Származási hely: Magyarország, Cegléd.
A küllem főbb jellemzői: Közepesnél kisebb testű, 20-23 cm hosszú és 17-18 cm magas, szilárd testfelépítésű, kecses tartású galamb.
Fej: Szélesség és hosszméretei majdnem azonosak. Homloka telt, magas, széles.
A fejtető kissé bemélyedt, a tarkó tompítottan sarkos.
Szem, szemgyűrü: A szem közepes nagyságú, tágra nyitott, kissé dülledt.
Az egyik legismertebb keringő fajtánk. Magyarországon az 1940-es évek óta tenyésztik és röptetik. Minden röpgalambot tenyésztő sporttárs részéről felmerülhet a kérdés vajon milyenek ezek a galambok? A fajta tenyésztésénél nyugodtan számolhatunk azzal, hogy az állományunk létszáma rövid időn belül megduplázódik.
Származási hely: Debrecen és környéke
A küllem főbb jellemzői: Közepes nagyságú pergőfajta, mely viszonylag hosszú, széles tollakból álló, ferdén felfelé irányuló farka, valamint lógó szárnyai következtében valamivel nagyobbnak látszik. Törzse középmagas lábain vízszintesen nyugszik.
Származási hely: A 30-as évektől kezdődően, de főként a második világháború utáni évtizedekben kialakított makói, a szegedi és a fésűs kőnigsbergi gyöngyszemű keringők egymás közötti keresztezésével Újvidéken és környékén, Bácska déli vidékein állandósultak, s hozták létre a jellegzetes bélyegeket viselő fajtát.
Fej: Szélességénél valamivel hosszabb, oldalnézetben trapéz alakú. A homlok lapos fejtetőbe, az pedig a tarkón át, a nyak hátsó vonalába, tompított éllel megy át. A csőrtől enyhén emelkedő homlok vonala a csőgerinc törés nélküli folytatása. A fejtető közepén alig észlelhető mélyedés.van. Hátsó része a tarkón át, meredek ívvel csatlakozik a nyaknak, a vállak közé érkező éléhez.
Származása:
Erdély. Már a 18.század vége óta ismert fajta.
Összbenyomás:
Közepesnél kisebb, zömök testű, közel vízszintes tartású, duplakontyos,alig középhosszú csőrű, sima lábú galamb.
Fajtajegyek:
Fej: Kicsi, lekerekített, kör alakú csőrrózsával, ami az orrdudorokat és a homlokot befedi, körfésűs, a fésű rozettákban végződik, de a betűzött fésű is megengedett.
Származási hely: Hódmezővásárhely. A fajta kitenyésztésének alapjául a maköí, a miskolci, az aradi keringőkkel megegyezően a Duna-táj egykori kis testű, fésűs keringői szolgáltak. Fajtajegy értékű jellemzői spontán mutáció eredményeként jelentkeztek, és szelekcióval kapcsolatos vonaltenyésztéssel rögzültek.
Kassán és környékén nyert teret, de az 1920-as években több alkalommal kiállításra került Budapesten is. Az ősi magyar fehérfejű szarka bukóhoz közel álló galambfajta. Hosszabb és kevésbé lefelé irányuló csőrével, kisebb testalkatával, kisebb és keskenyebb fésűjével különbözik a többi bukófajtától.
Származási hely: Kecskemét és az Alföld nagyobb városai.
Testfelépítés, testtartás: Rövid, zömök testű, magassága 18-20 cm, testhossza 24-26 cm, alacsony állású galamb.
Fej: Rövid, széles. A homlok meredeken emelkedő, a fejtető lapos, a tarkóban enyhe íveléssel megy át.
Szem, szemgyűrű: A szemek nagyok, a szemgolyók enyhén kidomborodnak.
Származási hely: Magyarország, Kiskunfélegyháza
A küllem főbb jellemzői: A közepesnél kisebb testű, élénk vérmérsékletű, fésűs keringő. A széles, domború meilből induló és hátrafelé keskenyedő törzs csaknem vízszintes. Hossza a begycsúcstól a kormánytollak végéig 23-26 cm.
Fej: A test méreteihez viszonyítva nagy és széles.
