Lobkowicz-kódex


Lobkowicz-kódex

A kódex keletkezésének ideje a 244. lapon olvasható: 1514. Kötése, külalakja, tartalma alapján előkelő hölgy, bizonyára egy klarissza apáca-fejedelemasszony számára íródott. Ennek számos bizonyítékát találjuk a szövegben. Az első másoló szolgáló leányodnak nevében ad hálát, majd a második jó néném néven szólítja meg a megrendelőt. Ezekből kitűnik, hogy a másolók és az olvasók is nők voltak. A klarissza jelleget alátámasztják a pl. a 110. és 185. lapokon megjelenő fohászok: Jézus, Mária, Szent Ferenc, Szent Klára.

A kódexet írók nyelvjárása erősen í-ző, ezért az északkeleti nyelvjárás egyik legrégebbi szövegének tekinthető (a Döbrentei-, Pozsonyi és Teleki-kódexekkel együtt), ennek alapján a sárospataki apácák a lehetséges másolók. Timár szerint viszont a kódex éppen tartalmi egyezései miatt csakis az óbudai kolostor apácáinak kezéből kerülhetett ki, ezt bizonyítanák az azonos forrásból, sőt azonos fordításból származó párhuzamos helyei az óbudai ferences és a Nyulak szigeti domonkos kódexekkel.

Thomas Kempis De imitatione Christi című művéből számos elmélkedést olvashatunk a kódexben, párhuzamos helyeik a Debreceni és a Lázár-kódexben, valamint a Bod- és Érdy-kódexben vannak. A Debreceni kódexszel és Weszprémi-kódexszel párhuzamos a Bonatenvtura-fordítás sok részlete (De perfectione vitae). Temesvári Pelbárt példái a Bod-kódexben is olvashatók, egyikükkel szó szerinti az egyezés.

A legendák közül a Speculum Vitae B. Francisci Szent Ferenc-legendái egy kivételével csak ebben a kódexben szerepelnek; a kivétel, Szent Klára karácsonyi miselátogatása a Jókai-kódex egyik részleteként is olvasható. A Vitae Patrumbeli Szent Fruzsina legenda a Debreceni kódexben eltérő, a Nádor-kódexben azonos fordításból származik, a Legenda Aurea Szent Elek legendája még öt másik kódexünkben olvasható. Az imádságok zöme a Hortulus animaeből és az Antidotarius animaeből való, tehát számos kódexünkben felbukkan.

A scriptorok nem fordítói, nem is szerzői a kézirat egyes darabjainak. Mutatja ezt számos másolási hibájuk, amely csakis az előttük fekvő kész magyar szöveg félreolvasásából eredhet. Valódi műhelymunkának lehetünk tanúi, hiszen az elsőként író kéz fejezi is be a kódexet. Ő az, aki több helyen belejavít a többiek írásába; a másolók nem csupán az ívfüzetek határán, de azokon belül (sőt, mondategység közben) is átadják egymásnak a tollat. Az írásra használt tinta, a rubrum (vörös) és a kék festék színe, állaga is jellegzetesen azonos. Mivel egy műhelyben, egymást felváltva dolgoztak, négyük helyesírása rendkívül hasonló.

Jellemző az iniciálék hangsúlyozott díszítése: gyakran rubrummal vagy kékkel áthúzzák a fekete tintával írt betűt. Jellegzetesek a mellékjeles betűik: a kétpontos y (ÿ) az i, í, j, ly hangok jelölésére, az alulfarkas o (ọ) az ö, ő jelölésére. A harmadik kéz gyakran alkalmazza a az ún. huszita cs betűt: ∟ a c, cs, k hangok jelölésére. Ritka jelenség a korban a kérdőjel alkalmazása, másolóink kérdő- és felkiáltó funkcióban egyaránt használják.

A kódex későbbi történetéről igen keveset tudunk. Az első kötéstábla belső oldalán olvasható 1585-ös bejegyzés szerint a kódex bizonyos Hanns Gebbl tulajdonában volt, de arról nincs információnk, hogy őhozzá milyen úton került. Arról sem tudunk semmit, hogy kik voltak a későbbi tulajdonosai, hogyan került a Lobkowicz család birtokába. Csak érdekességként említhető meg, hogy Zrínyi Miklósnak, szigetvári hősnek a második felesége Rosenberg Éva volt, és a Rosenberg családról 1592-ben leányágon a Lobkowiczokra szállt a raudnitzi uradalom – talán erre keresendő a kódex további története. Biztosan annyi állítható, hogy 1878-ban már a Lobkowicz hercegeké. A II. világháború után őrzési helye a Prágai Nemzeti Könyvtár lett, de a csehországi teljeskörű kárpótlás alkalmával visszakerült a hercegi család tulajdonába, jelzete változatlan maradt. A kódexet Csontosi János fedezte föl 1878-ban a Lobkowicz hercegi család raudnitzi könyvtárában, és ő nevezte el a tulajdonosokról.

 

A kódex ezen a linken megtekinthető: 

http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06010401/14_0_2_pg_1.html

Szerkesztés dátuma: szombat, 2013. május 18.
Nézettség: 1,552 Kategória: Irodalom » Kódexek
Előző cikk: Lázár Zelma-kódex Következő cikk: Margit-legenda


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: