• Komjáthy István mondái• Lengyel Dénes: Régi magyar mondák. Móra. Budapest, 2002.• Lengyel Dénes: Mátyás és a török kor olvasókönyve (7-12 éves gyerekeknek). Holló és Társa Könyvkiadó. Kaposvár, 1999.• Lengyel Dénes: Új élet hajnalán. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Budapest, 1979.• Imre bácsi: Hősregék a hunok és Árpádok korából. Magister’ 93 Bt. Budapest, 1998.
A mese nem valóság, hanem a valóság lényegének megragadása. A mesék azért jöttek létre, hogy segítsenek az embereknek élni, mintát szolgáltassanak az élet eseményeihez, a világ megértéséhez, és ahhoz, hogy emberként megtalálják helyüket a világban. Ezen a hétköznapi szinten tehát minta, mely világunk értelmezését hagyta és hagyja gyermekeinkre.
„Régebbi folklórfeljegyzések a falusi élet megfigyeléséről azt mutatták, hogy Magyarországon szinte mindenütt eleven volt a mesemondás, hosszú téli estéken, felnőtt emberek egymásnak meséket mondtak. Szerették hallani a meséket, s a pergő friss anekdotát, a jókedvű, falucsúfoló történeteket.
„Vlagyimir Propp szerint az igazi tündérmesében nyolc szerepet különböztet-hetünk meg: a hős, a keresett személy, a segítő, az adományozó, az elküldő, az ellenség, az álhős, a varázseszköz.
„Ma is, akárcsak régen, a gyermeknevelés legfontosabb és legnehezebb feladata a segítségnyújtás, hogy gyermekünk megtalálja az élete mélyebb, igazabb értelmét. Nagyon sok tapasztalatra van szüksége ehhez. Fokozatosan tanuljuk meg, hogyan kell önmagunkat megérteni, hogy ezáltal másokat is megérthessünk.
„A népmese ma nem él igazán, de ez nem a műfaj hibája, hanem a klasszikus meséket nem ismerő, nem mesélő szülőké, nagyszülőké, óvónőké. A modern pedagógiai elvek alapján nevelő felnőttek az elmúlt évtizedekben valósággal eltiltották gyermekeiket a klasszikusnak tekintett meséktől. Sokan azt hiszik, a hagyományos mese idejétmúlt.
A gyermek a meséken keresztül észrevétlenül válik alkalmassá a későbbi életének kiteljesítésére:• Segíti a családi beilleszkedést (anya-gyermek kapcsolat, szerepek különválasztása, a jó-rossz fogalmának meghatározása és éles elkülönítése, értékrend kialakítása).• Mélyíti az önismeretet.• A mesehelyzet átéléssel, azonosulással csökkenti a lelki feszültséget.
„Boldizsár Ildikó szerint a mese egyik terápiás értéke abban rejlik, hogy minden történet az egyensúlyhoz (egészséghez) vezető utat mutatja meg, mégpedig azzal a felhívással, hogy nem megszenvedni kell az egyensúly megbomlását, hanem helyreállítani.
A mesékben megtalálhatók a gyógyuláshoz és a testi folyamatok egyensúlyának fenntartásához szükséges tanítások.
„Népmeséink és mondáink a magyar kulturális örökség féltve őrzött kincsei.
A Világgá megyek társasjáték a magyar népmesék elemeinek, mondavilágának bemutatásával és segítségével vezeti végig a kicsiket és a nagyokat a mesék vándorútján. A játék segít abban, hogy részesei lehessünk ennek a csodálatos, réges-régi tudásnak.
