A Kelta-név az Európába költözött magyar népek összefoglaló neve


A Kelta-név az Európába költözött magyar népek összefoglaló neve

Európa őstörténészei, mint már többször láttuk, szinte minden néprajzi probléma előtt megtorpannak és azt írják, rejtéllyel állnak szem

A keltákkal kapcsolatban is minden rejtélyes: a nép földrajzi eredete, faji hovatartozása, nevének jelentése és Európában való szétáradása Egy dologban mégis minden kutató egyet ért, abban, hogy a kelták szerepe Európa történetében főbenjáró jelentőségű, mert a mai európai nemzetek népi állománya legnagyobb részben az így nevezett népek leszármazóiból alakult ki. Nagyon fontos tehát, hogy közelebbről is megvizsgáljuk a kelta kérdést és közreadjuk magyar szempontú adalékunkat.

 

A Kelta néven szereplő népesség tudományunk mai álláspontja szerint Európában alakult ki, a már régóta ott lakó népekből. Ez nagyon lényeges és alapvető megállapítás. Az a közelebbi táj pedig, ahol a név első viselőit tömegesen észlelik, a Duna középső és felső völgye; tehát a történelmi Magyarország és Dél-Németország területe, hozzá. véve Bohémia területét (251m bis 11 sk). Erről a meglehetősen terjedelmes közép- európai tájról áradt szét a név használata a Rajna völgyébe s onnan tovább Franciaország területére. Egy másik irányban az Elba, Odera és Visztula mentén északnyugatra, végül egy harmadik irányban, a Dráva és a Száva felső völgyén át a Pó vidékére, Itáliába. A kelta nevet viselő népesség a Kr. e. 3. század végén érte el legnagyobb földrajzi kiterjedését(53)

 

A keltákról a régibb kutatók úgy vélekedtek, hogy egy külön emberfajta voltak, az inkább magas termetű, világos bőrű, árja fajú népesség. Valószínűleg ama részükre vonatkozik ez a megállapítás, amely a Duna medencében és egyebütt már a bronzkor óta otthonos volt, vagyis elsősorban a földműves úr törzsekre, amelyeket a Kelta nevet hozó, illetve elterjesztő néphullám bekeretezett és rájuk is kiterjesztette saját nevét. Az embertan újabb kutatói ugyanis megállapították, hogy a Kelta nevet eredetileg viselők nem voltak árja fajú, sem világos megjelenésű emberek, hanem inkább sötétes arcú, alacsonyabb termetű, kerek fejűek, bár ők is árja (magyar) nyelven beszéltek (182m 127-133; 102m I római 10; 152m 151 és 251m bis 20 sk). Az akkori viszonyok között e második csoportban csakis turániakat láthatunk, akik a Kaspi- Oxus térségében alakultak ki árja és kus fajta elemek összeolvadásából és akik első nagyobb hulláma, a szkíták, éppen a Kelta-név elterjedése kezdetén, a Kr. e. 6. században érkeztek a Duna vidékére és a Kárpátok fölé, Dárius perzsa király Kr. e. 512-ben lezajló támadása idején.

 

Az első kelták (szkíták) nyugatra vonulásakor nincs szó komoly háborúkról, súlyos fegyveres összetűzésekről, a megelőző lakosság kiirtásáról vagy elűzéséről, sem új politikai keretek felállításáról. Úgy látszik, minden csendben zajlott le s a szabály a meglévő keretekbe való beilleszkedés volt, összevegyülés a régibb, de azonos nyelvű lakossággal, a Társakkal, Barátokkal, Ligúrokkal, Hétúrokkal és Magyarokkal akik valamennyien közös nyelvet beszéltek és mindnyájan a Régi Keletről eredtek. Talán nem is annyira a népesség áradt szét és keveredett, hanem lényegében inkább egy új, divatos név elterjedéséről volt szó. Ezt tükrözik az ilyen kettős nevek, amelyekben a Kelta szó mint jelző és értelmező szerepel, pl. a kelto-ligúr, kelto-szkíta, kelt-ibéri.

 

Ilyen körülmények között döntő fontosságú a Kelta szó jelentésének tisztázása. A nyugati tudósok nagy erőfeszítéseket tettek, hogy megtalálják a név eredeti értelmét, mert ők is úgy vélték, az adhat végeredményben választ a zavarosnak látszó kelta problémára. Bár a megoldáshoz minden szükséges adatot összegyűjtöttek és a lényeget is megállapították, mégis eldöntetlenül kellett hagyniuk a kérdést, mert eltévedtek a látszólag sokfelé vezető úton. Megállapították a név legrégibb írásbeli alakjait: Kelti, Keltai, Keltoi, Caleti, Caledi, Caledoni és Galati, Galli.

 

Minden nép nyelvében keresték aztán értelmét csak éppen a magyarban nem. Mégis, a magyar ismerete nélkül eljutottak oda, hogy első és legvalószínűbb magyarázatként azt a nézetet fogadják el, amely szerint a Kelta név, mint szó, a 'Kel' gyökérből származik s a "kelni, felemelkedni" jelentést foglalja magában (une racine QUEL, impliquant l'idée de lever, 102m I 27). A magyarul tudók megértik, hogy a teljes név, a Kaleti vagy Keltoi azonos a magyar Keleti szóval, amely Kelet alakjában azt a tájat jelenti, ahol a Nap fölkel s ami a régi Kelet (Orient) szokványos neve. A Keleti pedig jelenti az olyan népet, törzset, vagy embert, amely Napkeletről, Orientről, a Régi Keletről érkezett Európába. A Kelta név értelmének tisztázása valóban kulcs a kelta- kérdés megoldásához, mert abból megtudjuk, hogy a kelták nem külön emberfajta voltak, hanem e név alatt foglalták össze azokat, akik valamennyien ugyanarról a földrajzi tájról, a Régi Keletről eredtek és Európában egymással újra összefonódtak. (55)

 

Ezek ugyanis bármikor és bármilyen úton jöttek Európába, a kőkorban vagy a bronzkorban, a nevet minden zavaró mozzanat nélkül felvehették és magukénak mondhatták, lettek légyen piktek, maúrik, társak, barátok, ligúrik vagy szkíták s valamennyien joggal használhatták összefoglaló, általános megjelölésükként.

 

A Kelta név egyébként nem Európában keletkezett; ismert volt az már az őshazában is, ahol a Habúr folyótól keletre elterülő vidéket, egész Mezopotámiát jelentette s az odavaló lakosokat hívták egyebek között Caleti, Khalti Káldi embereknek. A Habúrtól nyugatra lakókat viszont Esti, Esthoni azaz nyugati népeknek is nevezték. A Keleti-név használata Európában sem a Kr. e. I. évezred közepén kezdődött; forgalomban volt az már ott is kezdettől fogva, a piktek idejétől szakadatlanul, csakhogy inkább mint alkalmi elnevezés szerepelt. Így érthető, ha azok a kutatók, akik a kelta név első európai előfordulásai után nyomoztak már a pikteket is keltáknak, "korai keltáknak" nevezik. Hasonlóképpen keltának minősültek a később érkezett népelemek (251m bis 12-14) Nincs tehát semmi logikátlanság vagy zavar a név használata tekintetében ha tudjuk a lényeget, hogy a név egyszerűen földrajzi eredetre utal s ilyen értelemben szolgált a Régi Keletről érkezett népek közös megjelölésére. (56)

 

A fenti eredményekkel teljesen összhangban áll az a tény, hogy a szakemberek a külön kelta nyelvnek sehol semmi nyomát nem találták; nem is találhatták, hiszen a kelta népeket azok alkották, akik magyarul beszéltek. A Szajna felett lakó belgák például jól megértették a tőlük délre lakó és Garonneig terjedő gallokat és mind a ketten értették a brithonik nyelvét (102m I 266). A kisázsiai galaták (keletiek) az A.D. 4. században még mindig úgy beszéltek, mint a Rajna vidékiek, akiktől hétszáz évvel korábban elváltak, amint ezt Szent Jeromos tanúságtételéből tudjuk ( 102m I 50 ) . Ezt látva, a nem-magyar tudósok maguk is megállapították, hogy az ókori Európában, a kelta időkben egymás megértésének komoly nyelvi akadálya még nem volt. Az "európai nyelvi egység" így a kelta irodalom egyik alapvető tétele. Camille Julien francia ókori történész becslése szerint akkoriban ezt az egységes nyelvet "száz millió ember" beszélte. Kétségtelenül túlzás ennyi embert feltételezni az akkori Európában, de a lényeg helytálló: a kelta időkben, Kr. e. 6.-Kr. e. 1. században, Európában még magyarul beszéltek az emberek - és nem indoeurópaiul. (57)

 

49) A Ligúri név Franciaország területén kívül is használatos volt. Egy bizonyos darabon pl. a Duna Jobb partja is Ligúri volt, 102m I 196. De ezen a néven éltek a földművesek a mai Olaszország területén a Pó alatt, továbbá Spanyolország és Portugália északi sávjában, széles területen, 102m I 349.

 

50. Hubert vizsgálatai szerint a régi írók szóhasználatában: le nom de Ligures n'est pas un nom de nation démesurén répendu, mais parait étre le nom générique d'un immense groupe de tribus, 102m l 175. - Spanyolországban és Írországban hasonló szerepet játszott egy másik név: az iberi. Földrajzi elterjedésüket mutatja 102m I 349 térképe. Hubert az ibérek közé sorolja a Szicília keleti részében hazát talált Sikeli és a sziget nyugati részében lakó Sikani népet is, 102m 1 95.

 

51. 'AR' est bien une base hydronymique pré-indoeuropéenne. 46m 141. - En dépit de certains rapprochements assez fragiles faits avec le sanscrit, il ne semble pas que cette racine soit indo-européenne . . le mot semble avoir appartenu á la langue d'un peuple qui avait colonisé le grand couloir Rhin-Sabne-Rhőne, 46m 139.

 

52. La toponymie nous offre des perspectíves vertgineuses 46m 70.- La recherche des bases pre- indo-europeennes ouvre? de nouveaoux horisons et prouvera peutétre l'unité linguistique de l'Europe, 46m 12. - A francia nyelvészek látják Európa ősi nyelvegységét: Vaste unité primordiale qui se perd dans la nuit des temps, 46m 79.

 

53. A kelták európai kiinduló területét, jobban mondva: a Kelta-név első viselőit egyes szakemberek a Rajna völgyében képzelik el, külön népnek tekintik és szétáradásukat onnan vezetik le, de nem tudják, hogy oda honnan érkeztek. Ennek ellenére a kelta régészeti anyag zöme mégsem a Rajna völgyében, hanem Magyarország és Bohémia területén helyezkedik el, s a Kr. e. 3. és Kr. e. 1, század közti időből ered, 66m 37, 70, 75. 77 sk. A keltik európai szétterülését, azaz a név elterjedését a Duna-vidéki kiindulópont kidomborításával Jól ábrázolja Haroid Peake térképe, melynek felirata 'Celtic lands and Celtic cradle.' Olv.: The Bronze Age and the Celtic World (London, 1922) - A kelták legnagyobb földrajzi kiterjedéséről szól 251m bis 19.

 

54) Hubert szerint a kelta főelnevezés tartozó Belgák (Belgas, Belcas, Bál-Kos) eredetileg szintén szkíták voltak, 102m 118.

 

55.) La science considi:re aulourd-hui que les Celtes ne constituent pas une "race",dans le sens propre du terme. mais ont toujours été un groupe de peuples formant un agrégat de types du point de vue anthropoligique. 78m 10 és ofv. 102m I római 10 és 182m 128.

 

56) A Kelta-név jelentésének meg nem értése sok bosszankodásra adott alkalmat Waddellnek, 182m 126 sk. Végül így döntött: That the early Celts or Kelts were presumably the early Picts Galling themselves Khaldis or Khaltis . . . or Galli or Gel. 182m 139. Ugyane Khaldis névből eredt a Caled- Oni (Kelet-Honi) név is, 182m t t6 sk. Azt is jól meg figyelte, hogy ahol a Pikt nevet elhagyták helyette azonnal megjelent a Keleti név, 182m 139. Hawkes ugyanezen az úton járva, a harang alakú edények készítőit is "őskeltáknak" nevezi. Hubert szerint a kelták már az újabb kőkor végén (!) a Brit-szigeteken vannak. A halomsírok népe is kelta. 66m 10sk..20. A Közép-Európából a Loire mentére költözött Turoni (Turáni) nép is kelta 267m 11. A Duna-menti Sicambriából Franciaországba vándorolt Sequani, Sicani nép szintén az, 102m I 290; stb. stb.

 

57) A nem-magyar szerzők ilyen kifejezéseket használnak: Unité linguistique I'Europe, 46m t2. - Európában ... a linguistique existait, 78m 10-12. - L'unité des langues celtiques est donc evidente 102m I 51. - Au temps de I'Europe romaine. la différence etre les parlers extrémes du Celtisme n'était pas encore telle que I'on ne se comprit de I'un á l'autre, 102m 1 49. C. Julien száz millió keltája 78m 11.

Forrás: Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. január 19. Szerkesztette: Garamszegi Vanda Natasa
Nézettség: 2,442 Kategória: Irodalom » Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete
Előző cikk: Szántó-vető fehér magyarok érkezése Következő cikk: A nem-magyar nyelvek kialakulása Nyugat-Európában


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: