Alternatív energiák – a fény az alagút végén


Alternatív energiák – a fény az alagút végén

Tényleg van kiút? Létezhet Földünknek és nekünk is egyaránt pozitív jövő? Több tárlatunk foglalkozik a mesterséges természetromboló erőkkel, az ember környezetpusztításával. Felvázoljuk a negatív jövőképeket, a Föld antiutópisztikus forgatókönyveit. De létezhet megoldás? Ha a hagyományos energiaforrásokat kimerítettük, mi nyújthat még megélhetést bolygónkon? A megújuló és innovatív energiaforrásokról szól ez a kiállításunk. Keressük együtt a jövőt, mert lehetséges!

A szélenergia felhasználása Magyarországon

Egyre fontosabb szerepet játszik napjainkban a megújuló energiaforrások használata, és ezen belül is a szélenergia. A légmozgások villamos energiává konvertálása Európában igencsak elterjedt, a tengerentúlon még nem általános gyakorlat. Jelenleg a világ legnagyobb szélerőművi kapacitással az Európai Unió (Hollandia, Spanyolország, Portugália, Németország) mellett az Egyesült Államok, India és Kína rendelkezik.

Magyarország természeti adottságai révén kevésbé alkalmas a szélerőművek (szélfarmok) rentábilis üzemeltetésére (az átlagos szélsebesség-értékek viszonylag alacsonyak, 2-4 m/s közöttiek), azonban akadnak azért erre megfelelő régiók. Ilyen a Kisalföldön a Mosoni-síkság, amely van annyira szeles, hogy itt gazdaságosan működtethetőek legyenek a szélturbinák. Emellett Bonyhád és Kőszeg térségében is tervben vannak szélerőművek. Jelenleg (2011) hazánkban mintegy 170 szélerőmű-torony üzemel közel 330 megawatt beépített teljesítménnyel. Ezek közül kiemelkedik az ikervári (17 toronnyal) és a kisigmándi (19 toronnyal) erőmű, 34.000 és 38.000 kilowatt kapacitással.                    

A hazai szélerőmű parkok elhelyezkedése a Magyar Szélenergia Társaság

térképén (2011. áprilisi állapot).

(mszet.hu) 

Miért éri meg?

A szélenergia hazánkban egyelőre csak kis hányadát teszi ki a mesterséges úton megtermelt villamos energiának, ugyanis a széljárás ingadozó, nem szabályozható, és ez a változékonyság nem feltétlenül esik egybe az energiafelhasználási igény változásaival. Ugyanakkor a hazai szélerőmű-létesítési engedélyekért az utóbbi években megélénkült a kereslet, hiszen egy 2 megawattos szélturbina évente mintegy 100 millió forint bevételt hozhat. Az így nyert áramot ugyanis a helyi szolgáltató törvényben rögzített áron köteles átvenni, és ez az ár majdnem a duplája a hazai erőművek átlagárának.

Magyarország belátta már, hogy a szélenergiában rejlő lehetőségeket jobban ki kell használni. Jelenleg a megtermelt összenergiánk körülbelül 4,5-5 százalékát állítjuk elő megújuló energiaforrásokból, és ennek mintegy ötödét termelik a szélerőművek. 2020-ig 13 százalékos arány elérése a cél, ami részben a megújuló energia irányelve miatt is szükséges, amelyet az EU határozott meg. Az Európai Unió és Magyarország épp emiatt közösen finanszírozza az ipari méretű szélenergia-projekteket, melyek mellett továbbra is fontosak az otthoni, kisipari szélerőművek is. 

                          

            Hazánkban a 2001-ben épült kulcsi szélerőmű került elsőként közüzemi használatba.

                            A szélkerék 600 kilowatt névleges teljesítménnyel rendelkezik.

                                                                 (turaindex.hu)    

A szélerőművek hatása a bioszférára

A szélerőművek elsősorban a madárvilágra vannak kedvezőtlen hatással. Az ütközéses balesetek oka sok esetben a szélerőmű felelőtlen kialakítása. Megállapították továbbá, hogy gyakorta a kisebb kapacitású turbinák nagyobb kárt okoznak (bedarálják a madarat). Sajnos számos esetben védett madarak is áldozatul esnek (sas, kék vércse). A kár mértéke sem állapítható meg mindig, ugyanis sokszor a kistestű madarak keresése problémát okoz. A vonulási-repülési útvonalak modifikálódására is érzékenyen reagálnak a madarak. A nagy testű madarak (darvak, ludak) csapatos vonulásának szisztémája is felborulhat, nem találnak vissza egymáshoz. Tengerparti régiók esetében a táplálkozási felületet csökkentik az erőművek. Élőhelyvesztés esetében pedig a szélturbinák helyfoglalása, vezetékek bekötése, kiszolgáló utak létesítése miatt az élőhelyek felaprózódhatnak. 

                    

A jövő

2011-ben harmadik alkalommal rendezte meg az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) és a Magyar Szélenergia Társaság a "Szélenergia Magyarországon: teljes megtorpanás vagy ígéretes évtized?" elnevezésű rendezvényét azzal a céllal, hogy ténylegesen használjuk ki a szélenergiában rejlő lehetőségeket, és ne essünk el az uniós támogatásoktól a lassú hivatali döntések és viták miatt. Keressünk közös megoldásokat és oldjuk meg együtt a magyarországi szélenergiával kapcsolatos problémákat, amelyek növelhetik a jövőben hazánkban a megújuló energiaforrások kihasználását. 

                                            


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 3,287 Kategória: Környezetvédelem
Előző cikk: A talaj pusztulása Következő cikk: Az esőerdők pusztulása

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: