A talaj pusztulása


A talaj pusztulása

A talaj (vagy pedoszféra) igen fontos szerepet játszik a növények és az állatok életében. A növények a tápanyagaik nagy részét a talajból szerzik be, pusztulásuk után az elhalt növényi részek a talajba kerülnek, ahol humusz alakul ki belőlük. Ez javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását, és sok talajlakó állatnak biztosít élőhelyet.

Ezt az összetett és sérülékeny rendszert az ember több közvetlen vagy közvetett tevékenysége károsan befolyásolja, melyek a következők lehetnek:

- A termőtalaj nem mezőgazdasági célú felhasználása: a népesség, valamint az iparosodás növekedése magával vonta a települések területének növekedését, így egyre több területet kellett mezőgazdasági művelés alól kivenni. Ezek egy része jó adottságokkal rendelkező terület volt. Jelenleg Magyarországon mintegy 1,5 millió hektár terület van kivonva művelés alól, hogy helyüket nagyrészt települések, utak és ipari létesítmények vegyék át. Ennek ellenére európai átlagban elég jól állunk, ami az egy főre eső mezőgazdasági terület nagyságát illeti (0,58 ha/fő, Európa egyes országaiban 0,2 ha/fő). Megoldás lehet, hogy új beruházások esetében figyelembe kellene venni az adott terület értékét, és a kevésbé értékes, mezőgazdaságilag kevésbé hasznosítható területeken kellene az építkezéseket végrehajtani

- Erózió: a talajnak a víz által történő pusztulását hívják eróziónak. A lejtős, dombsági és hegyvidéki területeken jelenik meg. Ott, ahol nincs talajfedés, a víz lejtőn való mozgása során a talajt is magával ragadja. A csupasz talaj kialakulhat nem megfelelő erdőkezelés, erdőírtás, építkezések, vagy akár gépek terepen való mozgása hatására. Jelentős eróziós tevékenységre példa az Adriai-tenger partvidékén lévő karsztvidék. A területet sűrű erdőség borította, amit az ember hajó- és egyéb építkezések során felelőtlenül felhasznált, nem törődve a következményekkel. Az eső a takarását vesztett talajt rövid időn belül lemosta, és csak a csupasz sziklákat hagyta maga után. Ez azért is különösen súlyos dolog, mert a sziklás területeken a talaj képződésének a sebessége igen lassú (pár mm/év), ami ráadásul sérülékeny is, tehát hosszú évszázadoknak kell eltelnie, mire újra erdő alakulhat ki. Magyarországon az erózióval érintett területek nagysága kb. 2,3 millió hektár.

- Defláció: a talajnak a szél által történő pusztulását hívják deflációnak. Főleg azokat a területeket sújtja, ahol nincs állandó talajtakarás. Magyarországon elsősorban a mezőgazdasági területek jöhetnek szóba addig, ameddig nincs rajta zárt növénytakaró. Az érintett területek nagysága ebből kifolyólag nehezebben megbecsülhető, ennek ellenére egyes kutatások 1,4 millió hektárra teszik a defláció hatásainak kitett területek nagyságát hazánkban. Védekezni átgondolt mezőgazdálkodással, például az uralkodó szélirányra merőleges vetéssel, a deflációra érzékeny területeken az év nagy részében takarást biztosító haszonnövények ültetésével lehet. Ha a nagyvilágban tekintünk szét, akkor a defláció szempontjából igen érzékeny területeknek számítanak a félsivatagos vidékek, mert a szél a termőréteget nagyon könnyen el tudja pusztítani sok ember megélhetését veszélyeztetve ezzel (ld. Száhel-övezet).

- Öntözés hatása, a talaj vízgazdálkodásának leromlása: az intenzív öntözés hatására a talajban található tápanyagok mélyebbre mosódnak (ez egyébként természetes folyamat esős területeken), a talaj kilúgozódik, és tápanyag-szegénnyé válik (az Alföld egyes területein szikesedési folyamatok indultak meg). Ennek az a következménye, hogy műtrágyát kell használni a kívánt terméshozam elérése érdekében. Az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken nagy mennyiségben használnak növényvédő szereket (peszticideket) is, és ezek együttes hatása jelentős mértékben képes a talaj minőségét rombolni.

- Nem megfelelő mezőgazdasági művelés: elsősorban a mezőgazdasági gépek okozta károkra kell itt gondolni. Legjellemzőbb példája az eketalp-betegség, ami akkor alakul ki, ha folyamatosan ugyanabban a mélységben szántanak. Ekkor a talajnak ez a rétege tömörödik, a kapilláris hálózata megszűnik, ami a felső réteg vízháztartásának felborulásához vezet (sok víz esetén nem tud beszivárogni, kevés víz esetén nem tud a mélyebb rétegek felől utánpótlódni).

- Az olaj káros hatása: a közlekedés, a közlekedési balesetek, valamint az ipari tevékenység során a talaj olajjal szennyeződhet. Több káros hatása is van, többek között a talajéletet elpusztítja; ha eljut a talajvízbe, akkor azt elszennyezi. Az olaj viszonylag gyorsan terjed a talajban, 20 nap alatt kb. 20 métert képes megtenni. Védekezni ellene elsősorban biztonsági intézkedésekkel lehet, ha viszont baj történt, akkor a talajt ki kell cserélni, a talajvizet speciális technológiával meg kell tisztítani.

- A talaj toxikus anyagokkal való elszennyezése: általában nagy, nehézipari üzemek területén vagy környezetében jelentkezik. Fontos szennyező forrásnak számítanak az illegális hulladéklerakók is. Az ólom, kadmium, arzén talajba és talajvízbe szivárgása jelent problémát. Magyarországon például a Csepel-szigeten lévő nehézipari illegális lerakókból a talajba szivárgó veszélyes anyagok szereztek maguknak kétes hírnevet a rendszerváltás után.

A talaj fontos erőforrás, élelmiszert termelni nélküle nehézkes (lehet, például vizes tápoldatban nevelt növényekkel, csak ez drága, nem tudna mindenkit ellátni, illetve igen nagy a vízigénye), ezért védelme és a vele való hatékony és környezetbarát gazdálkodás az emberiség közös érdeke. 

                                         

                                              Eróziós mélyedés a Soproni-hegységben.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. március 27. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 2,352 Kategória: Környezetvédelem
Előző cikk: A Nap energiája Következő cikk: Alternatív energiák – a fény az alagút végén

Forrás:
www.zoldmuzeum.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: