A magyar nyelv gazdag kifejezőkészségét mutatja be Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke című verse, melyben írója a helyváltoztatást, magyarul 79 ige segítségével mutatja be.Európai nyelvek közül, közel sem ekkora bravúrral, az olasz nyelv következik 26 igealakkal.
Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk című versét 1987-ben Sinkovits Imre mondta el a III. Humorfesztiválon és még ő is belezavarodott. Bencze Imre: ÉDES, ÉKES APANYELVÜNK Lőrincze Lajosnak és Grétsy Lászlónak Kezdjük tán a jó szóval: tárgy esetben jót,ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.Egyes számban kő a kő, többes számban kövek,nőnek nők a többese, helytelen a növek.
Az ősi betűkkel róvott írás fogalmát és jelentőségét Friedrich Klára 1999. október 28-án a Magyarok Házában, a Magyar Műveltség Szolgálat előadássorozatában így határozta meg:
„A rovásírás a magyarok őseinek az írása, a legelső írásrendszerek közé tartozik, vagy maga az ősforrás, amelyből minden nép merített írásrendszere kialakításakor.
Az élet természetes módon szervesen születik és szervesen fejlődik. Hasonlóképpen az emberi gondolkodás és annak képi kifejezése is: az írás, a rajz is. Nem lehetett véletlenszerű az írásjelek egykori választása sem, létüket az ember mindennapi életben gyökerező szerves tudása, tapasztalása hozhatta felszínre.
Friedrich Klára és Szakács Gábor fáradhatatlan közszolgálati munkájának eredménye, hogy mára a rovásírás használata sok gyermek számára vált természetessé. Több mint tíz éve a Kárpát-medence egész területén rovásírást ismertető köröket szerveznek.
„A hét részből álló rovásírásos játékban óvodáskortól felnőttkorig, kezdőtől haladóig mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt. A betű, kép, szótag, szó, számrovás egyeztető lapok mellett, akár egy egész szakkörnek is izgalmas elfoglaltságot nyújt az 540 rovásbetű, amelyből szavakat, mondatokat lehet kirakni.
A játék bemutatása:
Az Őseink Írása párosító jellegű játékban 2-6 játékos szórakoztató formában ismerheti meg és könnyedén sajátíthatja el őseink titokzatos, beszédes jeleit, a rovásírást és a ma is használatos magyar ABC betűit. A grafikus ábrázolásban Magyarországra jellemző állatokat, növényeket és tárgyakat jelenítettünk meg.
Hajlamosak vagyunk közönnyel kezelni az újonnan sorozatosan megjelenő, rovásírással írt helynévtáblákat. Sokak számára most még talán külsőségnek és különcségnek számít.
Ideje lenne természetesnek elfogadni a magyar szellemiséghez ma is nagyon kötődő ősi írásmódunk használatát az élet minden területén.
Ipolynyék
Gyergyóalfalu
Szigetszentmiklós