Hungarikumok

 

Budapesti tollaslábú gólyás


Budapesti tollaslábú gólyás

Kevés szó és írás jelenik meg erről a fajtáról, mintha egy kicsit elfelejtettük volna ezt a kecses kis madarat. Sok tenyészetben meg találhatók de én úgy vettem észre, hogy kevesen tartják önálló fajtaként a padláson! Régi időkben röpgalambként tartották őket, mára már inkább díszgalambként vannak elterjedve, és a tenyésztői szempontok figyelemben vételekor is inkább a külső megjelenésre szelektálnak a tenyésztők!

Így a kívánatos röpképesség ami ezen fajtának is az egyik jellemzője volt sajnos eltűnt a mai populációk génállományából. Pedig ezek a madarak is nagyon szép látványt nyújtanak a kék égen, én is híve vagyok e fajtának és a galambjaim még nem igazán felejtettek el repülni! Származását tekintve közel áll a bécsi keringőhöz ám szülőföldjéről való eltűnése után, a budapesti galambászok ragaszkodása tette önálló magyar fajtává.

Ebből következik, hogy őseikBécsből kerültek a mai fővárosba. Mai formájuk és külső jegyeik szempontjából sokat számított a hazai tenyésztők ízlése! 2003-2004 kiállítási szezonban már önálló fajtaként szerepeltek! Essen szó a tartásáról: Viszonylag könnyen kezelhető mindenképp tágas helységben helyezzük el őket! Külső röpdével szabad kijárást biztosítva neki. Más fajtájú galambokkal való egy térben tartását viszonylag jól bírják, de természetesen a legjobb, ha külön dúcrészt biztosítunk számukra. Ami problémákat szokott okozni az általában a lábtollazat. Ami könnyen rongálódik, s sok gondoskodást igényel. Nagyon ajánlom a sűrű takarítást és a homokkal való felszórást ami nem porzik, de kitűnő szolgálatot tesz a zeolit is. Könnyen szoktatható madarakról van szó, így jó időben szívesen sütkéreznek a napon és nagyon szép látványt nyújtanak. Nyugodt vérmérsékletűek.

Könnyen tenyészthetők, bár itt is szokott probléma lenni a lábtollazattal. Tenyésztésüknél törekedjünk a minőségre és a standard előírások szigorú betartására, mert sokszor találkozni olyan egyedekkel melyek már nagyon eltérnek a szabvány galamb külsejétől. Ha elég biztos a tenyésztési alap, akkor a telt fehér szín könnyen összehozható. Általában a köröm és a farok színeivel szokott probléma lenni. A sokat emlegetett lábtollazat alakja legyen tányérszerű. És fehér. Takarmányozásnál válasszunk apró szemű összetétellel rendelkező takarmányt. Vedléskor jó hatású a vedlés elősegítő tea. Ami segít a tollképzésben. Kimondottan erre a fajtára jellemző betegséget nem ismerek (pl.: karriereknél a trichomonas, az orrdudorok végett.) Összegezve: egy jó vitalitással rendelkező könnyen és viszonylag jól tartható galambfajtáról van szó. És elég jó tenyészetek találhatók az országban.

Én nagyon bízom benne, hogy ez fajta nem fog eltűnni a kedvelt fajták sorából, mert kár lenne érte, és sokkal több egyedet találunk belőlük a kiállítási ketrecben majd. Büszke vagyok, hogy ezt a kiváló magyar fajtát tarthatom és tenyészhetem, de persze bármilyen madárról is van szó a lényeg, hogy magyar legyen, mert az ilyen mindig közelebb áll az emberek szívéhez.


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2010. szeptember 13. Szerkesztette: Klapka Emese- Csilla
Nézettség: 4,055 Kategória: Magyar állatfajták » Galamb
Előző cikk: Budapesti rövidcsőrű Következő cikk: Budapesti tükrös keringő


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: