Lecserélhetető-e?
A Magyar Szent Korona lecserélhetetlensége a magyar történelemben annyira egyedi, hogy amikor az első, még hazai talajból sarjadt dinasztiánk, az Árpád-ház kihal, akkor egy kisebb kavarodás támad korona-ügyben. Az akkori pápa jelöltje, Károly Róbert, 1308-ra olyan helyzetbe kerül, hogy katonailag sikerül uralma alá hajtani az országot. Egyetlen nagy gond van csupán: a magyar Szent Korona nincs a birtokában. Az erdélyi vajdánál van, és ebben a kényszerhelyzetben a pápai legátus, egy Gentilis nevezetű bíboros, közvetlenül a pápa leiratát hozván, kihirdeti, hogy a magyar Szent Koronától ebben a szükséghelyzetben elveszik a szentségét, és átruházzák egy új koronára, amelyet éppen most készítettek Károly Róbert részére. Valóban el is készült a korona, valóban meg is koronázták vele, de a nemzet ezt az aktust nem fogadta el hitelesnek. Sőt megvan rá a konkrét adatunk, nagyon szép szöveg, hogy már a szertartás előtt figyelmeztették a bíborost, nem lesz ennek jó vége, mert ez a nemzet ragaszkodik hozzá, hogy a magyar Szent Koronával koronázzanak, minthogyha a királyság maga is ebben a koronában rejtőznék. Mintha egyenesen ebben lenne lekötve. Ez annyira hihetetlenül hangzott a judeo-krisztián emlőkön nevelkedett Gentilis bíboros fülének, hogy egészen egyszerűen eltekintett tőle. Megrendezte a koronázást, amelyik egyébként még többrendbélileg szabálytalan volt, és utána... hát a fiaskót el kellett viselniük, hogy a magyar nemzet nem fogadta el ezt a koronázást. Végül is tárgyalások kezdődtek az erdélyi vajdával, és vissza kellett szerezni tőle a magyar Szent Koronát.
A római pápa küldte-e?
Európa ekkor tudta meg először hivatalosan, hogy mit jelent, illetve hogyan „működik” a magyar Szent Korona. És azért kell ezen csodálkoznunk, mert még ma is él a közvéleményben - sőt időnként tudós berkekben is fölmerül - egy olyan elképzelés a Korona idekerülésével kapcsolatban, hogy a pápa küldte. Nos, az egyetlen dolog ami biztos, az az, hogy háromszáz év alatt nem lehet elfelejteni, mire való a magyar Szent Korona. Ha tényleg pápa készíttette és küldte volna 1000 körül, akkor pontosan tudta volna 300 év múlva is az akkori pápa, hogy mire jó, és mire nem jó. Ez el kell, hogy gondolkodtasson bennünket, mert na-gyon durván fogalmazva ez annyit jelent, hogy 1308 és 1310 között rá kellett döbbennie a pápaságnak arra, hogy nem diszponál a magyar Szent Korona fölött. Ez nagyon kemény tétel. Becsületére legyen mondva az akkori pápának, V. Kelemennek, ezt a békát, hogy úgy mondjam, lenyelte. Tehát végül is visszakerült a magyar Szent Korona, meg is koronázták vele Károly Róbertet, és ettől kezdve tekintette a nemzet érvényesnek az uralkodását.
Annak a feltételezésnek (és nem ténynek!) az alátámasztására - hogy a magyar Szent Korona bármely részét vagy egészét Kr.u. 1000-ben II. Szilveszter pápa küldte volna Szent István királyunknak - mindössze két írásos megnyilatkozását lehet idézni, ezek közül azonban egyik sem perdöntő hitelű.
A Hartvik püspök által 1110 és 1116 között összeállított Szent István legendaváltozatban a koronaküldés mozzanata, amint azt Karácsonyi János kimutatta - utólagos betoldás. A benne szereplő személyek közül a pápa nincs megnevezve, a lengyel király azonban, akit itt Mieszkonak hívnak, nem volt kortársa sem Szent Istvánnak, sem II. Szilveszter pápának. (Előttük uralkodott.)
Van viszont két közelkorú, hiteles legendaváltozat, az ún. Kis és Nagy Legenda, amelyeknek azonban egyike sem szól koronaküldésről.
A másik, akire hivatkozni szoktak, az III. Ottó német-római császár udvari történetírója, Thietmar (Theotmar) von Merseburg, aki Szent Istvánról - ő még Vajk néven említi - azt írja, hogy II. Szilveszter pápától „coronam et benedictionem coepit”, azaz, szó szerinti fordításban: „koronát és áldást kapott”. Ez a kifejezés azonban, amint Váczy Péter kimutatta, nem azt jelenti, hogy tárgyi mivoltában küldött volna koronát a pápa, hanem azt, hogy a római egyház képvi-seletében hivatalosan is érvényesnek ismerte el Szent István (Vajk) királyságát.
Honnan adódhat a szentsége?
Hiába készíttette és áldotta meg a pápa az előző koronát, ez az ország nem úgy működik, hogy egy ilyen önkényes döntést elfogadhasson. No, most itt természetesen föl lehet tenni a kérdést, hogy ha nem a pápától származik a Korona szentsége, s ha ő nem is tudja, mitől és miképpen szent a magyar Szent Korona, akkor honnan adódik ez a szentség? És akkor azt kell mondani - és ez tényleg kényszerítő következtetés! -, hogy ezek szerint nem a római egyházon belül fogantatott ez a szentség, tehát minden valószínűség szerint előbbi keletű, mint ahogy ez az egyház kiterjesztette a hatáskörét a magyarságra. És ezt nagyon komoly formában kell fölvetni.
Csak jelképesen működik a Szent Korona?
Tudnunk kell, hogy a Magyar Szent Korona, a beavató koronák típusába tartozván, nemcsak jelképes, de valóságos működésűnek is tételeződik. A magyar közjog, amióta csak adatokkal rendelkezünk felőle, mindig ilyenként kezelte. Ezért nem lehetett helyettesíteni semmilyen más uralkodói fejdísszel, s ezért nem lehetett jogérvényesen magyar királynak tekinteni, akit nem vele koronáztak. A magyar Szent Korona valóságos működésével kapcsolatban ma már konkrét kutatási - mérési, illetve folyamat-rekonstruálási - eredményekről is beszélhetünk. Ezek további pontosítása összehangolt (bár hivatalosan nem támogatott) kutatási program keretében folyik.
Különálló részekből állították-e össze a Szent Koronát?
Azzal a feltevéssel kapcsolatban, hogy a Magyar Szent Korona alsó és felső része független lenne egymástól, és hogy, az előbbi „corona greca” (görög korona), az utóbbi „corona latina” (latin korona) néven önálló egységet képezvén, eredetileg külön-külön szerepeltek volna, mint koronák (vagy mint egyéb tárgyféleségek) tudnunk kell: a felső rész önállóan nem szerepelhet koronaként, alul valamiféle abroncsnak, mindenképpen össze kell fognia. Semmilyen bizonyítékunk nincs arra vonatkozóan, hogy ez az abroncs bármikor is más lett volna, mint a jelenlegi.
Milyen témájú a Szent Korona képi programja?
Itt érdemes elővenni a német-római császári koronát, összevetésül. Hiszen egy pártatlan, nemzetek fölötti megítélésben ez a két korona eléggé közel áll egymáshoz értékét tekintve, és a régiségét tekintve is. Elég azonban egyetlen pillantás a két tárgyra, hogy észrevegyük a döntő különbséget is. A német-római császári korona a maga hatásának döntő hányadát az arany és a drágakő révén fejti ki, olyannyira, hogy a velünk szembeforduló és a pontos oldalnézetből látható részein nincs is zománckép. Összesen négy zománckép van rajta, az átvezető tagozatokon. A magyar Szent Koronán, mint ismeretes, összesen 19 figurális zománckép van, s ezen túl még négy-négy úgynevezett azsúr vagy „plicque a jour”, tehát áttetsző, színes üvegablak hatású zománc, a pártázat Krisztus-képének két oldalán. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyságrendi a különbség, ezt így kell nevezni, hiszen az egyik, a német-római képrend az 1-es nagyságrendben, a másik, a miénk a 10-es nagyságrendben fogalmazódik. Ugyanakkor, ha a magyar Szent Koronára ránézünk, az első lenyűgöző - mert ez valóban lenyűgöző - hatás, ez nem kétséges, a zománcképekből árad. Mármost ha egy koronán 19 figurális zománckép van, akkor ezt nem lehet másként fogalmazni, mint úgy, hogy van egy képi programja. Ehhez képest ezt a képi programot nem nagyon vallatják. Van képi programja a német-római császári koronának is, annak mind a négy képe kifejezetten ószövetségi témájú. Ezt nem árt tudni. Ha sorba rendezzük őket, az ószövetségbeli föllépéseik szerint, akkor először Dávidot kell megemlítenünk, utána Salamont, azután a Kerubok között trónolót. Ez utóbbi nem tévesztendő össze a Pantokrátor Krisztussal, tehát ez nem újszövetségi, hanem kifejezetten ószövetségi téma, és arra utal a felirata is: „általam uralkodnak a királyok”. Ez egy ószövetségi idézet… Ezzel szemben a mi Szent Koronánkon egyetlenegy ószövetségi témájú kép sincs. Ez megint eléggé föltűnő, hiszen ha összevetjük ezt a két koronát, akkor 19 képmás között talán lehetett volna helyet szorítani Izrael egyik-másik prófétájának vagy királyának is. Mindenesetre a kifejezett, tehát a feliratokban közvetlenül kifejeződő névazonosítás azt mutatja, hogy nálunk nem szerepel ószövetségi személy a koronán. Ezeken a kemény tényeken el lehet gondolkozni, nyilvánvalóan érdemes is elgondolkozni... (A koronaképek megtekinthetők itt)
