1. Karácsony este van. Manók
és mókusok csöngetyűznek
ezüst dióval.
Te itt állsz álmaim között
diszítve aranyozott útravalóval.
-Ágh István
2. Karácsony délután
lassan jön az alkony.
Kiváncsiság bújkál
minden gyermakarcon.
-Donászy Magda
3. Te, szép zöld fenyő,
köszöntünk mi téged!
Hozz örömet mindnyájunknak
és boldog új évet!
-Petneki Jenő
4.
Volt egyszer három pillangó: egy sárga, egy piros meg egy fehér. Vígan játszadoztak a verőfényes mezőn, virágról virágra szálldostak, táncoltak, repdestek jókedvükben.
De hirtelen beborult az ég, közeledett a vihar.
- Repüljünk haza - mondta a sárga pillangó, s ijedten pergette szárnyát.
- Minél gyorsabban - mondta a piros is, a fehér is, s elindultak gyors szárnyalással.
A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik.
A Szent István-bazilika vagy Lipótvárosi plébániatemplom római katolikus templom, Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója a magyar államalapító király, I.
Énekeljünk, énekeljünk trallala. Zengedezzen madaraknak víg dala!
1. Serkenj fel, kegyes nép! Mosolyog az hajnal,
arany szárnytollakkal repdes, mint egy angyal.
Ingó-bingó rózsaszál szépen felöltözik,
liliom rózsába meg is törölközik.
Amennyi fűszál van a tarka mezőben,
annyi áldás szálljon jó anyám fejére!
Dallam
2.
A ma használatos nemzeti jelképek évszázadok során alakultak ki, formájukat, színeiket, díszitőelemeiket rendkivül szigorú elvek, a heraldika szabályai határozták meg. A címer és zászló története szorosan összefügg egymással, mivel mindkettőn hasonló szimbólumokat jelenítettek meg.
Bor a bogara!
Jól tudja a bor útját!
Ennek a bornak se kerepeltek!
Bort, búzát, békességet, szép asszony feleséget!
Ahol a bor az úr, ott az ész koldulni jár!
Bor amennyi én akarom; búza, amennyit az Isten ad!
Borban az igazság!
Bor, búza, szalonna égnek fo adománya!
Bor hajtja a lovat, zab viszi a szekeret!
Bor nélkül szegény a vendégség!
Bort a serre idd egyszere, ...
Mi a jellegzetesen magyar tarsoly a régmúlt és jelen értelmezésében? Méltóságjelvény, rangjelzés, ornamentika, címer, hit, emlékeztető, üzenet, ruházati kiegészítő, zseb, gondolkodásmód, életforma? Mit hordtak benne eleink?
a. Tarsoly fn
1. rég Vállra vethető, lapos (bőr) táska. Vmi van a v. vmit tartogat a ~ában: meglepetést tartogat.
Az ókorban már ismert bőrduda a feljegyzések tanúsága szerint gajd vagy tömlősíp néven a XIII. században tűnt fel Magyarországon. A XVII. századi hegedű-duda együttest a cigánybanda elődjének is tekinthetjük. Az 1900-as évek elejére már csak az északi országrészben, valamint Szeged környékén szólaltatták meg a pásztorok és a falusiak táncmulatságaikon.