Borsod megyében az újstílusú verbunkot a gömöri verbunkhoz hasonlóan "vasvári" néven ismerik. Az elnevezéshez két magyarázat is fűződik: az egyik szerint a tánc az 1848-as szabadságharc idején a környéken verbuváló Vasvári Pálról kapta nevét, míg a másik a népi emlékezetben a táncot a környékbeli Vasvár pusztához kapcsolja. A borsodi vasvári verbunk az ugrós táncokhoz hasonlóan szóló és csoportos férfitáncként, valamint nővel járt páros formában is előfordult. A tánc lassú és gyors részből áll, páros formájában összefogódzás nélkül, vagy egyszerű páros kézfogással táncolják. A lépések viszonylag egyszerűek, csapásoló figurák alig jelennek meg a táncban. Figyelemre méltó alapmotívumának a magyar néptáncban ritkán megjelenő éles ritmusa, valamint a súlyhelyzetek szokatlan dobogó-mélyülő magassági szintváltása. Ha csoportosan, körben járják, az egymással szemben állók közül az egyik táncos helycserére hívja ki társát, és ekkor táncukat tehetségükhöz mérten újabb motívumokkal, tapssal díszítik.
