Korunk értékveszejtő világában élesen tevődik fel a következő kérdés:
Miként lehet önmagunkat felvértezni emberként, magyarként úgy, hogy erkölcsileg megmaradhassunk és megerősödhessünk bármely néptengerben akár egyszál magunkban is, sőt küldetésként erőnk legyen ellátni akár romlott közösségek lelki gyógyító feladatát is?
A kérdésre akkor van megoldásunk, ha elméletben és gyakorlatban is kivitelezhető választ tudunk rá adni!
Az ember szellemi, lelki és testi lény, csak magyarul érthetően: a teremtett ÉRTELEM, ÉRZELEM és ERŐ lénye. Következik mindebből, hogy megmaradni és gyógyítani is csak ésszel, szeretettel és emberi tartással lehet: ésszel, vagyis szellemmel keresni az IGAZSÁGOT, de csakis szeretettel, vagyis lelkileg egészségesen. A megrontó gyűlöletet, a lélek betegségét az igazság keresése közben le kell vetkőznünk. De ész és szeretet tartás nélkül semmivé lehet, a tartás adja az önvédelmet, ami külső megrontásunktól véd.
Szellem, szeretet és emberi tartás, csak magyarul érthetően, a MAGATARTÁS az, ami megtart és az ebben való fejlődés.
Minden a helyes önismerettel, vagyis a szellemmel keresett igazsággal kezdő- dik. Amíg nem tárjuk fel a magyarság számára mindazt, ami a kincse: a rejtőző tudást múltjában-nyelvében, az erkölcsiséget, a hitet és az ezekből adódó felelősségét küldetése felismerésében, addig öngyógyulására nem is számíthatunk. És addig nincs felfelé vezető út.
Csak az összefüggéseket felismerve kezdődhet el a mára már önmagának is szórványává vált, megosztott, hitét, hűségét és tartását vesztő magyarságunknak gyógyulása. A folyamatban kialakítható egy egészséges, felelősséget vállaló szerves közösségi építmény, ami egyedüli záloga lehet jövőnknek. De az emberiség jövőjének is, mert a gond, az egyetemes.
És itt lép színre a magyar küldetés szerepe: mindezt a tudást megismertetni a világgal is.
E tudás által a ma és a jövő embere már nem egy tántorgó, félrevezethető alakja, hanem öntudatos alakítója és alkotója lehet rábízott világának.
***
Más szóval: az EGYSÉGNEK az IGAZSÁGÁT boncolgatjuk.
Érezzük: kell lennie egy őstitoknak, mely az emberiség közös nevezője lehet. Feladatunk keresni ezt a szilárd pontot, mely a ma még önmagát pusztító magyarságnak, de az emberiségnek is jövőbeni megtartója lehet.
