Hungarikumok

 

Kézművesség, Fazekasság


Kézművesség, Fazekasság

Századunkban, a globalizáció, az ipari tömegtermelés és az uniformizálódás századában hihetetlenül felértékelődött a kézművesség, az egyedi, kézzel készült termékek presztízse. Pedig ez az önellátó paraszti gazdaságok számára természetes volt: amit csak lehetett, maguknak kellett előállítani, mert így olcsóbb, gyorsabb és egyszerübb volt.

De ha már egyszer magunknak készítjük, formáljuk, faragjuk, szõjük, miért ne lenne az a tárgy nemcsak funkcionális, de szép is? Ebbõl a szándékból ered a kézművesség, és nagyvárosi rokona, az iparművészet is.

Az 50-100 évvel ezelõtt készített kézműves tárgyak konkrét feladattal bírtak: az agyagedényben lehessen fõzni, tárolni, a mezõgazdasági eszközökkel földet művelni, sulyokkal ruhát dögönyözni, az ostorral csettinteni. A ruhadarabok melegítsenek, a csizma, kucsma védje a végtagokat, a kés simuljon a kézbe, a beretva legyen éles, De legyen szép és mutatós is, hisz csak ezek a targyak vesznek körül bennünket, ezek vidítják a hétköznapokat.

A kézművességnek számtalan ága alakult ki, de mind emberközeli, egyszerű és praktikus. Ügyes kezű mesteremberek pingáltak a fazekak, korsók, tálak oldalára színes virágokat, indákat, ráérõ pásztorok bicskával cifrázták a botot, sótartót, guzsalytalpat. Csikósok fontak lószõrbõl csipkefinom szíjakat, csótárokat, gondos parasztasszonyok hímezték, szõtték álmaikat törülközõbe, keszkenõbe,rongyszõnyegbe, teritõbe, párnacihába. A szûcsök, nemcsak kikészítették a bõrt, de színes virágokkal telehintették a subát, a nyergesek mintát égettek a kápába, a kovácsok verõtõvel díszítették a balta, fokos fejét, a kolomp oldalát. A bognárok megfaragták a hordó fedelét, az ácsok mintát fűrészeltek a hazak oromzatába, az asztalosok festették, vésték a ladákat, padokat, asztalokat. A paraszti kézművesség az a tiszta forrás, melyre rohanó

világunkban mindannyian áhítozunk. Egyszerű, erõteljes, természetes, mint egy korty kristálytiszta patakvíz.

 

A Néprajzi Múzeum népművészeti tárgyaiból a legfontosabb nemzeti szimbólumainkat, az országcímert, a nemzeti színeket és a nemzeti zászlót, a huszárt, valamint Kosuth alakját ábrázoló tárgyakat, ezek alakulását és jelentését mutatja be a film. "Néprajz mozgóképen" (DVD kiadvány) (részlet) Néprajzi Múzeum, Budapest, 2009, FILM 253:

Az edénykészítés gyakorlata.

A film bemutatja a fazekasmesterség alapvető ágát, a fazék-, a tál- és a korsókészítés technikáját, valamint a fazekas-, tálas- és korsósmesterek által készített különböző edényfajtákat. "Néprajz mozgóképen" (DVD kiadvány) (részlet) Néprajzi Múzeum, Budapest, 2001, FILM 248:

 

A cserépedények használata.

A cserépedények funkciója, az anyag minőségétől függően, a tűzön való használattól a folyadék tárolásáig igen eltérő. A film a cserépedények változatos felhasználását követi nyomon. "Néprajz mozgóképen" (DVD kiadvány) (részlet) Néprajzi Múzeum, Budapest, 2009, FILM 249:

 

 

 


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. szeptember 9. Szerkesztette: Jámbor Endre
Nézettség: 3,669 Kategória: Magyar folklór » Kézművesség
Előző cikk: Jánoska-eresztés Következő cikk: Magyar motívumok gyűjteménye


   







Tetszik 1 és még 1 tag kedveli




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: