Hunyadiak-kora


Hunyadiak-kora

A Hunyadiak kora az 1440 és 1490 közötti korszak Hunyadi Jánosról és fiáról, Mátyásról kapta nevét, s három király: Habsburg V. László, Jagelló I. Ulászló és Hunyadi I. Mátyás uralkodását foglalta magába. 

1440-ben a magyar rendek I. Ulászló néven magyar királlyá koronázták III. Ulászló lengyel királyt. Ezzel rövid időre ismét perszonálunió jött létre Magyarország és Lengyelország között. Ulászló legfőbb támasza egy román falubíró fiától származó tehetséges erdélyi nemes, Hunyadi János lett, akit a király erdélyi vajdává tett. Hunyadi segítségével Ulászló nagy hadjáratot szervezett a terjeszkedő törökök ellen. 1444-ben azonban a várnai csatában a magyar sereg vereséget szenvedett. A király életét vesztette, és Hunyadi is csak kis híján menekült meg.  A  zavaros időknek nevezett időszak 1462 körül ért véget, amikor a Felvidék egy részét megszállva tartó zsoldosok uralmát felszámolták.Ezután a Jagellók elvesztették Magyarországot, a magyar trónra V. László személyében Habsburg uralkodó került.

V. László kiskorúsága idején az ország kormányzója az akkor már leggazdagabb magyar főúrnak számító Hunyadi lett. Hunyadi hatalmas energiával szervezte meg a Magyar Királyság határait mindinkább fenyegető Oszmán Birodalom elleni újabb keresztes hadjáratot, birtokainak jövedelmét is felhasználva. 1456-ban a keresztények hatalmas győzelmet arattak a Nándorfehérvári csatában (a mai Belgrád mellett), ami több mint ötven évre megfékezte a törökök további európai hódításait. A csata utáni járványban Hunyadi is életét vesztette. A diadal emlékét őrzi mindmáig a keresztény világban a déli harangszó. Hunyadi János idősebbik fiát, Lászlót a főúri pártharcok során V. László király tőrbe csalta és lefejeztette, azonban még ugyanebben az évben, 1457-ben ő maga is meghalt, és így a magyar trón megüresedett.

A magyar nemesség 1458 telén, Budán, a Duna jegén a 15 éves Hunyadi Mátyást, Hunyadi János kisebbik fiát választotta királlyá. Elkezdte uralkodásának megszilárdítását, leszámolt a főúri pártokkal, és központosított királyi hatalmat épített ki, aminek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte. Kormányzatot épített ki: megrefor­málta a pénzügyeket, a bíróságokat és az oklevéladást, elkezdődött a szokásjog kodifikációja. A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás" máig élő népi legenda alapját. Több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, de Csehország és nyugat felé is. A magyarok rövid ideig támadó stratégiát folytattak, de Hunyadi János mindhárom kísérlete (1443, 1444, 1448) az oszmánok Európából történő kiűzésére kudarcot vallott. Felismerte, hogy a török ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni, s a Német-római Birodalom császárává akarta választatni magát. Ezután visszatértek a védekezésre: kiépítették a déli végvárrendszert, amelynek kulcsát a Szer­biától megszerzett Nándorfehérvár jelentette, ezt kétszer is (1440, 1456) megvédték. 1464-től gyakorlatilag, 1483-tól kezdve formálisan is fegyverszü­net volt a két ország között. A zavaros időkben felbomlott a cseh–magyar–osztrák országegyüttes, amely csak V. László alatt egyesült újra. Mátyást 1469-ben cseh királlyá választották, ám Csehországnak csak egy részét tudta meghódítani; a nyolcvanas években elfoglalta Alsó-Ausztriát. Feleségül vette Aragóniai Beatrixot, és III. Frigyes német-római császárral megállapodott, hogy amelyikük gyermektelenül hal meg, annak a másik örökli a trónját. Sajnos azonban Mátyás király 1490-ben törvényes örökös nélkül halt meg, a Habsburgok trónigényét nem tudta visszavonatni, halála után a Jagellók kerültek a trónra.

Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz központjai voltak. Világhírűvé vált könyvtára a corvinák.

                                        

 


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2013. március 24.
Nézettség: 2,136 Kategória: Korok
Előző cikk: Anjou-kor Következő cikk: Jagelló-kor

Forrás:
hu.wikipedia.org
www.enc.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: