Hungarikumok

 

- Lovas kultúra, pásztorok -


- Lovas kultúra, pásztorok -

A magyarság lovas nemzet: lovas népként érkeztünk a Kárpát-medencébe, lovas harcomorunkkal riogattuk a korai középkor Európáját, lovas seregekkel vettük fel a harcot a tatár, a török ellen. A Habsburg monarchia nevezetes huszárjai magyarok voltak, a XIX. századi nemzeti megújulás alappillére volt a lónemesítés és a lóversenyzés erősítése. Ezt az évezredes hagyományt csupán a XX. századi motorizáció tudta megtörni, sőt, úgy tünt, végleg bealkonyult a lótartásnak.

Szerencsére mára egészséges kompromisszum alakult ki az óhatatlan technikai fejfödés és a hagyományok között. Egyre többen keresnek felüdülést, kikapcsolódást, gyógyulást a lovaglásban. Rájöttünk, hogy e civilizációtól meggyötört lelkünk legharmonikusabban a lovak segítségével talál vissza a természetbe.

Ma a lótartás és tenyésztés a nagy hagyomanyú ménesek feladata. Vilagszerte elismert és jegyzett tenyészállománya van Szilvásváradnak a lipicai, Kisbérnek az ún, kisbéri félvér (angol teltvér, és más nemes típusok keresztezésébõl származó), Mezõhegyesnek, Hortobágynak a nóniusz, Marócpusztának a gidrán, Bábolnának a shagya fajtájú lovakból. Számos helyen sikerrel tenyésztik az elterjedt angol és arab telivéreket. E melegvérû lovak mellett jelentős állománya található a hidegvérű, elsõsorban igavonásra alkalmas ún. magyar hidegvérű és muraközi lovaknak.

A tenyésnés mellett nemzetközi hírnévre tettünk szert kitünö állomanyunkkal a versenyzés terén is. Máig nyomon követik a nevezetes versenylovak - Imperiál, Kincsem - vérvonalát, és leszármazottaik hihetetlen összegekért cserélnek gazdát az árveréseken. Rendkívül szigorú elöirások alapján válogatott lipicai lovaink szinte verhetetlenek a fogathajtó bajnokságokon.

A csikós-gulyas romantika ma is ezreket csábít a Hortobágyra vagy a Kiskunsagra - ki ne szeretné látni, amikor akrobatikus ügyességű csikósaink öt, szélvészként száguldó lovat irányítanak egyszerre?

De már az is öröm, ha csak úgy elnézegethetjük a békésen legelészõ ménest, vagy épp a hirtelen megriadó, és porfelhõben tovaszáguldó lovakat. Ekkor érthetjük meg igazán, hogy mi, magyarok, valóban örök szövetséget kötöttünk e nemes állatokkal.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. szeptember 9. Szerkesztette: Jámbor Endre
Nézettség: 3,045 Kategória: Magyar folklór » Lovas kultúra, pásztorok
Következő cikk: A karikásostor


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: