Hungarikumok

 

Hungarikumok - Legolvasottabb cikkek

   

Karácsoyni idézetek
Hagyományok és ünnepek » Karácsonyi szokások
1. Karácsony este van. Manók és mókusok csöngetyűznek ezüst dióval. Te itt állsz álmaim között diszítve aranyozott útravalóval. -Ágh István   2. Karácsony délután lassan jön az alkony. Kiváncsiság bújkál minden gyermakarcon. -Donászy Magda   3. Te, szép zöld fenyő, köszöntünk mi téged! Hozz örömet mindnyájunknak és boldog új évet! -Petneki Jenő   4.
Tarcali tarsolylemez
Ősmagyar népművészet » Tarsolylemez
Lelőhely: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Tarcal-Rima dűlő, 4. sz. lovas sír. Meglelése: Szőlőtelepítés, 1894 ősze, a négy sír feltárásánál nincs szakember jelen. Anyaga: Hátlapja vörösréz, előlapja ezüst, aranyozott, melyeket az előlap öntött ezüstszalag peremének szegecsei rögzítenek egymáshoz. Mérete: 134x124 mm.
 
Magyar kincsek, egyetemes értékek » Az Ember erkölcsi minősége
Volt egyszer három pillangó: egy sárga, egy piros meg egy fehér. Vígan játszadoztak a verőfényes mezőn, virágról virágra szálldostak, táncoltak, repdestek jókedvükben. De hirtelen beborult az ég, közeledett a vihar. - Repüljünk haza - mondta a sárga pillangó, s ijedten pergette szárnyát. - Minél gyorsabban - mondta a piros is, a fehér is, s elindultak gyors szárnyalással.
A húsvét ünnepe
Hagyományok és ünnepek » Húsvéti népszokások
A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik.
Szent István-bazilika  (360° panorámás virtuális túra)
Épített örökségünk »
A Szent István-bazilika vagy Lipótvárosi plébániatemplom római katolikus templom, Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója a magyar államalapító király, I.
Dalok Anyák napjára
Hagyományok és ünnepek » Anyák napja
Énekeljünk, énekeljünk trallala. Zengedezzen madaraknak víg dala!                   1. Serkenj fel, kegyes nép! Mosolyog az hajnal, arany szárnytollakkal repdes, mint egy angyal.   Ingó-bingó rózsaszál szépen felöltözik, liliom rózsába meg is törölközik.   Amennyi fűszál van a tarka mezőben, annyi áldás szálljon jó anyám fejére!   Dallam         2.
Trikolor és címer
Történelmi hagyaték »
A ma használatos nemzeti jelképek évszázadok során alakultak ki, formájukat, színeiket, díszitőelemeiket rendkivül szigorú elvek, a heraldika szabályai határozták meg. A címer és zászló története szorosan összefügg egymással, mivel mindkettőn hasonló szimbólumokat jelenítettek meg.
Boros közmondások
Hagyományok és ünnepek » Szüreti népszokások
Bor a bogara! Jól tudja a bor útját! Ennek a bornak se kerepeltek! Bort, búzát, békességet, szép asszony feleséget! Ahol a bor az úr, ott az ész koldulni jár! Bor amennyi én akarom; búza, amennyit az Isten ad! Borban az igazság! Bor, búza, szalonna égnek fo adománya! Bor hajtja a lovat, zab viszi a szekeret! Bor nélkül szegény a vendégség! Bort a serre idd egyszere, ...
Árpádok népe - a tarsolyokról
Ősmagyar népművészet » Tarsolylemez
Mi a jellegzetesen magyar tarsoly a régmúlt és jelen értelmezésében? Méltóságjelvény, rangjelzés, ornamentika, címer, hit, emlékeztető, üzenet, ruházati kiegészítő, zseb, gondolkodásmód, életforma? Mit hordtak benne eleink? a. Tarsoly fn 1. rég Vállra vethető, lapos (bőr) táska. Vmi van a v. vmit tartogat a ~ában: meglepetést tartogat.
Bőrduda
Népi hangszerek, zene » Idiofonok
Az ókorban már ismert bőrduda a feljegyzések tanúsága szerint gajd vagy tömlősíp néven a XIII. században tűnt fel Magyarországon. A XVII. századi hegedű-duda együttest a cigánybanda elődjének is tekinthetjük. Az 1900-as évek elejére már csak az északi országrészben, valamint Szeged környékén szólaltatták meg a pásztorok és a falusiak táncmulatságaikon.

980 cikk | 6 / 98 oldal