Grillázstorta
(alkalmi dísztorta, cukrászdai szeletes torta)
Magas, toronyszerűen kialakított, gazdagon díszített, általában lakodalmi torta, melynek díszítőelemeit grillázsból formálják.
A grillázstorta csillogó, aranybarna színű, díszítőelemeket és figurákat toronyszerű elrendezésben tartalmazó, esztétikus külső megjelenésű egyszintes, emeletes vagy többemeletes dísztorta. Alapátmérője 22,30 cm, tömege a díszítés nagyságától függően 1,2-2 kg. A grillázsból készült díszítőelemeket fehér vagy színes íróglazúr szegély keretezi és további részletekkel gazdagítja. A tortát koronázó dísz alatti piskóta és krém szintén grillázzsal dúsított, a pörkölt cukor és dió együttese kellemes, harmonikus ízt ad a terméknek. A torta díszítése az alkalomhoz illő, az egyéni fantáziától függően igen változatos (pl. lakodalmi tortánál szív, virág, menyasszony, vőlegény, csókolózó galambok stb.). Grillázzsal dúsított piskótatortából, grillázzsal ízesített vajkrémből és a díszítéshez használt grillázsból áll. A piskótakarika általában 6 tojás, 8 dkg liszt, 6 dkg darált grillázs, 9 dkg kristálycukor, 4 dkg vaj és egy kevés piskótamorzsa felhasználásával készül.
A grillázskrém 20 dkg cukrot, 20 dkg vajat és 10 dkg darált grillázst tartalmaz. A grillázs felhasználása a díszítéshez ízlés szerinti, a darabosra őrölt dió és a cukor azonos arányával készítve.
A hazai cukorfogyasztás 1900 és 1914 közötti növekedésében (4 kg-ról 8 kg-ra emelkedett az egy főre jutó éves átlagfogyasztás) az ipari munkásság mellett a parasztság is érezhetően részt vett. Megszaporodtak a cukros ünnepi ételek, és megkezdődött a cukor mindennapi fogyasztása. A cukorhasználat presztízse és rangja ebben az időszakban építette a lakodalmi étrendbe a paraszti cukorfogyasztás csúcsát, a grillázst.
Egy 1795 után Komáromban megjelent kicsiny szakácskönyv tudósít először a grillázsról kriliás néven. (Gundel, 1943. 358., 361.) Hegyesy József 1893-ban megjelent. A legújabb házi cukrászat című könyve a mai paraszti gyakorlatnak megfelelő formában írta le a grillázst. (Hegyesy, 1893. 83.) Az égetettcukortorta paraszti használatáról Palotay Gertrúd írt először. A boldogi lakodalmakon 1906-ban jelent meg a cukrászoktól ellesett grillázstorta, a hagyományos mandula- és dióbetét helyett mák ízesítéssel. (Palotay, 1929. 113.) Palotay Gertrúd megjegyezte, hogy az Alföldön is készítenek hasonló tortákat, ahol napjainkra egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.
A Dél-alföld számtalan településén megtalálhatjuk a grillázstorta-készítő asszonyokat, mégis e régió legjellegzetesebb tortasütő központja a Kalocsa melletti Homok-mégy. A XX. század elején Kákonyi Julianna kezdte el a tortacsinálást - tudományának pontos eredete ismeretlen. Nagy Borbála 1918-ban már pamudába is diós tortát vitt testvéréhez, de ez igen egyedi eset volt még akkor. "A lakodalom napján, a leányért menet vittek egy darab dióstortát és egy üveg bort. A dióstorta valószínűleg az 1910-es évek végén kezdte fölváltani a kuglófot. A kuglóf tetejébe egy tollastól levágott kakasfejet tűztek, ráültettek egy rongyból összekötözött legényt, amely a kakas szájába vetett kantárt tartotta. Az 1920-as évek elején nincs minden lakodalomban dióstorta. 1926 táján kezdtek minden egyes lakodalomba egy-egy dióstortát vinni, amely a keresztanya feladata volt." (Romsics, 1994. 26.) Markó Terézia, aki a legismertebb tortacsináló asszony lett, ekkor (1926-ban) tanulta meg a tudományt Kákonyi Juliannától.
Az első időszak formája a magostorta vagy tornyostorta volt, melynek 2 kg cukor, 1 liter dió és 1-2 db tojás a nyersanyagszükséglete. A felolvasztott diós cukrot hámozott krumpli segítségével lábasra kenték, s ez a henger lett a diós torta alapja. Erre ragasztották - négy-öt sorba - a "duncosüvegre" tekert karikákat, egy sorba négy darabot. A karikákba a piaci sátorosoknál vett ezüstforintosokat akasztották, felülre ötforintost, alá kétforintost, alulra egyforintost. Ezek a csillogó karikák igen tetszetős, ringó mozgást adtak a diós tortának. A függőleges oldalú alkotmányt két félköríves abronccsal zárták le, s a tetejére Károly-keresztet ragasztottak. Az egészet hattyúcukorral kivert habcsókkal díszítették, cikcakkot és csigákat írtak a pergamentölcsérekkel. Az írás előtt tették a nyeles üvegtálra, amelyhez fehér pertlivel odakötötték.
Az 1940-es években Lakatos Anna a magostorta mellett számtalan formát talált ki, és ő kezdte el a több színnel való kiírást. A tortafestéket a kalocsai mézeskalácsosoktól szerezte be. 1944-ben szívet, kerek kosarat és csokrot, 1953-ban pedig már nyomott kosarat, autót, házat és templomot is készített. 1952-ben, a Rákosi Mátyás 60. születésnapjára rendezett kiállításra egy nádfedeles parasztházat rendelt tőle a község, melyet gazdasági udvarral és állatokkal kiegészítve állított össze.
A hagyományos magostortán is újításokat vezettek be. Antal Treszka csigákból rakta össze az úgynevezett kanyargóstortát, Lakatos Anna pedig kitalálta a szívestortát.
1962-től Tamás Gizella kezei alatt teljesedett ki a grillázstorta formagazdagsága. A korábbi formák mellett a futballpálya, papucs, teherautó, bölcső, babakocsi, hordó, repülőgép stb. jelzi a formák végtelenségét. "1965-től kezdődtek a nagy lakodalmak, ekkor már egy helyre több tortát is vittek. A legközelebbi rokonok az első unokatestvérig és a szomszédok is vitték, ami nagyban megnövelte a dióstorta-szükségletet. 1970 óta keresztelőkre, s legújabban eljegyzésre is csináltatják." (Romsics, 1994. 28.)
A grillázstorta alapvetően lakodalmi torta maradt, mégis számtalan helyen megjelenik.
A dél-alföldi régió több településén a díszes, tornyos grillázstortát elsősorban lakodalmakra készítik. Szokás ajándékba is vinni, de a háziak is rendelnek a készítőktől. A torták száma és díszítésük színvonala, esztétikuma emeli a lakodalom fényét. Elfogyasztása szertartásos formák között történik: a díszt széttörik, a tortát felvágják, és a násznép minden tagja kap egy darabot. Újabban eljegyzésre, keresztelőre is készítik. Cukrászdai változata (szeletes, dísz nélküli) az egész országban kapható. A régión kívül a dísztortát fogadásokra, nagyobb rendezvényekre is készítik.
A grillázspiskóta hideg úton, a könnyű felvertek technológiája szerint készül. A cukrot két részre osztva külön verik fel a tojásfehérjével és a tojássárgájával. A cukorral kihabosított tojássárgájához fakanállal hozzákeverik a felvert, cukros habot, az őrölt grillázzsal elkevert lisztet és utoljára az olvasztott vajat. A tésztát 180-190 °C hőmérsékletű sütőben pirulásig gőzmentesen sütik, majd a sütő ajtaját teljesen becsukják. A vajkrém a szokásos módon készül. Gyakorlatot, ügyességet és fantáziát igényel a díszek megformálása. A grillázs jó formázhatósága miatt kiválóan alkalmas a dísztorta házi elkészítéséhez.
A tortasütő asszonyok általában egy megfelelő nagyságú lábas alsó felén kiformázott grillázstálcán építik fel dísztortájukat. A megfelelő mennyiségű cukrot tűzhelyen, állandó keverés mellett aranybarnára olvasztják, hozzáadnak ugyanannyi darált diót. Hideg sütőlemezen a nyújtófával 2-3 mm vastagra nyújtják, és még melegen, megfelelő sablonok alapján, díszítőelemeket szúrnak vagy vágnak ki belőle. Ha a grillázs megkeményedett, meleg sütőben visszapuhítva újraformázhatóvá teszik. Olykor kézzel is formáznak. A díszítőelemekkel kihűlés után díszítik a tortát, és az elemeket olvasztott cukorral ragasztják össze. A grillázsból készült díszek peremét mindig tojásfehérjéből és finom cukorlisztből kevert íróglazúrral szegik be. Újabban a szegéshez különböző színű ételfestéket is használnak, ezzel is fokozva a termék esztétikumát, küllemének tetszetősségét.
Az elkészítési idő a díszítettség és a forma bonyolultságának a függvénye. Nagy gyakorlatot kíván és igen munkaigényes.
A helyi népszokások erőteljességét, elevenségét mutatja, hogy a grillázstortát családi ünnepekre ma is döntően az ügyes kezű, az adott közösségben erre a feladatra alkalmasnak talált, elfogadott tortasütő asszonyok készítik. Egy-egy lakodalomra néha 5-6 grillázs dísztorta jön össze, és abból néha csak egy-egy készül cukrászdákban. Becslések szerint a Sárközben évente 100 lakodalomban mintegy 4-500 torta fogy, melyből 80-100 db-ot készítenek cukrászok. Különösen híresek a homokmégyi tortasütő asszonyok.
Ezen a környéken ma minden negyedik-ötödik cukrászdában készítenek rendelésre alkalmi dísztortát grillázsdísszel. A cukrászdai verseny növekedése és az élet modernizálódása vélelmezhetően egyre inkább a cukrászdákba irányítja a népszokás kereteiből a grillázstorta készítését.
