Környezetünket nem csak kémiai és biológiai eredetű anyagokkal szennyezhetjük, hanem az elektromágneses sugárzás, azaz a fény is káros lehet. A fényszennyezés az éjszakai égbolt mesterséges fényforrásokkal – pl. az utcák és épületek kivilágításával, a neon reklámtáblákkal vagy az eget pásztázó reflektorokkal – történő pazarló megvilágítása, melynek során a fény egy jelentős része hasznosítatlanul távozik a világűr felé. Arról nem is beszélve, hogy mindez nagy arányban hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz is.

                          Bolygónk éjszakai arca. Jól kirajzolódnak a sűrűn lakott körzetek.

Az erős fények hatására a sötét égbolt és az égitestek közti kontraszt csökken, így a Tejútrendszer, a csillagok és a csillagködök (galaxisok) elhalványulnak, drasztikusan csökken a szabad szemmel is látható objektumok száma, csak nehezen megfigyelhetővé válnak – így érthető, hogy elsőként a csillagászok hívták fel a figyelmet a problémára.

Amit manapság csak ritkán láthatunk: a Tejútrendszer. A kép Pennsylvaniában (USA) készült az őszi évszakban, és feltűnik rajta a hozzánk legközelebb eső extragalaxis, a Lokális Csoport két              testvérgalaxisa, az Androméda-köd és a Triangulum-galaxis is.

A városi fényár azonban negatív ökológiai és biológiai hatásokkal is együtt jár, összezavarhatja a vadon élő élőlényeket, felboríthatja bioritmusunkat:

- zavarhatja a madarakat és a rovarokat a tájékozódásban, meghiúsulhat azok párválasztása, fészkelése, szaporodása,

- csökkenti az éjszakai ragadozók sikeres vadászási esélyeit,

- megtévesztheti a kikelt tengeri teknősöket, azáltal, hogy nem a hullámokon megcsillanó holdsugarak, hanem a parti villák, hotelek fényeit követik,

- változásokat idézhet elő a vízi ökoszisztémák természetes fényhez igazodó életritmusában, pl. az erős éjjeli fényforrások csökkentik a tavi planktonok algafogyasztását, ami azok elszaporodásához, végül pedig elmocsarasodáshoz vezethet,

- az emberi szervezet kellő sötétség hiányában nem tud megfelelően pihenni és regenerálódni, ugyanis felborul az alvási ciklust irányító melatonin hormon termelése, ezáltal csökkenhet pl. a stressztűrő képesség, de egyes kutatások szerint nőhet a rák kockázata is. 

                     Egy nemrégiben, 2010 októberében készült NASA-felvétel a Nílus deltájáról.

A mesterséges fények használata, és így a fényszennyezettség a 20. század közepe óta közel exponenciálisan növekszik bolygónkon, nagyjából minden ötödik évben megkétszereződik. Miközben a törvényalkotók világszerte számos nemzeti és nemzetközi környezetvédelmi rendeletet léptettek már életbe, a fényszennyezés visszaszorításával még csak kevés jogszabály foglalkozik. Az első rendelet az USA-ban, a Kitt Peak-i Nemzeti Obszervatórium közelében fekvő arizonai Tucson városában született meg 1986-ban. Ebben egyenrangú érdekként jelenik meg a csillagászati megfigyelés zavartalansága, valamint a közbiztonság és a közlekedés biztonsága – amihez elengedhetetlen a világítás.

Azóta már Európában is több jogszabály került megalkotásra a témában – pl. Olaszországban és Csehországban. Az első és eddig egyetlen magyar vonatkozású rendeletet a Komárom-Esztergom megyei Dág községben hozták meg, amely kimondja az éjszakai égbolt védelmét. Az 1998-as rendelet szabályozza az izzók használatát, korlátozza azok ég felé irányultságát a csillagászati észlelések és az élővilág zavartalansága érdekében. 

                                           A budapesti Parlament díszkivilágítása.