség: 1,229 Kategória: Magyar folklór
Előző cikk: Lassú tempójú vonulós és forgó páros táncok Következő cikk: Széki lassú

Forrás:
tudasbazis.sulinet.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: