Magyarországon már jó pár éve divat, és lassan Romániaban is kezd közkedveltté válni a díszmagyar. Konfirmáláskor, ünnepi rendezvényeken, bálokon szívesen viselik, és egyre több menyasszony is szeretne olyan ruhában oltár elé állni, mint egykor a nagymamája.
Őseink öltözéke
Őseink ruházatukban az ázsiai ruhadarabokat hordták és azokat fejlesztették tovább, így Európában egyedülálló viselettel jelentek meg. Ruhadarabjaink ősi formában Magyaroszágon megérték a mát. A művelt Európa -, majd a többi földrészek - nem a rómaiak és a bizánciak tógáit vagy a germánok szőr- és állatbőr öltözékét, hanem a magyarok viseletét vették át.
A Bocskai ruha a két világháború közötti időszakban kialakított társasági öltözet. Eredetileg hétköznapi viseletre szánták, de a szmokinggal egyenrangú társasági öltözetté vált. Idővel azokon az alkalmakon is viselték, amikor az öltözködési szabályok frakkot, vagy díszmagyart írtak elő. Napjainkban a társasági események esküvők, diplomaosztó ünnepélyek díszes ruhadarabja.
Buzsáki viselet
Buzsáki lakodalmas szokások:
A századfordulón különvált még a vagyoni helyzet miatt módosabbak és a szegények lakodalma.
A lakodalmat megelőző ismerkedés, a párválasztás, a hozomány mind-mind alaposan átformálódtak.
A mai lakodalmak már csak töredékben őrzik a népszokásokat.
A nagy karimájú pásztorkalapot napjainkig hordják, és ezt az állandó zsírozás nemcsak vízhatlanná teszi, hanem olyan nehézzé, hogy az engedetlenkedő lovat vagy szarvasmarhát orrba vágva, az mindjárt megszelídül. A kalap mellé, de mindig baloldalt, madártoll került, ami annál könnyebb, mert a vidék rendkívül gazdag madarakban.
Rajthúzli, gombos nadrág (Kecskemét): hosszú, szűk szárú, oldalt lapos rézgombos, a szár alján esetleg bőrrel borított kék posztónadrág. Oldalát a gombolás mentén piros alátét, esetleg zsinórozás szegte. – A francia napóleoni háborúk idején a katonaság közvetítésével jutott Mo.-ra, és itt a pandúrok és csendbiztosok egyenruhájaként a 19. sz. derekáig szerepelt.
A magyarság lovas nemzet: lovas népként érkeztünk a Kárpát-medencébe, lovas harcomorunkkal riogattuk a korai középkor Európáját, lovas seregekkel vettük fel a harcot a tatár, a török ellen. A Habsburg monarchia nevezetes huszárjai magyarok voltak, a XIX. századi nemzeti megújulás alappillére volt a lónemesítés és a lóversenyzés erősítése. Ezt az évezredes hagyományt csupán a XX.
A rövid nyelű ostorok a pásztor emberek terelő eszköze. Ismertebb elnevezései karikás ostor, csikósostor, nehézostor, pásztorostor, kanászostor. Két részből, a tulajdonképpeni ostorból - amely szíjból készül, esetleg szegényebb vidéken kötélből - és a rövid, rendesen alkar hosszúságú, gyakran íszített nyélből áll.
Ezek az ostorok rendszerint pásztor készítmények.
A bajai Jánoska-eresztés immár több száz éves múltra visszatekintő városi hagyomány.
Ezen hagyomány csak a második világháború idején és azt azt követő politikai helyzet hatására maradt félbe, de szerencsére tíz évvel ezelőtt a város vezetése újra élesztette ezt a szép megemlékezést, ami azóta is minden évben egyre népszerűbb, és egyre nagyobb folklór fesztivállá növi ki magát.
Századunkban, a globalizáció, az ipari tömegtermelés és az uniformizálódás századában hihetetlenül felértékelődött a kézművesség, az egyedi, kézzel készült termékek presztízse. Pedig ez az önellátó paraszti gazdaságok számára természetes volt: amit csak lehetett, maguknak kellett előállítani, mert így olcsóbb, gyorsabb és egyszerübb volt.
