1480: Marcio Galeotti, a Mátyás udvarába szakadt tudós humanista csodál-kozva jegyzi meg: „A magyarok, akár urak, akár parasztok, mindnyájan egyazon szavakkal élnek.”
1609: Polanus Amandus, a Baselben élő kései humanista írja Szenczi Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor: „Akadtak, akik kétségbevonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni.
1825: Berzsenyi Dániel: „Régóta gyanús előttem az a régi előítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam.
Az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet Tamana névvel jelölnek. Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon.Van-e erre magyarázat?„Volt egy lápos, mocsaras őrfalu a délvidéki Bácska megyében. Ez a kis falu a Tamana nevet viselte ősidők óta.
Nyelvi felfedezéseinkhez hasznos forrás lehetne a hatkötetes Czuczor-Fogarasi A magyar nyelv szótára. Ezt azonban csak egyszer nyomtatták ki, az első kiadása egyben az utolsó is lett 140 éven át. Hasonmás kiadása csak a közelmúltban jelent meg magánkiadó jóvoltából.
Kiss Dénes író A titokzatos magyar nyelv törvényei és játékai című tanulmányában vallja:Nyelvünk emlékezete több ezer évre nyúlik vissza. A magyar nyelv szavai, akár a föld rétegei, őrzik elmúlt korok eseményeit, valamint a társadalmi és földrajzi környezetre is utalnak.
Orbán Viktor beszédeiben többször hivatkozott a sajátos magyar gondolkodásra, észjárásra, s biztatta hallgatóit, hogy használják ezt ki, mert felemelkedésünk nem elhanyagolható tartaléka rejlik benne. Ám e különleges lehetőségünket úgy fordíthatjuk javunkra, ha lényegét megértjük.
Nyelvünk ismeri a Doppler-elv néven nevezett természeti jelenséget, az érkező magas hangrendű, a távozó mély: itt-ott, ide-oda, erre-arra, ez-az, imitt-amott, így-úgy.
Ez a jelenségkifejezés más nyelvekben is megmutatkozik.
Az emberi test, Leonardo da Vinci rajza
A nyelv kezdetei rávilágítanak egy fontos tényre: a szellem, lélek és test egységére. Az emberi lét mindhárom megnyilvánulási formájának lényegét a magyar nyelv az ER ős szógyökkel fejezi ki.
A magyar, nyelvében is figyelmeztet a szorzás és osztás műveletének fordított voltára: X (szorzás) = SZO, : (osztás) = OSZ
Az IGAZ szó alkalmas logikai feladatra, a tagadás tagadásával a kettes számrendszerhez fűződő bináris jel írható le:
i-GAZ - GAZ - GAZ-talan - i-GAZ-talan
Kiss Dénes és Varga Csaba a kettes számrendszer nyomát látja az ilyesféle szószerkezetekben: dehogynem,...
Az élővilágra jellemző a viszonylagos változás és állapodottság.
Hogyan tükröződik ez a magyar nyelvben? NŐ és ÁLL.
Képzett szóként ebből származik a NÖvény és ÁLLat, mert a növény viszonylagosan gyorsan növő nő-vevény, az állat pedig viszonylagosan áll-ott.
A növény a növés minőségét fejezi ki, az állat az állapotét.
