Őstörténetünk török nyelven, a Tarih-i Üngürüsz


Őstörténetünk török nyelven, a Tarih-i Üngürüsz

Nem ismerjük a születési nevét annak a bajor származású (1510–1575), törökül író embernek, aki Mahmúd Terdzsümanként (terdzsüman: törökül tolmácsot jelent) élte az életét.

 

Ez, az akkor 16 éves fiú II. Lajos magyar király apródja volt és a mohácsi csata után fogságba került. A szultáni udvar pártfogásába vette és iskoláztatta, így lett belőle portai tolmács. Szülejmán szultán szolgálatában, 1543-ban járt az akkor már török hódítók hatalmába került Székesfehérváron, ahol latin nyelvű krónikai leírásokból török nyelven megírta a Tarih-i Üngürüsz-t (Magyarország története), s adta ajándékba a szultánnak. Külön érdeme a kódexnek, hogy a magyar őstörténetet részletesen tárgyalja.

 

Ezt a kódexet hozta haza 1860-ban Vámbéry Ármin s ajándékozta a Magyar Tudományos Akadémiának. Ezt Joseph Budenz silány őstörténeti munkának nevezte, így intézményesítetten elhallgatás lett a sorsa.

 

Aztán Blaskovics József fordításában végre 1988-ban megjelenhetett az USA-ban magyarul.

[Mahmúd Terdzsüman: Magyarország története, Tárih-i Üngürüsz vagyis Üngürüsz története; kiadja a II. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus, Cleveland, Ohio 1988 május, szerkesztő: Geönczeöl Gyula]

 

Mahmúd nem betű szerinti fordítást csinált, hanem egy kedves olvasmányt akart nyújtani olvasóinak. Ahhoz, hogy azok megértsék a számukra idegen fogalmakat, azokat átültette a XVI. századi török megfogalmazásokra. Így szerepelnek benne padisahok, bégek stb. Magyarországot csak a birodalom tartományaként említi Üngürüsz néven.

 

„Az évszázadok hírnökei és a hírek elmondói ilyenképpen adták elő. A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród [Nimród] gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták [...]

Egy nap Nemrod vadászatra ment, és magával vitte fiait is. [...]

Fiai is mindenfelé vadat kémleltek, s egyszer csak egy csodálatos vad tűnt fel előttük, amely csodálatos színekben pompázott. Önkénytelenül is a vad után fordultak lovaikkal vágtában. A vad azonban elmenekült, és Adzsem tartomány [Perzsia végvidékei, azaz a mai Észak-Kaukázus] határán a hegyek közé érve eltűnt.

A két királyfi, bármily soká kereste a vadat, nem találta meg. [...]

Majd visszatértek atyjukhoz és arra kérték, hogy Adzsem határán, azon a hegyes vidéken egy monostort építtessen számukra, amelyben le- mondva a világról lakhatnak, és a világ népétől visszavonulva saját gondjukkal foglalkozhatnak. [...]

Ők azután azon a helyen sok hónapon és éven keresztül laktak. [...]

Abban az időben Adzsem országának közelében egy bégnek [főúr] két csodaszép lánya volt. Magor és Hunor ezt a két lányt feleségül vette. Miután ez így történt, a hírmondó szavai azt bizonyítják, hogy Üngürüsz népe Hunor nemzetségéből származott. [...]

 

„Hol vagy, Pannonija tartománya!” kiáltással kibontották zászlaikat, megszólaltatták a kis és nagy dobokat, és Íszá próféta [Jézus Krisztus], aki legyen megdicsőítve és felmagasztalva, háromszázhetvenharmadik évében csapataik egymás után elindultak. [...]

Amikor abba a tartományba érkeztek [...]

látták, az ő nyelvükön azaz Hunor népének nyelvén beszélnek az ottani népek. [...]

Hunor nemzetségéből két testvér volt közöttük, az egyiket Atilusznak, a másikat Budának hívták. Atilusz jó természetű, bátor, éles eszű és okos ember volt [...]

Így tehát Atilusz lett a király, okosan és igazságosan kezdett uralkodni. [...]

Sziddijában Árpádot tették meg fővezérnek [...]

Atilusz király halála után háromszáz év elmúltával, Íszá őkegyességének hétszáznegyvenötödik esztendejében elindultak [...]

Árpád szerdár és a többi kapudán Erdelt [Erdélyt] elfoglalták, ott hosszú ideig éltek és uralkodtak. [...] Üngürüsz tartományban lakó nép kö- zül senkinek sem okoztak kárt és senkit nem bántottak.”

 

 

 

Forrás:

http://www.magyarrovas.hu/files/jelentes_A4.pdf

http://www.magyarrovas.hu/files/Rovasemlekeink.pdf

http://www.magyarrovas.hu/files/Tortenelmunkhoz_magyarul_4_kiadas.pdf


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2011. március 10. Szerkesztette: Sándor Kinga Blanka
Nézettség: 3,703 Kategória: Irodalom » Szondi Miklós: Történelemírásunk ellentmondásosságai
Előző cikk: Középkori krónikáink a hazatérésekről Következő cikk: Detre Csaba - Hun szavak, szövegek


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: