(Olvasmány I., Kocsis István könyveiből, 4. részlet) (A hűségről folytatása)
A Szent Koronát Istentől kapta - meghatározott céllal, meghatározott üzenettel - a magyar nemzet. A Szent Korona ezért szent. (…) ez az üzenet az Igazsággal van összefüggésben.
Az Élő Égi Igazságról, a legyőzhetetlenről van szó, arról, aki Isten Önvédő megnyilvánulása: az Isten akaratát érvényesítő legnagyobb Erő, legszilárdabb Hatalom. Büntető vagy védelmező hatalom: igazságérvényesítő, illetve szeretet-oltalmazó. A régi magyarság hite szerint az Élő Égi Igazság népet választ magának, aki által érvényesíti akaratát. A magyarságot. A régi magyar küldetéstudatban a magyarság azért az Ég népe, mert az Élő Egi Igazság akaratának méltó végrehajtója.
Az Égből alászállt Szent Korona megerősíti a magyarságot annak hitében, hogy Isten sajátos értelmet szánt a magyar létnek. A Szent Korona küldésével Isten így tulajdonképpen küldetésének fontossága és időszerűsége hitében erősíti meg a magyarságot. (De hangsúlyozzuk: a magyar küldetéstudatban nyoma sincs annak, hogy a magyar egyetlen kiválasztott népe Istennek. Egyetlen nagy feladatra kiválasztott - erről szól a magyar küldetéstudat története.) A középkor öntudatos magyarja mindezt ily röviden mondta el: a Szent Koronát angyal hozta.
Vegyük itt méltóképpen tekintetbe, hogy a Szent Korona tiszteletében milyen változás következett be a Szent Korona tanának a kialakulása után. Egyre fontosabbá vált annak tudata, hogy a Szent Korona a hajdanvolt szakrális király jogutódja. Annak tudata, hogy a Szent Korona maga a magyar szakrális király. Az újkor magyarja számára tehát a Szent Korona azért is szent, mert a szakrális király jogutódja.
Mi járult hozzá a Szent Korona misztériumának erősödéséhez az abban való mélységes hiten kívül, hogy a Szent Koronát Istentől kapta a magyar nemzet?
A tény, hogy hatalmat átruházni csak a Szent Koronával történő koronázással lehetett.
Annak bizonyossága, hogy Magyarországot Szent István a Szűz Mária, illetve a Nagyboldogasszony (a kettő együtt: a Magyarok Nagyasszonya) oltalmába ajánlotta.
Mindezeken kívül az is erősítette a Szent Korona misztériumát, hogy a Szent Koronával megkoronázott királyok közül Szent István és Szent László Istennek tetsző életükkel, uralkodásukkal kiérdemelték a szentté avatást, s hogy rendkívüli tiszteletük egyre mélyült az idő múlásával.
A Szent Korona beavató korona. Pap Gábor hívja fel a figyelmet arra, hogy éppen a beavató korona az, amiről a legkevesebbet tudjuk...
A misztériumával hozhatók összefüggésbe természetesen a Szent Koronáról szóló történetek csodás elemei. A Képes Krónika szerint például nem veszhet el, s ha fennáll a veszélye elvesztésének, akkor láthatatlanná is tud válni. Éjjel „az országúton, ahol nagyon sok utas járt”, a csobolyó amelybe a Szent Koronát rejtették, eloldódott a nyereg szíjairól, „és leesett úgy, hogy senki sem vette észre. Amikor azután kivilágosodott, és észrevették, hogy nincs meg az értékes kincs, a rémülettől űzve olyan gyorsan rohantak visszafelé, amennyire csak tőlük tellett. A koronát pedig, mivel a sok járókelő között az országút közepén nem fedezte föl senki, megtalálták. (...) És mit jelent az, hogy senki sem találta meg, csak azok, akik vitték, ha csak nem azt, hogy Pannónia nem fosztódhatik meg angyal adta koronájától?”
A Szent Korona misztériumát nem kis mértékben gazdagította az a hit is, hogy a Szent Korona mint személyiség nemcsak jóságos cselekedetekre képes, hanem a szigorú büntetéstől sem riad vissza. A király is szeretve vagy félve tiszteli - uralkodói magatartásától, koncepciójától, terveitől függően. Be fogjuk mutatni I. Lipót és a Szent Korona viszonyát. És elsősorban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a Bethlen Miklós és az erdélyi rendek álláspontját kifejező Diploma Leopoldinum kérdésében I. Lipót nem a saját hanem ellenfelei álláspontját fogadja el, mégpedig félelmében. Kitől fél? A Szent Koronától. Bizony a Szent Korona mindenekfelettiségében, sérthetetlenségében való hit az I. Lipót magatartását is meghatározza. Bethlen Miklós győzelmét tehát elsősorban azzal magyarázhatjuk, hogy a király fél szembefordulni a Szent Koronával. Miképpen változott át I. Lipót a magyar alkotmány, valamint a Szent Korona hívévé? Sehogyan. Ő nem változik át a Szent Korona hívévé, de rettenetesen fél Tőle. Tudván tudja, hogy a Szent Korona őt bármikor megsemmisítheti. (És aláírja a Bethlen Miklós megszövegezte, de alap-Diploma Leopoldinum néven híressé vált alaptörvényt, amely Erdély magyar közjogi státusát biztosítja, s amelynek köszönhetően Erdély önálló államisággal ugyan, de a Szent Korona országa marad.) Legfontosabbnak tehát mindenképpen azt tarthatjuk, hogy Lipótot és Bethlen Miklóst szembefordítanák érdekeik, de akaratuk azonossá válik a Szent Korona misztériumában.(…)
Érdekes, hogy a Szent Koronáról szóló egyik első önálló írásmű, a Révay Péter koronaőr (az 1608. és 1618. évi koronázások egyik szertartásmestere) vallomásos Szent Korona-értékelése nem a Szent Korona közjogi fogalmával foglalkozik elsősorban, hanem a misztériumával.
„Tanúnak hívom azokat - írja -, akár hazaiak, akár idegenek, akik messziről meglátták e felségjelvényt, mondják meg őszintén, nem fogta-e el őket valami páratlan tisztelet iránta. Elsősorban pedig a mieink érzik ezt... (...) Ezért sajátos tisztelettel övezik, szentségként imádják, és nem tudom, erősebben vonzza-e a mágnes a vasat, mint ahogy a Korona titokzatos erejével, magnetikus tulajdonságával kiváltja, vonzza a szeretetet és engedelmességet. (...) Bizony, úgy vélik, hogy Magyarország királyai méltóságuk teljét, dicsőségüket a Szent Koronától kérik és kapják, neki tulajdonítják az üdvös és hasznos törvények kibocsátását, a fölöslegesek eltörlését. A Koronát mintegy a törvények törvényének tekintik, a magyarok neki szoktak fizetni büntetést és váltságdíjat, neki tesznek ünnepélyes esküt, neki hagynak és ígérnek egyházi és világi örökségeket, neki adják vissza minden vagyonukat, mint valami forrásnak, melyből minden ered... (...) Végül is akkora ereje van, hogy aki megsérteni szándékozik, nemcsak felségsértésben bűnös, hanem a vallás és az istenség ellen is vétkezik. (...) A királyság és a csatolt részek határai között nem maradhat meg más korona, mint ahogy az ég vagy a föld sem tűr meg más Napot.”
Történeti összefoglalójának igen érdekes része az, amelyben arról ír, hogy Salamon király a Szent Korona megsértésével miképpen hívta ki maga ellen a sorsot.
Azt is elmeséli Révay Péter, hogy I. Ulászló király „a távollevő Koronát engesztelő áldozatként” esett el a várnai csatában.
Fentiek a Szent Korona misztériumának a legkönnyebben felfogható kérdései. Mi az, ami nehezebben érthető a mai ember számára? A Szent Korona nem csak annyi, hogy a hajdanvolt szakrális király jogutódja, s így legmagasabb rangú alanya a magyar államhatalomnak... Minden magyar erőfeszítés benne találja meg az értelmét: Őt erősíti, Őbenne marad meg. Benne van Szent István és Bethlen Gábor és Széchenyi István minden próbájának az értéke, de minden mai magyar próbájának az értéke is: minden magyar vállalás értéke benne összege-ződik. A Szent Korona az Ég egy darabja... Mivel érdemelte ki a magyarság Istentől? Mit vár Isten cserében a magyaroktól továbbra is? A Szent Koronára függesztvén szemüket tekinthetnek a magyar nemzet tagjai az örökkévalóságba. Azt hisszük, szentségében, misztériumában mindaz benne van, amit szentnek, misztikusnak, titoknak tekintett a magyar nemzet eszmélése óta. Tehát azt az egész titokzatos világot látnunk kell, ha meg akarjuk érteni a Szent Korona titkát, ami a magyar hitvilágban, a magyar mitológiában benne van - a kezdetektől napjainkig. Igen, a kezdetektől napjainkig. És a Szent Korona misztériuma, szentsége a magyar keresztény életnek mindenképpen (és felekezettől függetlenül) központi sajátos kérdése.
Ha a misztériuma felől közelítjük meg, akkor bizony a Szent Korona a magyar nemzet szent titka. A magyar nemzet fennmaradásának, létének szent titka. E titkot próbáljuk megfejteni, amikor a Szent Korona misztériumával foglalkozunk. A Szent Korona misztériuma tanulmányozásának mélységes értelme van. Hiszen mi a Szent Korona e misztériumban? A Szent Korona Isten gondolata a magyar lét-ről... A magyar küldetésről.
A Szent Korona misztériumának a tartalma koronként más. De mindig az önvédelmi ösztönnel függött össze. Sugalmazta, mit kell tennie a magyar nemzetnek a legnehezebb helyzetekben.
