Hungarikumok

 

Hungarikumok - Hagyományok és ünnepek

   

Újévi köszöntő
A hajnali harangszónak gilingalangója   A hajnali harangszónak gilingalangójaHirdetgeti, hogy az évnek itt a fordulója.Azért friss jó egészséget,bort, búzát és békességetAdjon Isten bővenaz új esztendőben.
Újévi köszöntő
Adjon Isten füvet, fát   Adjon Isten füvet, fát,tele pincét, kamarát,sok örömet a házban,boldogságot hazánkban,ebben az új évben!
Újévi köszöntő
Adjon Isten minden jót   Adjon Isten minden jótEz új esztendőben,Jobb időt, mint tavaly vót,Ez új esztendőben!Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,Jó termést és jó vásárt,Ez új esztendőben!
Újévi köszöntő
Az új évnek reggelén köszönteni jöttem   Az új évnek reggelén köszönteni jöttem,A fiúi szeretet hozott ide engem.Az Úr minden jókkal a házat szeresse,a benne lakókat sokáig éltesse.Boldog új évet kívánok! (Kolon)
Újévi köszöntő
Boldog új évet!   Boldog új évet!Bort, búzát, barackot,kurta farkú malacot,szekerembe kereket,köcsögömbe feneket,poharamba vörösbort,hadd ihassak bőven,az új esztendőben. (Vasszilvágy)  
Weöres Sándor: Újévi köszöntő
Weöres Sándor: Újévi köszöntő  Pulyka melle, malac körmeliba lába, csőre –Mit kívánjak mindnyájunknakaz új esztendőre? Tiszta ötös bizonyítványt,tiszta nyakat, mancsotnyárra labdát, fürdőruhát,télre jó bakancsot. Tavaszra sok rigófüttyöt,hóvirág harangját,őszre fehér új kenyeret,diót, szőlőt, almát.
A húsvét ünnepe
Húsvéti népszokások
A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik.
A húsvét erdete, története és jelképei
Húsvéti népszokások
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent.
A húsvéti ünnepkör jeles napjai
Húsvéti népszokások
A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakaszai. A hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete.
Virágvasárnap
Húsvéti népszokások
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. Néhol a barka gyűjtésének is kialakultak hagyományai, például a századfordulón a göcseji iskolás fiúk fejükön süveggel, oldalukon fakarddal, a lányok fehér koszorúval a fejükön gyülekeztek az iskolában.

62 cikk | 2 / 7 oldal